deviza fn 6Adeviz (rég) , devize (rég)

1. (Pénz) ’nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, más ország(csoport) pénznemére szóló követelés v. tartozás csekk, váltó, hitellevél v. folyószámlakövetelés formájában’ ❖ a finánchatalmat kell megbízni, hogy valami százmillió forint árú államkötvényen külföldi devizeket vásároljon (1877 Jókai Mór CD18) | a bank felhatalmazást fog nyerni arra, hogy a tartalékalapba tartozó devizeket szabaddá tehesse (1894 Hazánk 8634001, 14) | a deviza külföldi ércváltó (1908 Cholnoky Viktor CD10) | [a mű fordítási jogáért] devizát fizetett a kiadó (1978 Lengyel Péter 9397001, 89) | a külföldi pénznemben keletkezett követelésekből devizában kell megfizetni az adót (1993 Országgyűlési Napló CD62) | konvertibilis deviza (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk, nem szakny) ’vmely ország(csoport) törvényes fizetőeszköze; valuta’ ❖ a vámérték semmit sem mond arról, hogy a turista mennyi devizáért vásárolt (1985 Révész Sándor 1133001, 32) | megkérdezi, hogy mennyi valutát (vagy devizát: a kettő közti különbséget valószínűleg sosem fogom megtanulni) „viszek ki”, úgymond. Ezer schillinget, vágom rá habozás nélkül (1993 Kertész Imre² CD41).

2. (kissé rég) ’vkinek, vminek a hitvallását, céljait, ill. életfelfogását tömören kifejező jellemző mondat, mondás; jelmondat’ ❖ utilius bellum putent esse minari quam gerere [= háborúval fenyegetni bölcsebb, mint azt megvívni]. Alig ha nem e lesz a mostani Háborúnak a devise (1788 Kazinczy László C2554, 174) | az Angliai térdkötő’ Devíze. […] Honny soit qui mal y pense [= szégyellje magát, aki rosszat gondol róla] (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 296) | valódi hatalma ezen devisé-nek (jelszó, czimszó) [ti. a Kraft im Recht, vagyis erő a jogban jelmondatnak] abban áll, hogy a’ megforditás által nem csak nem gyengül, hanem még erősebb lesz (1842 Pesti Hírlap CD61) | A devise nem örökölhető, helye a [címer]pajzs alatti szalag (1912 RévaiNagyLex. C5701, 607) | [Zrínyi Miklós] devizája „ne bántsd a magyart” volt (1929 Szekfű Gyula CD42).

2a. (rég, ritk) ’felirat, címke, ill. kísérőszöveg’ ❖ Úgy látszik nekem, édes Anyám szemének igen jót tett volt azon ártatlan és homeopathia mellett is bizonyosan használható szer, mellyet egykor Pozsonyból küldöttem. Nincs meg deviseje? (1838 Kossuth Lajos CD32) | A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack volt, valóságos francia pezsgő palackja, a Chateau Laffitte devise-zel, még a horganyos dugó is benne volt (1856 Jókai Mór CD18).

ÖE: ~engedély, ~eszköz, ~keret.

Sz: devizális.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

deviza főnév 6A
deviz 4B3 (rég)
devize 6B (rég)
1. (Pénz)
nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, más ország(csoport) pénznemére szóló követelés v. tartozás csekk, váltó, hitellevél v. folyószámlakövetelés formájában
a finánchatalmat kell megbízni, hogy valami százmillió forint árú államkötvényen külföldi devizeket vásároljon
(1877 Jókai Mór)
a bank felhatalmazást fog nyerni arra, hogy a tartalékalapba tartozó devizeket szabaddá tehesse
(1894 Hazánk)
a deviza külföldi ércváltó
(1908 Cholnoky Viktor)
[a mű fordítási jogáért] devizát fizetett a kiadó
(1978 Lengyel Péter)
a külföldi pénznemben keletkezett követelésekből devizában kell megfizetni az adót
(1993 Országgyűlési Napló)
konvertibilis deviza
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (ritk, nem szakny)
vmely ország(csoport) törvényes fizetőeszköze; valuta
a vámérték semmit sem mond arról, hogy a turista mennyi devizáért vásárolt
(1985 Révész Sándor)
megkérdezi, hogy mennyi valutát (vagy devizát: a kettő közti különbséget valószínűleg sosem fogom megtanulni) „viszek ki”, úgymond. Ezer schillinget, vágom rá habozás nélkül
(1993 Kertész Imre²)
2. (kissé rég)
vkinek, vminek a hitvallását, céljait, ill. életfelfogását tömören kifejező jellemző mondat, mondás; jelmondat
utilius bellum putent esse minari quam gerere [= háborúval fenyegetni bölcsebb, mint azt megvívni]. Alig ha nem e lesz a mostani Háborúnak a devise
(1788 Kazinczy László)
az Angliai térdkötő’ Devíze. […] Honny soit qui mal y pense [= szégyellje magát, aki rosszat gondol róla]
(1817 Kazinczy Ferenc)
valódi hatalma ezen devisé-nek (jelszó, czimszó) [ti. a Kraft im Recht, vagyis erő a jogban jelmondatnak] abban áll, hogy a’ megforditás által nem csak nem gyengül, hanem még erősebb lesz
(1842 Pesti Hírlap)
A devise nem örökölhető, helye a [címer]pajzs alatti szalag
(1912 RévaiNagyLex.)
[Zrínyi Miklós] devizája „ne bántsd a magyart” volt
(1929 Szekfű Gyula)
2a. (rég, ritk)
felirat, címke, ill. kísérőszöveg
Úgy látszik nekem, édes Anyám szemének igen jót tett volt azon ártatlan és homeopathia mellett is bizonyosan használható szer, mellyet egykor Pozsonyból küldöttem. Nincs meg deviseje?
(1838 Kossuth Lajos)
A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack volt, valóságos francia pezsgő palackja, a Chateau Laffitte devise-zel, még a horganyos dugó is benne volt
(1856 Jókai Mór)
ÖE: devizaengedély, devizaeszköz, devizakeret
Sz: devizális
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások