dermedt mn-i ign és mn  dermedett (rég)

I. mn-i ign → dermed.

II. mn 12B

1. ’szilárd, kemény(re fagyott) állapotban levő’ ❖ [a cseppkőbarlang a] hegyorom alatt nyilik, az előbbihez hasonló ábrándos képleteket mutatva: dermedt vizzuhatagokat, óriás állat- s ember-alakokat stb. (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Pista a lapátevezővel megverte a dermedt tenger mozdulatlan hullámait (1920 Szabó Dezső 9623001, 26) | A dermedt fűszeres vajból éles késsel forgácsokat vágunk, és a paradicsomok mellé tesszük (1986 Frank Júlia et al. CD19) | a dermedt lávában (1988 Földényi F. László 1053001, 17).

1a. (átv is)(hidegtől) merev állapotban levő, megmerevedett, ill. elgémberedett 〈élőlény v. testrész〉’ ❖ sok tanács Fog új uradhoz súgva dongani, ’S ha nincs erő ’s ész dermedett agyában, Nem ér-e több baj, mint most szenvedünk? (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 251) | kimerült lovaikat megétetve s dermedt tagjaikat kissé felmelegitve, a Szamos egyik mellékvölgyében fekvő Patára szálltak le (1870 Orbán Balázs 8340017, 169) | A sebzett vad vagy a helyszínen összerogyik, felbukik, tűzben esik, vagy rejtekébe menekül, s a vadász ott dermedten találja (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 12) | nagykabátba bújt dermedt öregemberek (1976 Dobos László 1034004, 351).

2. ’vmely erős (érzelmi) hatásra bekövetkező megmerevedett 〈(lelki)állapot〉’ ❖ a nyelv különböző időkben változik, visszatükrözi a nép elő- vagy hátramenetelét, erejét vagy lankadását, egyszerű vagy mesterkélt módját, élénkségét vagy dermedt állapotát (1846 Bajza József 8021025, 235) | [Dénes] dermedt mozdulatlanságban nézte, mi történik. A lány keresztülfeküdt a síneken (1922 Szabó Dezső 9623009, 125) | A rémület dermedt csendje (1936 Magyar Bálint CD10) | dermedt nyugalommal léptem át a mészárlást és siető lábbal Az elesettek tetemét (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Whitman 9479108, 217) | az emlősök közül is néhány faj dermedt állapotban átalussza a telet (1995 Természet Világa CD50).

3. ’vmely erős érzelemtől, kül. ijedtségtől mozdulatlan 〈személy (arca, szeme)〉’ ❖ egy hosszú csókot nyomván A dermedt szűz ajkára, Elválának s elmenének Még hosszú s bús pályára (1805 Kisfaludy Sándor CD01) | Mintha a villám sujtotta volna meg Serédyt e szavakra, dermedten álla ott (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Szabályos, erős léptek dobogása verte fel az uccát, melytől döbbenetesebb lett a csend és dermedtebbek az arcok (1919 Szabó Dezső 9623004, 249) | a Népszabadság címoldalán […] volt egy öreg bácsi, aki a tőzsde falának préselődve dermedt szemekkel figyelte, hogy a hongkongi tőzsde összeomlása és a New York-i tőzsde bukása hogyan gyűrűzik át Budapestre (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, dermedten; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

dermedt melléknévi igenév és melléknév
dermedett 12B (rég)
I. melléknévi igenévdermed.
II. melléknév 12B
1.
szilárd, kemény(re fagyott) állapotban levő
[a cseppkőbarlang a] hegyorom alatt nyilik, az előbbihez hasonló ábrándos képleteket mutatva: dermedt vizzuhatagokat, óriás állat- s ember-alakokat stb.s a többi
(1859 Vasárnapi Újság)
Pista a lapátevezővel megverte a dermedt tenger mozdulatlan hullámait
(1920 Szabó Dezső)
A dermedt fűszeres vajból éles késsel forgácsokat vágunk, és a paradicsomok mellé tesszük
(1986 Frank Júlia et al.)
a dermedt lávában
(1988 Földényi F. László)
1a. (átv is)
(hidegtől) merev állapotban levő, megmerevedett, ill. elgémberedett 〈élőlény v. testrész〉
sok tanács Fog új uradhoz súgva dongani, ’S ha nincs erő ’s ész dermedett agyában, Nem ér-e több baj, mint most szenvedünk?
(1830 Vörösmarty Mihály)
kimerült lovaikat megétetve s dermedt tagjaikat kissé felmelegitve, a Szamos egyik mellékvölgyében fekvő Patára szálltak le
(1870 Orbán Balázs)
A sebzett vad vagy a helyszínen összerogyik, felbukik, tűzben esik, vagy rejtekébe menekül, s a vadász ott dermedten találja
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
nagykabátba bújt dermedt öregemberek
(1976 Dobos László)
2.
vmely erős (érzelmi) hatásra bekövetkező megmerevedett (lelki)állapot〉
a nyelv különböző időkben változik, visszatükrözi a nép elő- vagy hátramenetelét, erejét vagy lankadását, egyszerű vagy mesterkélt módját, élénkségét vagy dermedt állapotát
(1846 Bajza József)
[Dénes] dermedt mozdulatlanságban nézte, mi történik. A lány keresztülfeküdt a síneken
(1922 Szabó Dezső)
A rémület dermedt csendje
(1936 Magyar Bálint)
dermedt nyugalommal léptem át a mészárlást és siető lábbal Az elesettek tetemét
(1964 Nemes Nagy Ágnes ford.Whitman)
az emlősök közül is néhány faj dermedt állapotban átalussza a telet
(1995 Természet Világa)
3.
vmely erős érzelemtől, kül. ijedtségtől mozdulatlan 〈személy (arca, szeme)
egy hosszú csókot nyomván A dermedt szűz ajkára, Elválának s elmenének Még hosszú s bús pályára
(1805 Kisfaludy Sándor)
Mintha a villám sujtotta volna meg Serédyt e szavakra, dermedten álla ott
(1856 Vasárnapi Újság)
Szabályos, erős léptek dobogása verte fel az uccát, melytől döbbenetesebb lett a csend és dermedtebbek az arcok
(1919 Szabó Dezső)
a Népszabadság címoldalán […] volt egy öreg bácsi, aki a tőzsde falának préselődve dermedt szemekkel figyelte, hogy a hongkongi tőzsde összeomlása és a New York-i tőzsde bukása hogyan gyűrűzik át Budapestre
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, dermedten; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások