determináns fn és mn 

I. fn 4A8

1. (Tud) ’jellegzetes, meghatározó tényező, alkotóelem’ ❖ ezeknek a [nagyvárosi zsidó értelmiségieket meghatározó] determinánsoknak a legkülsőbb viszonyoktól való függése (1908 Lukács György² CD10) | vitathatatlannak itélem […] az esztétikának […] társadalmian determinált voltát. E determinánsok közt nyilván ott van a társadalmi ideál is (1912 Ignotus CD10) | az iskolai mezőben a magatartás egyik legfontosabb determinánsa az osztálycsoportban elfoglalt hely és a csoporton belüli szerep (1978 Buda Béla 9073001, 229).

2. (Mat) ’n² elemből álló, n sorba és n oszlopba rendezett mátrix, ill. az ahhoz rendelt szám, amelyet kül. a lineáris egyenletrendszerek elméletében alkalmaznak’ ❖ A determinansok elemei (1874 Magyar írók élete CD27) | A Determinansok elmélete. Richard Baltzer „Theorie und Anwendung der Determinanten” [= A determinánsok elmélete és alkalmazása] czímű művének magyarázó megjegyzések kiséretében vázolt első szakasza (1877 Farkas Gyula³ CD40) | Az n-ed rendű determináns kiszámítása (1960 ÚjMagyarLex. C5423, 53) | [a Matematika a műszaki főiskolák számára című könyv egyik fejezetének] kezdetén a mátrixok és determinánsok legfontosabb jellemzőivel, sajátosságaival ismerkedünk meg (1995 Új Könyvek CD29).

3. (kissé rég, Biol) ’〈August Weismann elmélete szerint:〉 az egyes sejtek v. sejtcsoportok fejlődését meghatározó, az ivarsejtekben, az ún. csíraplazmában található feltételezett egység’ ❖ Az elkülönülődést [= differenciálódást] Weismann szerint a sejtmag idioplasmájához [= az örökítőanyag természetének felismerése előtt feltételezett, átöröklődő tulajdonságokat tartalmazó anyaghoz] (a chromosomákhoz) kötött élettani egységek, az ú. n. determinánsok szabályozzák (1912 RévaiNagyLex. C5702, 395) | A determinánsok egymással csoportosulva, úgynevezett id-eket alkotnak, amelyek változatlanul mennek át az ősökből az utódokba (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 14) | [az elmélet szerint a keresztezés után törvényszerűen szétváló szülői tulajdonságok génjei] a kromozómákban helyeződnek el és mint determinánsok és potenciális energia hordozói a citoplazma reakcióit irányítják (1935 RévaiNagyLex. C5717, 379).

3a. (ritk, Biol) ’az antigén specifikus tulajdonságát meghatározó molekulacsoport, az ún. antigéndetermináns’ ❖ Az antigéneknek általában számos különböző hatócsoportjuk, determinánsuk van, mindegyikük különböző B-sejteket ismer fel, amelyek mind szaporodni kezdenek (1987 Tények könyve CD37).

4. (Nyelvt) ’főnév(i szerkezet)hez kapcsolódó, rendsz. a határozottság nyelvtani kategóriáját képviselő, a főnév(i szerkezet) referenciáját kijelölő önálló szó v. toldalék’ ❖ [a nyelvtudat az elhomályosult szóalakot] nyelvtanilag nem tartja meghatározottnak, ezért másodszor is determinálja, ezúttal az élő formánssal. Ez a magyarázata az engemet, benneteket, itten, miótától, végiglen, onnatén stb. alakok kifejlődésének és általában a névmások, névmási határozók új és új determinánsokkal való felfrissítésének, „tatarozásának” (1953 Martinkó András C5893, 64) | [a spanyol nyelv morfológiai elemzéséhez kidolgozott] algoritmus a főnevek, névmások, melléknevek és determinánsok esetében a többes számot és a nemet […] ismeri fel (1989 Prószéky Gábor 1126006, 439) | [Az English Grammar című] tankönyv az ige, az igenevek, szám- és melléknevek, a determinánsok és modifikátorok […] nyelvtani kérdéseit taglalja (1994 Új Könyvek CD29) | A névelő viszonyszó, funkcionális-szemantikai szempontból a determinánsok osztályába tartozik (2000 Kugler Nóra C6282, 282).

5. (Nyelvt) ’〈alárendelő szószerkezetben:〉 alárendelt tag, bővítmény’ ❖ A közös mondattag két determinánsa vagy determináltja közül az egyik a közös mondattag előtt, a másik a közös mondattag után foglal helyet (1953 Károly Sándor C5893, 166) | A determináns pontosabban meghatározza az alaptag jelentését. A szószerkezet nevét a determináns mondatrészi szerepe adja meg (1998 MagyarNagyLex. C5819, 516).

II. mn 15A2 (Tud)

’jellegzetes, meghatározó 〈tényező, elem〉, ill. ilyen tényezőre jellemző 〈szerep〉 v. ilyen tényezők által meghatározott 〈összefüggés〉’ ❖ [Kassák Lajos 1953 és 1963 között megjelent] köteteiben ismét meggyőző erővel nyilatkozik meg konok következetessége a nagy és determináns egyéni problémák felderítésében (1966 József Farkas–Szabó György CD53) | [Az 1950-es, 60-as évekbeli irodalomtörténet-írás áramlatai] a társadalmi-történelmi alap végső meghatározó voltát (s konkrét determináns szerepét) […] újszerűen és meggyőzően elemzik (1981 Agárdi Péter CD53) | [Heller Ágnes] az alapvető erkölcsi fogalmakat […] történetfilozófiai koncepciók determináns összefüggéseiben vizsgálja (1994 Új Könyvek CD29) | [Ernst Hanisch] determináns tényezőnek látja a barokk és a felvilágosodás hagyományait az osztrák politikai kultúrában (1997 Somogyi Éva CD58).

Vö. IdSz.

determináns főnév és melléknév
I. főnév 4A8
1. (Tud)
jellegzetes, meghatározó tényező, alkotóelem
ezeknek a [nagyvárosi zsidó értelmiségieket meghatározó] determinánsoknak a legkülsőbb viszonyoktól való függése
(1908 Lukács György²)
vitathatatlannak itélem […] az esztétikának […] társadalmian determinált voltát. E determinánsok közt nyilván ott van a társadalmi ideál is
(1912 Ignotus)
az iskolai mezőben a magatartás egyik legfontosabb determinánsa az osztálycsoportban elfoglalt hely és a csoporton belüli szerep
(1978 Buda Béla)
2. (Mat)
n² elemből álló, n sorba és n oszlopba rendezett mátrix, ill. az ahhoz rendelt szám, amelyet kül. a lineáris egyenletrendszerek elméletében alkalmaznak
A determinansok elemei
(1874 Magyar írók élete)
A Determinansok elmélete. Richard Baltzer „Theorie und Anwendung der Determinanten” [= A determinánsok elmélete és alkalmazása] czímű művének magyarázó megjegyzések kiséretében vázolt első szakasza
(1877 Farkas Gyula³)
Az n-ed rendű determináns kiszámítása
(1960 ÚjMagyarLex.)
[a Matematika a műszaki főiskolák számára című könyv egyik fejezetének] kezdetén a mátrixok és determinánsok legfontosabb jellemzőivel, sajátosságaival ismerkedünk meg
(1995 Új Könyvek)
3. (kissé rég, Biol)
〈August Weismann elmélete szerint:〉 az egyes sejtek v. sejtcsoportok fejlődését meghatározó, az ivarsejtekben, az ún. csíraplazmában található feltételezett egység
Az elkülönülődést [= differenciálódást] Weismann szerint a sejtmag idioplasmájához [= az örökítőanyag természetének felismerése előtt feltételezett, átöröklődő tulajdonságokat tartalmazó anyaghoz] (a chromosomákhoz) kötött élettani egységek, az ú. n.úgynevezett determinánsok szabályozzák
(1912 RévaiNagyLex.)
A determinánsok egymással csoportosulva, úgynevezett id-eket alkotnak, amelyek változatlanul mennek át az ősökből az utódokba
(1929 TolnaiÚjLex.)
[az elmélet szerint a keresztezés után törvényszerűen szétváló szülői tulajdonságok génjei] a kromozómákban helyeződnek el és mint determinánsok és potenciális energia hordozói a citoplazma reakcióit irányítják
(1935 RévaiNagyLex.)
3a. (ritk, Biol)
az antigén specifikus tulajdonságát meghatározó molekulacsoport, az ún. antigéndetermináns
Az antigéneknek általában számos különböző hatócsoportjuk, determinánsuk van, mindegyikük különböző B-sejteket ismer fel, amelyek mind szaporodni kezdenek
(1987 Tények könyve)
4. (Nyelvt)
főnév(i szerkezet)hez kapcsolódó, rendsz. a határozottság nyelvtani kategóriáját képviselő, a főnév(i szerkezet) referenciáját kijelölő önálló szó v. toldalék
[a nyelvtudat az elhomályosult szóalakot] nyelvtanilag nem tartja meghatározottnak, ezért másodszor is determinálja, ezúttal az élő formánssal. Ez a magyarázata az engemet, benneteket, itten, miótától, végiglen, onnatén stb.s a többi alakok kifejlődésének és általában a névmások, névmási határozók új és új determinánsokkal való felfrissítésének, „tatarozásának”
(1953 Martinkó András)
[a spanyol nyelv morfológiai elemzéséhez kidolgozott] algoritmus a főnevek, névmások, melléknevek és determinánsok esetében a többes számot és a nemet […] ismeri fel
(1989 Prószéky Gábor)
[Az English Grammar című] tankönyv az ige, az igenevek, szám- és melléknevek, a determinánsok és modifikátorok […] nyelvtani kérdéseit taglalja
(1994 Új Könyvek)
A névelő viszonyszó, funkcionális-szemantikai szempontból a determinánsok osztályába tartozik
(2000 Kugler Nóra)
5. (Nyelvt)
〈alárendelő szószerkezetben:〉 alárendelt tag, bővítmény
A közös mondattag két determinánsa vagy determináltja közül az egyik a közös mondattag előtt, a másik a közös mondattag után foglal helyet
(1953 Károly Sándor)
A determináns pontosabban meghatározza az alaptag jelentését. A szószerkezet nevét a determináns mondatrészi szerepe adja meg
(1998 MagyarNagyLex.)
II. melléknév 15A2 (Tud)
jellegzetes, meghatározó 〈tényező, elem〉, ill. ilyen tényezőre jellemző 〈szerep〉 v. ilyen tényezők által meghatározott 〈összefüggés〉
[Kassák Lajos 1953 és 1963 között megjelent] köteteiben ismét meggyőző erővel nyilatkozik meg konok következetessége a nagy és determináns egyéni problémák felderítésében
(1966 József Farkas–Szabó György)
[Az 1950-es, 60-as évekbeli irodalomtörténet-írás áramlatai] a társadalmi-történelmi alap végső meghatározó voltát (s konkrét determináns szerepét) […] újszerűen és meggyőzően elemzik
(1981 Agárdi Péter)
[Heller Ágnes] az alapvető erkölcsi fogalmakat […] történetfilozófiai koncepciók determináns összefüggéseiben vizsgálja
(1994 Új Könyvek)
[Ernst Hanisch] determináns tényezőnek látja a barokk és a felvilágosodás hagyományait az osztrák politikai kultúrában
(1997 Somogyi Éva)
Vö. IdSz.

Beállítások