dermedezik tn ige 14b2dermedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. (túlzó is, átv is) ’fokozatosan szilárdul (vmivé)’ ❖ ereimben a’ véremet halálos hidegségtl dermedezni tapasztalnám (1779 Mészáros Ignác ford.–Leprince de Beaumont C3091, 317) | inaimban elálván Jéggé dermedezett a’ vér (1838 Aglája C0560, 97) | a régi istenekben Nincs már hited, kövekké dermedeztek (1863 Madách Imre C2953, 85) | országszerte dermedezik a konszolidációnak becézett poshatag állóvíz (1950 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343003, 96).

2. (vmely erős érzelmi hatástól) mozdulatlanná, bénulttá válik, ill. mozdulatlan, bénult állapotban van vki v. vmi’ ❖ [Gárdon] dermedező nyelvvel tompán […] mondja keservét (1822 Vörösmarty Mihály 8524374, 39) | Álomkórságban dermedez nemzetünk (1841 Széchenyi István 8429012, 14) | Igen, tán volna egy, a gondolat, Mely öntudatlan szűdben dermedez, Ez nagykorúvá tenne (1863 Madách Imre C2953, 16) | Dermedezve vártam, hogy [az uraság] megragad és kivet, vagy legalább is megáll előttem, és zord szóval űz el a kertből (1912 Gárdonyi Géza C1840, 204) | Dermedezve hallgattam a pénztáros elbeszélését, mellyel megfejtést nyert az is, hogy én mért nem tudtam aludni az elmult éjszaka (1932 Tamási Áron 9701004, 105).

2a. (túlzó is) ’〈élőlény (vmely része)〉 nagyon fázik(, és mozdulatlan állapotban van)’ ❖ a’ dermedező Grönlandusok és Eszkimók szint olly kéntelenségből munkálódnak, párosodnak öszve, mint a’ perzseltt Szenegáliak (1817 Tudományos Gyűjtemény C5480, 32) | az agg tölgyek hósüvegben dermedeztek (1837 Jósika Miklós C2373, 121) | Rabutin hada több kárt vallott emberben és baromban, mintha néhány véres csatában vereséget szenvedett volna, midőn éhesen, rongyosan és dermedezve Budapestre jutott (1868 Hornyik János CD57) | [a pókok fölmásznak] a telegráfoszlopok hideg porcellán-gombjaira és ott dermedeznek (1898 Gárdonyi Géza C1830, 90) | [a nő haja] alatt lilásfehéren dermedezett a nyaka, amit talán ötven esztendő óta nem ért napfény (1978 Bodor Ádám 1020023, 40).

Vö. CzF. dermedez; ÉrtSz.; TESz. dermed; ÉKsz.; ÚMTsz.

dermedezik tárgyatlan ige 14b2
dermedez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1. (túlzó is, átv is)
fokozatosan szilárdul (vmivé)
ereimben a’ véremet halálos hidegségtl dermedezni tapasztalnám
(1779 Mészáros Ignác ford.Leprince de Beaumont)
inaimban elálván Jéggé dermedezett a’ vér
(1838 Aglája)
a régi istenekben Nincs már hited, kövekké dermedeztek
(1863 Madách Imre)
országszerte dermedezik a konszolidációnak becézett poshatag állóvíz
(1950 Kolozsvári Grandpierre Emil)
2.
(vmely erős érzelmi hatástól) mozdulatlanná, bénulttá válik, ill. mozdulatlan, bénult állapotban van vki v. vmi
[Gárdon] dermedező nyelvvel tompán […] mondja keservét
(1822 Vörösmarty Mihály)
Álomkórságban dermedez nemzetünk
(1841 Széchenyi István)
Igen, tán volna egy, a gondolat, Mely öntudatlan szűdben dermedez, Ez nagykorúvá tenne
(1863 Madách Imre)
Dermedezve vártam, hogy [az uraság] megragad és kivet, vagy legalább is megáll előttem, és zord szóval űz el a kertből
(1912 Gárdonyi Géza)
Dermedezve hallgattam a pénztáros elbeszélését, mellyel megfejtést nyert az is, hogy én mért nem tudtam aludni az elmult éjszaka
(1932 Tamási Áron)
2a. (túlzó is)
〈élőlény (vmely része) nagyon fázik(, és mozdulatlan állapotban van)
a’ dermedező Grönlandusok és Eszkimók szint olly kéntelenségből munkálódnak, párosodnak öszve, mint a’ perzseltt Szenegáliak
(1817 Tudományos Gyűjtemény)
az agg tölgyek hósüvegben dermedeztek
(1837 Jósika Miklós)
Rabutin hada több kárt vallott emberben és baromban, mintha néhány véres csatában vereséget szenvedett volna, midőn éhesen, rongyosan és dermedezve Budapestre jutott
(1868 Hornyik János)
[a pókok fölmásznak] a telegráfoszlopok hideg porcellán-gombjaira és ott dermedeznek
(1898 Gárdonyi Géza)
[a nő haja] alatt lilásfehéren dermedezett a nyaka, amit talán ötven esztendő óta nem ért napfény
(1978 Bodor Ádám)
Vö. CzF. dermedez; ÉrtSz.; TESz. dermed; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások