deriválás fn 4A

1. (vál) ’a derivál igével kifejezett cselekvés’ ❖ az állapotegyenletet, azaz a feszültségek és a deformációk közötti kapcsolatot a szabadenergia deformációmennyiségek szerinti deriválásával származtatja (1984 Füstöss László CD30).

2. (Mat) ’〈a matematikai analízis részeként:〉 azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyekkel vmely függvény deriváltját, vagyis differenciálhányadosát, deriváltfüggvényét, ill. differenciálját meghatározzák’ ❖ A példatárat tanulmányozók az analízis témaköréből az egyenlőtlenségek, a trigonometria, a függvénytan, a vektoranalízis, a deriválás és a differenciálegyenletek köréből vett példákkal ismerkedhetnek meg (1995 Új Könyvek CD29) | A legnagyobb programcsomag a tenzoranalízishez és a modern differenciálgeometriához nyújt segítséget (pl. Riemann-, Ricci-tenzorok, kovariáns deriválás, metrikák) (1998 Természet Világa CD50).

3. (rég, Orvos) ’folyadéknak, váladéknak stb. a testüregből, szövetekből való kivezetése’ ❖ ugyanezen cél szolgálatában [ti. a belső szervek bővérűségének enyhítésére] alkalmazzuk a piócákat, köpölyözést; agybántalmaknál az érvágást, a drastikus hashajtókat (elvezető kezelés, deriválás) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 442).

deriválás főnév 4A
1. (vál)
a derivál igével kifejezett cselekvés
az állapotegyenletet, azaz a feszültségek és a deformációk közötti kapcsolatot a szabadenergia deformációmennyiségek szerinti deriválásával származtatja
(1984 Füstöss László)
2. (Mat)
〈a matematikai analízis részeként:〉 azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyekkel vmely függvény deriváltját, vagyis differenciálhányadosát, deriváltfüggvényét, ill. differenciálját meghatározzák
A példatárat tanulmányozók az analízis témaköréből az egyenlőtlenségek, a trigonometria, a függvénytan, a vektoranalízis, a deriválás és a differenciálegyenletek köréből vett példákkal ismerkedhetnek meg
(1995 Új Könyvek)
A legnagyobb programcsomag a tenzoranalízishez és a modern differenciálgeometriához nyújt segítséget (pl.például Riemann-, Ricci-tenzorok, kovariáns deriválás, metrikák)
(1998 Természet Világa)
3. (rég, Orvos)
folyadéknak, váladéknak stb. a testüregből, szövetekből való kivezetése
ugyanezen cél szolgálatában [ti. a belső szervek bővérűségének enyhítésére] alkalmazzuk a piócákat, köpölyözést; agybántalmaknál az érvágást, a drastikus hashajtókat (elvezető kezelés, deriválás)
(1912 RévaiNagyLex.)

Beállítások