didaktika fn 6A

1. ’a pedagógiának az (iskolai tantárgyak) oktatás(ának) alapelveivel és módszereivel foglalkozó ága’ ❖ az els [rész] eladgya a’ tanításnak sarktörvénnyeit (Methodologia;) a’ második a’ tanításnak alkalmaztatott reguláit (Didaktika, vagy Methodika applicata.) (1828 Beke Ince Kristóf 8035007, 12) | [a gyermeket] a könnyű- és ismertről a nehezebbre haladva s a testet a lélekkel egyenletesen képezve kell oktatni és nevelni. Ámde ez elveket a didaktikában Komenský állapította meg legelőször megczáfolhatatlan szilárdsággal (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a megnövekedett érdeklődés] a pedagógusokban is e tárgyak [ti. a magyar nyelv és irodalom] didaktikája iránt országszerte mutatkozik (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 32) | hogyan nézzen ki az óraterv és a tantárgyakká szervezett műveltségi körök miképpen legyenek megszervezve az óratervek szabta időkeretben – ez a didaktika egyik klasszikus problémája (1992 Sáska Géza 2058003, 183).

1a. ’ez mint egyetemi v. főiskolai tantárgy’ ❖ Tanitani fognak […] Gönczy Pál didaktika és methodikát, Gyulay Pál irálytant, Dürringer János franczia nyelvet (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Mint tanárjelöltnek, az egyetemen a szaktárgyak mellett pszichológiát, logikát, filozófiatörténetet, didaktikát, nevelés- és oktatástörténetet kellett tanulnia (1995 Móra László CD30).

1b. ’ennek kérdéseit tárgyaló, kifejtő (tan)könyv’ ❖ A pedagógusképzés tankönyvét nem enciklopédikus, mindent megmutatni akaró szándékkal írta meg a szerző, hanem olyan művet alkotott, amely „távolról sem összegző, távolról sem mindent felölelő, átfogó didaktika […]” (1998 Barkó Endre CD29).

2. ’módszer(tan), ill. vezérfonal’ ❖ [az írásművészetnek] megvan a maga anyaga: a nyelv, amellyel bánni kell tudni, meg kell ismerni a nyelvbeli kifejezés lehetőségeit. A genie nincs ráutalva erre a didaktikára, de annál inkább a középszerű tehetség (1917 Dóczy Jenő CD10) | Szabo a repetíció didaktikájával ábrázolja a pőre párkapcsolat „pszichodrámáját” (1992 Marno János 2027044, 45) | A „magyar agyra és lélekre komponált” nyelvtan sok tekintetben újat jelent: szakít a hagyományos felépítésű tankönyvek merev didaktikájával (1994 Új Könyvek CD29).

3. ’erkölcsnemesítő szándék, tanító célzat’ ❖ [a 15. század második felében Nyugaton] a szerelmi románokban [= regényekben] túlteng a moralizálás. Az egész irodalmon végig ásít a szőrszálhasogató, allegorikus gyilkos didaktika (1911 Szabó Dezső CD10) | Rodiczky egész egyéniségét a didaktika jellemezte. Beszélgető, diskuráló természet volt, aki nemcsak a katedrán, nemcsak a tanteremben igyekezett tanítani, hanem a folyosókon, az íróasztalnál, a laboratóriumokban (1974 Gaál László CD30) | a fanyar humor, a didaktikát ügyesen elrejtő történetek, a pergő párbeszédek, a plasztikus tájrajzok mind-mind hozzájárulnak a két regény hatásaihoz (1995 Új Könyvek CD29).

3a. (Irodt) ’azon irodalmi műalkotások, kül. költemények csoportja, amelyeknek elsődleges célja a tanítás, nevelés’ ❖ A lantos (lyrica) költészet közvetlenül a megindult kedélynek érzelmeit fejezi ki; a tanköltészet (didactica) jelentékeny nézeteket és igazságokat közöl szép alakban (1850 Purgstaller József 8351014, 41) | A kettő [ti. az alanyi és a tárgyias költészet] közt áll, s majd alanyibb, majd tárgyiasb az, mi tanköltészetnek (didaktika) neveztetik (1852 Arany János C6504, 545) | [Hegedüs Géza] a műfajcsoportoknak megfelelően négy fejezetet szentel az Epika, Didaktika, Líra, Dráma műfajainak (1994 Új Könyvek CD29).

Sz: didaktikai.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

didaktika főnév 6A
1.
a pedagógiának az (iskolai tantárgyak) oktatás(ának) alapelveivel és módszereivel foglalkozó ága
az els [rész] eladgya a’ tanításnak sarktörvénnyeit (Methodologia;) a’ második a’ tanításnak alkalmaztatott reguláit (Didaktika, vagy Methodika applicata.)
(1828 Beke Ince Kristóf)
[a gyermeket] a könnyű- és ismertről a nehezebbre haladva s a testet a lélekkel egyenletesen képezve kell oktatni és nevelni. Ámde ez elveket a didaktikában Komenský állapította meg legelőször megczáfolhatatlan szilárdsággal
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a megnövekedett érdeklődés] a pedagógusokban is e tárgyak [ti. a magyar nyelv és irodalom] didaktikája iránt országszerte mutatkozik
(1953 Márki János–Koncz Endre)
hogyan nézzen ki az óraterv és a tantárgyakká szervezett műveltségi körök miképpen legyenek megszervezve az óratervek szabta időkeretben – ez a didaktika egyik klasszikus problémája
(1992 Sáska Géza)
1a.
ez mint egyetemi v. főiskolai tantárgy
Tanitani fognak […] Gönczy Pál didaktika és methodikát, Gyulay Pál irálytant, Dürringer János franczia nyelvet
(1857 Vasárnapi Újság)
Mint tanárjelöltnek, az egyetemen a szaktárgyak mellett pszichológiát, logikát, filozófiatörténetet, didaktikát, nevelés- és oktatástörténetet kellett tanulnia
(1995 Móra László)
1b.
ennek kérdéseit tárgyaló, kifejtő (tan)könyv
A pedagógusképzés tankönyvét nem enciklopédikus, mindent megmutatni akaró szándékkal írta meg a szerző, hanem olyan művet alkotott, amely „távolról sem összegző, távolról sem mindent felölelő, átfogó didaktika […]
(1998 Barkó Endre)
2.
módszer(tan), ill. vezérfonal
[az írásművészetnek] megvan a maga anyaga: a nyelv, amellyel bánni kell tudni, meg kell ismerni a nyelvbeli kifejezés lehetőségeit. A genie nincs ráutalva erre a didaktikára, de annál inkább a középszerű tehetség
(1917 Dóczy Jenő)
Szabo a repetíció didaktikájával ábrázolja a pőre párkapcsolat „pszichodrámáját”
(1992 Marno János)
A „magyar agyra és lélekre komponált” nyelvtan sok tekintetben újat jelent: szakít a hagyományos felépítésű tankönyvek merev didaktikájával
(1994 Új Könyvek)
3.
erkölcsnemesítő szándék, tanító célzat
[a 15. század második felében Nyugaton] a szerelmi románokban [= regényekben] túlteng a moralizálás. Az egész irodalmon végig ásít a szőrszálhasogató, allegorikus gyilkos didaktika
(1911 Szabó Dezső)
Rodiczky egész egyéniségét a didaktika jellemezte. Beszélgető, diskuráló természet volt, aki nemcsak a katedrán, nemcsak a tanteremben igyekezett tanítani, hanem a folyosókon, az íróasztalnál, a laboratóriumokban
(1974 Gaál László)
a fanyar humor, a didaktikát ügyesen elrejtő történetek, a pergő párbeszédek, a plasztikus tájrajzok mind-mind hozzájárulnak a két regény hatásaihoz
(1995 Új Könyvek)
3a. (Irodt)
azon irodalmi műalkotások, kül. költemények csoportja, amelyeknek elsődleges célja a tanítás, nevelés
A lantos (lyrica) költészet közvetlenül a megindult kedélynek érzelmeit fejezi ki; a tanköltészet (didactica) jelentékeny nézeteket és igazságokat közöl szép alakban
(1850 Purgstaller József)
A kettő [ti. az alanyi és a tárgyias költészet] közt áll, s majd alanyibb, majd tárgyiasb az, mi tanköltészetnek (didaktika) neveztetik
(1852 Arany János)
[Hegedüs Géza] a műfajcsoportoknak megfelelően négy fejezetet szentel az Epika, Didaktika, Líra, Dráma műfajainak
(1994 Új Könyvek)
Sz: didaktikai
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások