deres¹ mn és fn 

I. mn 15B

1. ’dérrel borított’ ❖ Tégy már az éj-ſzak’ fagyos tengelyére Alatta fekvö hideg mellyékére A’ deres földnek, ’s ama vaſtag ködnek Meg-únt helyére (1774 Dugonics András ford.–Horatius 7087025, 274) | Ládd, hogy csillámlik a deres mezőség S itt-ott feledve még egy kis virág áll (1842 Madách Imre 8284023, 20) | deres a föld, a fű, deres a rég lehullt barna levél (1932 Erdélyi József CD10) | Minél deresebb, jegesebb a hűtőszekrény fala, annál kisebb hatásfokú a hűtés (1989 Frank Júlia CD19).

2. ’olyan 〈nap(szak) v. évszak〉, amikor (gyakran) van dér’ ❖ A’ deres sz el-múlt (1793 Gvadányi József C1940, 114) | De a nappal ködös, bús; Az éj deres, hideg; A rét végső virága Fázlódva didereg (1855 Tompa Mihály 8484088, 207) | jöttek a deres telek (1927–1935 Kosztolányi Dezső 9359153, 356) | [április közepén] lehűlés szokott lenni. Ilyenkor sűrűn fordulnak elő deres, fagyos napok (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 158).

3. (vál) ’ezüstös, ősz szálakkal tarkított 〈szőrzet〉, ill. ezüstös, őszes 〈hajszál〉’ ❖ vén deres bajuszú Arisztokrátok (1790 Laczkovics János C2877, 147) | Potrohos ember, szürke kabátban, deres szakállal (1881 Mikszáth Kálmán 8312103, 96) | a hajában itt-ott deres szál csillogott (1908 Krúdy Gyula CD54) | egy kicsit deres a hajad, és felszedtél néhány kilót (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (vál) ’ilyen szőrzettel borított 〈testrész〉, ill. őszülő hajú 〈személy〉’ ❖ Ép ollyan deres, és ép ollyan marczona képe (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1552, 10) | Ez hát a nábob, ez a deres fejű úr (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 69) | Deres, zömök, hatvan felé járó bácsi (1960 Urbán Ernő 9742002, 46) | deres halántékú kapitány (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈állat szőrére vonatkoztatva:〉 fehérrel (sűrűn) tarkított, szürkés árnyalatú 〈szín〉’ ❖ szinök [ti. a hím szarvasoké] most piros vagy deres (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Deres szín az állatnál az, melynél sötét alapszínen az egész testen egyenként, de elég sűrűen fehér szőrszálak vannak (1912 RévaiNagyLex. C5701, 452) | [Az ún. breton spániel] szőrzete sima v. kissé hullámos; színe fehér és narancs, fehér és gesztenye, fehér és fekete, háromszínű v. deres (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

4a. ’ilyen színű 〈állat, kül. ló, szarvasmarha〉’ ❖ Deres(1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 31) | A két deres csikó sebes futtában átkapta a kis könnyű kocsit egy mályvagruppon, mikor a kastély terasza elé ért (1891 Kemechey Jenő C2585, 20) | [a háziasítás során a vadon élő szarvasmarha] izomzata nagyobb tömegű lett, de szívósságából veszített. Sokféle színűek: fehér, pirók [= vörhenyes], fakó, sárga, piros, barna, fekete, szürke, deres, borzderes, vércse, tarka (1993 BibliaiLex. CD1207).

5. (rég) ’szürke színű 〈dolog〉’ ❖ A’ gyalogoknak ismét csákó, ujjas rekli, nadrág, deres köpenyeg; puska és nyakokból függ kard [volt az öltözete az 1800. szeptember 15-i nemesi felkeléskor] (1801 Perecsényi Nagy László C3476, 174) | a felöltött mente alatt deres övű dolmány volt (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 49) | Villám reped a’ deres felhők közül a’ kőszikla várára ’s ijesztő károgással jajgat kerülötte a’ varjú sereg (1822 Döbrentei Gábor C0030, 116).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’hamvas, szürkés árnyalatú 〈növény(i rész)〉’ ❖ [A kökény] gyümölcse kékesfekete, deres, aprószemü, fanyar (1895 PallasLex. CD02) | A nyílt dolomit sziklagyep társulásalkotó fajai a deres csenkesz és a lappangó sás (1995 Természet Világa CD50).

II. fn 4B

1. (kissé vál) ’ezüstös, ősz szín’ ❖ Tisztes, deresbe vegyülő hajú öregúr (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | a deresbe hajló haj kíméletlenül jelzi az idő múlását (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’fehérrel tarkított, szürkés árnyalatú szín’ ❖ a grau németben nem csak őszt, hanem azt az egyveleg színt is jegyzi, mellyet deresnek mondunk (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 167) | egérszín, deres; die Musefarbe (1818 Márton József¹ C3044, 180).

3. ’ilyen színű ló’ ❖ Van ugyan egy könnyű római lecticám [= kordém], […] De honnan köthessek egy derest rúdjára? (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Lajkó a két deres közé csapott (1881 Palotás Fausztin C3409, 125) | [a vezér] fogatját húzza két deres (1915 Kosztolányi Dezső ford.–Li Taj-po CD10).

Ö: almás~, borz~, réz~, vas~.

Vö. CzF. deres¹, deres²; ÉrtSz.; TESz. dér; ÉKsz.; SzT. deres²; ÚMTsz.; ÉKsz.² deres¹.

deres¹ melléknév és főnév
I. melléknév 15B
1.
dérrel borított
Tégy már az éj-ſzak’ fagyos tengelyére Alatta fekvö hideg mellyékére A’ deres földnek, ’s ama vaſtag ködnek Meg-únt helyére
(1774 Dugonics András ford.Horatius)
Ládd, hogy csillámlik a deres mezőség S itt-ott feledve még egy kis virág áll
(1842 Madách Imre)
deres a föld, a fű, deres a rég lehullt barna levél
(1932 Erdélyi József)
Minél deresebb, jegesebb a hűtőszekrény fala, annál kisebb hatásfokú a hűtés
(1989 Frank Júlia)
2.
olyan 〈nap(szak) v. évszak〉, amikor (gyakran) van dér
A’ deres sz el-múlt
(1793 Gvadányi József)
De a nappal ködös, bús; Az éj deres, hideg; A rét végső virága Fázlódva didereg
(1855 Tompa Mihály)
jöttek a deres telek
(1927–1935 Kosztolányi Dezső)
[április közepén] lehűlés szokott lenni. Ilyenkor sűrűn fordulnak elő deres, fagyos napok
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
3. (vál)
ezüstös, ősz szálakkal tarkított 〈szőrzet〉, ill. ezüstös, őszes 〈hajszál〉
vén deres bajuszú Arisztokrátok
(1790 Laczkovics János)
Potrohos ember, szürke kabátban, deres szakállal
(1881 Mikszáth Kálmán)
a hajában itt-ott deres szál csillogott
(1908 Krúdy Gyula)
egy kicsit deres a hajad, és felszedtél néhány kilót
(1996 Magyar Hírlap)
3a. (vál)
ilyen szőrzettel borított 〈testrész〉, ill. őszülő hajú 〈személy〉
Ép ollyan deres, és ép ollyan marczona képe
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
Ez hát a nábob, ez a deres fejű úr
(1897 Mikszáth Kálmán)
Deres, zömök, hatvan felé járó bácsi
(1960 Urbán Ernő)
deres halántékú kapitány
(1999 Magyar Hírlap)
4.
〈állat szőrére vonatkoztatva:〉 fehérrel (sűrűn) tarkított, szürkés árnyalatú 〈szín〉
szinök [ti. a hím szarvasoké] most piros vagy deres
(1858 Vasárnapi Újság)
Deres szín az állatnál az, melynél sötét alapszínen az egész testen egyenként, de elég sűrűen fehér szőrszálak vannak
(1912 RévaiNagyLex.)
[Az ún. breton spániel] szőrzete sima v.vagy kissé hullámos; színe fehér és narancs, fehér és gesztenye, fehér és fekete, háromszínű v.vagy deres
(1993 Sárkány Pál et al.)
4a.
ilyen színű 〈állat, kül. ló, szarvasmarha〉
Deres
(1792 Baróti Szabó Dávid)
A két deres csikó sebes futtában átkapta a kis könnyű kocsit egy mályvagruppon, mikor a kastély terasza elé ért
(1891 Kemechey Jenő)
[a háziasítás során a vadon élő szarvasmarha] izomzata nagyobb tömegű lett, de szívósságából veszített. Sokféle színűek: fehér, pirók [= vörhenyes], fakó, sárga, piros, barna, fekete, szürke, deres, borzderes, vércse, tarka
(1993 BibliaiLex.)
5. (rég)
szürke színű 〈dolog〉
A’ gyalogoknak ismét csákó, ujjas rekli, nadrág, deres köpenyeg; puska és nyakokból függ kard [volt az öltözete az 1800. szeptember 15-i nemesi felkeléskor]
(1801 Perecsényi Nagy László)
a felöltött mente alatt deres övű dolmány volt
(1817 Kazinczy Ferenc)
Villám reped a’ deres felhők közül a’ kőszikla várára ’s ijesztő károgással jajgat kerülötte a’ varjú sereg
(1822 Döbrentei Gábor)
5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
hamvas, szürkés árnyalatú 〈növény(i rész)
[A kökény] gyümölcse kékesfekete, deres, aprószemü, fanyar
(1895 PallasLex.)
A nyílt dolomit sziklagyep társulásalkotó fajai a deres csenkesz és a lappangó sás
(1995 Természet Világa)
II. főnév 4B
1. (kissé vál)
ezüstös, ősz szín
Tisztes, deresbe vegyülő hajú öregúr
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
a deresbe hajló haj kíméletlenül jelzi az idő múlását
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég)
fehérrel tarkított, szürkés árnyalatú szín
a grau németben nem csak őszt, hanem azt az egyveleg színt is jegyzi, mellyet deresnek mondunk
(1808 Kazinczy Ferenc)
egérszín, deres; die Musefarbe
(1818 Márton József¹)
3.
ilyen színű ló
Van ugyan egy könnyű római lecticám [= kordém], […] De honnan köthessek egy derest rúdjára?
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
Lajkó a két deres közé csapott
(1881 Palotás Fausztin)
[a vezér] fogatját húzza két deres
(1915 Kosztolányi Dezső ford.Li Taj-po)
Vö. CzF. deres¹, deres²; ÉrtSz.; TESz. dér; ÉKsz.; SzT. deres²; ÚMTsz.; ÉKsz.² deres¹

Beállítások