dezavuál ts ige 1a

1. (hiv) ’〈nyilatkozatot, intézkedést, rendelkezést stb. vmely illetékes személy〉 hivatalosan semmisnek nyilvánít, érvénytelenít, nem vállalja érte a felelősséget, ill. 〈ilyen nyilatkozatot tevő v. intézkedést, rendelkezést megvalósító személyt〉 hivatalosan elítél, elhatárolódik tőle’ ❖ Külügyministerének e jegyzékét Ferdinánd király nem desavouálta, az tehát az ő tette gyanánt állott a világ előtt (1880 Kossuth Lajos CD32) | az országgyűlés is desavouálta Esterházit, és az insurrectio [= nemesi felkelés] kérdésében Pázmánynak adott elégtételt (1886 Fraknói Vilmos CD55) | [a két befolyásos úr privilegizált helyzete ellen tiltakozó Adyt] a saját szerkesztője dezavuálja (1955 Bóka László 9064025, 149) | a VMSZ a maga adott helyzetében elítéli a bombázást, és ezt a magyar kormány feje ne dezavuálja a bombázás harsány helyeslésével (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (hiv) ’〈intézkedés, megnyilvánulás, dokumentum stb.〉 hivatalosan érvénytelenít, semmissé tesz vmit, ill. elítél, érvénytelen, valótlan dolgot állítónak nyilvánít vkit’ ❖ a német államok egyesítését dezavuáló olmützi szerződés (1989 Tények könyve CD37) | ez a rosszul értelmezett ügyrendi szavazás tulajdonképpen […] a Legfelsőbb Bíróságnak a döntését dezavuálta (1992 Országgyűlési Napló CD62) | korántsem mindenki írt Körmendiről [ti. Körmendi Ferencről] megvetően […]. Más kérdés, hogy elismerő kritikáik egytől egyig kimaradtak cikkgyűjteményeikből, míg Illés [Endre] dezavuáló cikke 1957-es kötetében s azóta is mindenütt elolvasható (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, vál) ’〈állítást, feltevést stb.〉 annak helytálló voltát, igazságtartalmát v. érvényességét (érvekkel, tényekkel megkérdőjelezve) kétségbe von vki, vmi, ill. 〈eseményt, jelenséget stb.〉(létének v. megtörténtének ellenkezőjét bizonyítva) tévesnek, valótlannak állít v. mutat vki, vmi’ ❖ okos asszonynak van annyi esze, hogy irást nem ád magáról soha; mindent lehet desavouálni: […], cselédek árulkodásait (1860 Jókai Mór C2253, 93) | [ha Knauz Nándor Lányi Károly művének átdolgozása helyett saját munkát készíthetett volna,] fölmentve leendett attól is, hogy […] Lányinak egész fejezetét desavouálja az utósorokban (1871 Fraknói Vilmos CD57) | [verseimet] egytől egyig átéltem, de az életrajzomhoz nincs semmi közöm. Desavouálom (1883 Kiss József³ C2702, 9).

2a. (rég, ritk) ’kijelentésével, szavaival megkérdőjelez, állításában hiteltelenné tesz v. meghazudtol vkit’ ❖ lehet desavouálni: tanukat (1860 Jókai Mór C2253, 93) | [Roman Miron pásztorlevelében visszautasítja] a feltevést, mintha (ő az érsek) a nagyszebeni román konferencián részt vett volna. […] A metropolita nyiltan dezavouálja Mocsonyit (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 1) | [Bíró Lajos, az író] a gyilkosságról álmodozó asszonyt mintegy azzal exkuzálja a polgári szobatisztaság számára, hogy dezavuáltatja és megszégyenítteti vele bűntársát (1919 Ignotus Pál CD10).

2b. (kissé rég, vál) ’〈vmely dolog, ill. cselekedetével, megnyilvánulásával vki〉 tévesnek v. hamisnak mutat, megkérdőjelez, ill. figyelmen kívül hagy vmit’ ❖ a konstantinápolyi szultánok e tant [ti. hogy elődeik szerződéseit megszeghetik] az életben mindig desavouálták (1870 Barátfülek C0784, 97) | külügyi kormányunknak 1878-ban még nagyon erős és harcias közvélemény állhatott rendelkezésére, kivált Magyarországon. A fejlemények […] nem a közvéleményt, hanem a hivatalos külpolitikát dezavuálták (1912 Boross László CD10) | Idővel erre [ti. a marxista filozófiára] igencsak ráuntam, emellett nem is nagyon értettem, később a gyakorlat azután teljesen dezavuálta (1998 Kertész Imre² CD41).

3. (kissé rég, vál) ’〈vkivel való viszonyt, ismeretséget〉 letagad, semmisnek nyilvánít, ill. megtagad vkit, nem vállal vele közösséget’ ❖ hölgyre nézve a harmincz éven tuli korszakban már erősen koczkáztatott vállalat a korábbi ismeretségeket mind desavouálni (1862 Jókai Mór C2263, 309) | A mit a köztem s Mazzini közt fennálló viszonyra nézve mondott ön Cavournak, az egészben helyes. – Én e viszonyt bizonyosan soha sem fogom desavouálni (1880 Kossuth Lajos CD32) | A Nyugat nem ismer távolságot magyar és magyar közt, s eszünk ágában sincs, hogy Ignotust „dezavuáljuk” és „megtagadjuk” csak azért, mert Bécsben lakik (1930 Babits Mihály CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

dezavuál tárgyas ige 1a
1. (hiv)
〈nyilatkozatot, intézkedést, rendelkezést stb. vmely illetékes személy〉 hivatalosan semmisnek nyilvánít, érvénytelenít, nem vállalja érte a felelősséget, ill. 〈ilyen nyilatkozatot tevő v. intézkedést, rendelkezést megvalósító személyt〉 hivatalosan elítél, elhatárolódik tőle
Külügyministerének e jegyzékét Ferdinánd király nem desavouálta, az tehát az ő tette gyanánt állott a világ előtt
(1880 Kossuth Lajos)
az országgyűlés is desavouálta Esterházit, és az insurrectio [= nemesi felkelés] kérdésében Pázmánynak adott elégtételt
(1886 Fraknói Vilmos)
[a két befolyásos úr privilegizált helyzete ellen tiltakozó Adyt] a saját szerkesztője dezavuálja
(1955 Bóka László)
a VMSZVajdasági Magyar Szövetség a maga adott helyzetében elítéli a bombázást, és ezt a magyar kormány feje ne dezavuálja a bombázás harsány helyeslésével
(1999 Magyar Hírlap)
1a. (hiv)
〈intézkedés, megnyilvánulás, dokumentum stb.〉 hivatalosan érvénytelenít, semmissé tesz vmit, ill. elítél, érvénytelen, valótlan dolgot állítónak nyilvánít vkit
a német államok egyesítését dezavuáló olmützi szerződés
(1989 Tények könyve)
ez a rosszul értelmezett ügyrendi szavazás tulajdonképpen […] a Legfelsőbb Bíróságnak a döntését dezavuálta
(1992 Országgyűlési Napló)
korántsem mindenki írt Körmendiről [ti. Körmendi Ferencről] megvetően […]. Más kérdés, hogy elismerő kritikáik egytől egyig kimaradtak cikkgyűjteményeikből, míg Illés [Endre] dezavuáló cikke 1957-es kötetében s azóta is mindenütt elolvasható
(2000 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég, vál)
〈állítást, feltevést stb.〉 annak helytálló voltát, igazságtartalmát v. érvényességét (érvekkel, tényekkel megkérdőjelezve) kétségbe von vki, vmi, ill. 〈eseményt, jelenséget stb.〉 (létének v. megtörténtének ellenkezőjét bizonyítva) tévesnek, valótlannak állít v. mutat vki, vmi
okos asszonynak van annyi esze, hogy irást nem ád magáról soha; mindent lehet desavouálni: […], cselédek árulkodásait
(1860 Jókai Mór)
[ha Knauz Nándor Lányi Károly művének átdolgozása helyett saját munkát készíthetett volna,] fölmentve leendett attól is, hogy […] Lányinak egész fejezetét desavouálja az utósorokban
(1871 Fraknói Vilmos)
[verseimet] egytől egyig átéltem, de az életrajzomhoz nincs semmi közöm. Desavouálom
(1883 Kiss József³)
2a. (rég, ritk)
kijelentésével, szavaival megkérdőjelez, állításában hiteltelenné tesz v. meghazudtol vkit
lehet desavouálni: tanukat
(1860 Jókai Mór)
[Roman Miron pásztorlevelében visszautasítja] a feltevést, mintha (ő az érsek) a nagyszebeni román konferencián részt vett volna. […] A metropolita nyiltan dezavouálja Mocsonyit
(1881 Budapesti Hírlap)
[Bíró Lajos, az író] a gyilkosságról álmodozó asszonyt mintegy azzal exkuzálja a polgári szobatisztaság számára, hogy dezavuáltatja és megszégyenítteti vele bűntársát
(1919 Ignotus Pál)
2b. (kissé rég, vál)
〈vmely dolog, ill. cselekedetével, megnyilvánulásával vki〉 tévesnek v. hamisnak mutat, megkérdőjelez, ill. figyelmen kívül hagy vmit
a konstantinápolyi szultánok e tant [ti. hogy elődeik szerződéseit megszeghetik] az életben mindig desavouálták
(1870 Barátfülek)
külügyi kormányunknak 1878-ban még nagyon erős és harcias közvélemény állhatott rendelkezésére, kivált Magyarországon. A fejlemények […] nem a közvéleményt, hanem a hivatalos külpolitikát dezavuálták
(1912 Boross László)
Idővel erre [ti. a marxista filozófiára] igencsak ráuntam, emellett nem is nagyon értettem, később a gyakorlat azután teljesen dezavuálta
(1998 Kertész Imre²)
3. (kissé rég, vál)
〈vkivel való viszonyt, ismeretséget〉 letagad, semmisnek nyilvánít, ill. megtagad vkit, nem vállal vele közösséget
hölgyre nézve a harmincz éven tuli korszakban már erősen koczkáztatott vállalat a korábbi ismeretségeket mind desavouálni
(1862 Jókai Mór)
A mit a köztem s Mazzini közt fennálló viszonyra nézve mondott ön Cavournak, az egészben helyes. – Én e viszonyt bizonyosan soha sem fogom desavouálni
(1880 Kossuth Lajos)
A Nyugat nem ismer távolságot magyar és magyar közt, s eszünk ágában sincs, hogy Ignotust „dezavuáljuk” és „megtagadjuk” csak azért, mert Bécsben lakik
(1930 Babits Mihály)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások