diffúzió fn 1A

1. (Kém) ’egyenetlen összetételű v. különböző töménységű anyagokban a molekuláris részecskék önálló mozgása során létrejövő spontán elegyedés v. kiegyenlítődés folyamata’ ❖ Átömlés (diffuzió), vagy szétömlés alatt értjük az egymással közvetetten v. közvetett érintkezésben levő gázok (légnemek) azon tulajdonságát, melynél fogva egymásba áthatolni és igy egyenletes keveréket alkotni törekszenek (1893 PallasLex. CD02) | Az ammoniaoldatból a levegőn, diffuzió folytán, az ammonia egy része elég gyorsan elillan, huzamos forralással pedig a vízből tökéletesen kiűzhető (1911 RévaiNagyLex. C5697, 554) | A növények anyagfelvétele csökkenti az ionkoncentrációt a rhizoszférában, de a tömegáramlás és a diffúzió következtében a gyökér mégis állandóan érintkezik a létfontosságú tápanyagok oldatával (1995 Természet Világa CD50) | a kémiai ingerületátvivő anyagok a sejtek közötti térben diffúzióval tovaterjedve a felszabadulás helyétől távol levő sejteken helyet foglaló jelfogókon (receptorokon) fejtik ki hatásukat (2000 Természet Világa CD50).

2. (ritk, Fiz) ’fénysugaraknak egyenetlen, érdes felületről való szabálytalan visszaverődése’ ❖ Diffúzió, optikai értelemben a fény szétszóródása valamely finoman érdes, nem csiszolt felületen (1912 RévaiNagyLex. C5701, 542) | A szabálytalan, minden irányban történő fényvisszaverődés neve diffuzió (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 32).

3. (Népr is) ’kultúrelem(ek)nek, -jelenség(ek)nek egyik helyről a másikra történő elterjedése, szétszóródása’ ❖ [a babona] alulról szivárgott fel, éppúgy, mint a népdal. A Naumann-teóriát tehát olyképen kell helyesbítenünk, hogy az alsóbb és felsőbb osztályok között állandó diffúzió áll fenn, és pedig kölcsönösen hatnak egymásra állandóan (1935 Holló Domokos C6945, 32) | Minthogy a cselekmény és a hozzá fűződő szöveg ezen az óriási területen igen kis variabilitást mutat, nehéz kérdés, hogy egy helyen keletkezett rítus diffúziójáról van-e szó, vagy pedig több helyütt külön keletkezett, hasonló varázscselekményről (1981 Dömötör Tekla 1039007, 165) | A mediterrán civilizációkban (mindenekelőtt a császárkori Rómában) ritka kulináris örömöket szereztek az Indiából importált magvak főzetével, ám a diffúzió lassú volt, az Alpoktól északra csak a 14–16. században kezdett terjedni édes kásaként a rizs (1997 Hoffmann Tamás CD58).

4. (kissé vál) ’vmely egésznek (apró) részekre történő szétbomlása, tagolódása’ ❖ Az utolsó évtizedek társadalmi és politikai diffúziója (1937 Erényi Gusztáv CD10) | [A 16. században az oroszországi nemesség] privilegizált és zárt réteggé alakult, ami azonban nem jelentette azt, hogy a társadalmi diffúzió elkerülte volna, hiszen egyesek elszegényedtek, míg a különböző hivatalnokok (prikáz-emberek) bekerültek a nemesek közé (1995 Kurunczi Jenő CD58) | A Kommunista Párt azonban mégiscsak homogén volt, jóval egységesebb a többi pártnál. Minden eszmei diffúziónál erősebb kötőanyagot jelentett az a fanatikus meggyőződés, hogy csakis az ő pártjuk alkalmas és hivatott az ország újjáépítésére és vezetésére (1996 Litván György CD17).

ÖE: ~sebesség.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

diffúzió főnév 1A
1. (Kém)
egyenetlen összetételű v. különböző töménységű anyagokban a molekuláris részecskék önálló mozgása során létrejövő spontán elegyedés v. kiegyenlítődés folyamata
Átömlés (diffuzió), vagy szétömlés alatt értjük az egymással közvetetten v.vagy közvetett érintkezésben levő gázok (légnemek) azon tulajdonságát, melynél fogva egymásba áthatolni és igy egyenletes keveréket alkotni törekszenek
(1893 PallasLex.)
Az ammoniaoldatból a levegőn, diffuzió folytán, az ammonia egy része elég gyorsan elillan, huzamos forralással pedig a vízből tökéletesen kiűzhető
(1911 RévaiNagyLex.)
A növények anyagfelvétele csökkenti az ionkoncentrációt a rhizoszférában, de a tömegáramlás és a diffúzió következtében a gyökér mégis állandóan érintkezik a létfontosságú tápanyagok oldatával
(1995 Természet Világa)
a kémiai ingerületátvivő anyagok a sejtek közötti térben diffúzióval tovaterjedve a felszabadulás helyétől távol levő sejteken helyet foglaló jelfogókon (receptorokon) fejtik ki hatásukat
(2000 Természet Világa)
2. (ritk, Fiz)
fénysugaraknak egyenetlen, érdes felületről való szabálytalan visszaverődése
Diffúzió, optikai értelemben a fény szétszóródása valamely finoman érdes, nem csiszolt felületen
(1912 RévaiNagyLex.)
A szabálytalan, minden irányban történő fényvisszaverődés neve diffuzió
(1926 TolnaiÚjLex.)
3. (Népr is)
kultúrelem(ek)nek, -jelenség(ek)nek egyik helyről a másikra történő elterjedése, szétszóródása
[a babona] alulról szivárgott fel, éppúgy, mint a népdal. A Naumann-teóriát tehát olyképen kell helyesbítenünk, hogy az alsóbb és felsőbb osztályok között állandó diffúzió áll fenn, és pedig kölcsönösen hatnak egymásra állandóan
(1935 Holló Domokos)
Minthogy a cselekmény és a hozzá fűződő szöveg ezen az óriási területen igen kis variabilitást mutat, nehéz kérdés, hogy egy helyen keletkezett rítus diffúziójáról van-e szó, vagy pedig több helyütt külön keletkezett, hasonló varázscselekményről
(1981 Dömötör Tekla)
A mediterrán civilizációkban (mindenekelőtt a császárkori Rómában) ritka kulináris örömöket szereztek az Indiából importált magvak főzetével, ám a diffúzió lassú volt, az Alpoktól északra csak a 14–16. században kezdett terjedni édes kásaként a rizs
(1997 Hoffmann Tamás)
4. (kissé vál)
vmely egésznek (apró) részekre történő szétbomlása, tagolódása
Az utolsó évtizedek társadalmi és politikai diffúziója
(1937 Erényi Gusztáv)
[A 16. században az oroszországi nemesség] privilegizált és zárt réteggé alakult, ami azonban nem jelentette azt, hogy a társadalmi diffúzió elkerülte volna, hiszen egyesek elszegényedtek, míg a különböző hivatalnokok (prikáz-emberek) bekerültek a nemesek közé
(1995 Kurunczi Jenő)
A Kommunista Párt azonban mégiscsak homogén volt, jóval egységesebb a többi pártnál. Minden eszmei diffúziónál erősebb kötőanyagot jelentett az a fanatikus meggyőződés, hogy csakis az ő pártjuk alkalmas és hivatott az ország újjáépítésére és vezetésére
(1996 Litván György)
ÖE: diffúziósebesség
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások