díjszabás fn 4A

1. ’szolgáltatás(ok)ért, elvégzett munkáért, illetékként stb. fizetendő díj(ak)nak (hatósági) megállapítása, ill. rögzítése’ ❖ Általánosabban ár vagy dijszabás az is, ha az eladó, szolgálatot teljesítő árúi, illetőleg határozott teljesítményei árát szabadon meghatározza (1893 PallasLex. CD02) | [a munkáltatói felelősségbiztosítás esetében] a díjszabás során a veszélyesebb tevékenységeknél (például bányászat, robbantás, vegyipar) a szokásos – statisztikai adatokon alapuló – díjaknál magasabb szorzót alkalmaznak (1997 Figyelő CD2601).

2. ’az így kialakított tarifarendszer, ill. az ezt tartalmazó irat v. jegyzék’ ❖ az áruszállítás terén életbe lépett uj dijszabás (1893 PallasLex. CD02) | [a hatósági engedélyek kiadásához szükséges] díjakat és illetékeket külön díjszabásokban határozzák meg s lerovásuk vagy készpénzben vagy okmánybélyegek felragasztásával történik (1912 RévaiNagyLex. C5702, 503) | a villamosenergia-ellátás díjszabása országosan egységes és szabályozott (1992 Országgyűlési Napló CD62) | No jó, mutassa a díjszabást (1993 Kristóf Ildikó CD17).

2a. ’〈tarifarendszerben:〉 vmely egységre megállapított díj (mértéke, összege)’ ❖ A’ gretnagreeni összeesketések dijszabása rendszerint 15 guinea, ’s évenkint 50 illyen rögtönzött házasság köttetik, a’ mi 750 arany jövedelmet ád (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az Arad-körösvölgyi Vasuttársaság díjszabásai személyek és áruk szállítására (1877 Magyar Könyvszemle CD40) | a jobbágy alkudozni kezd a postamesterrel, mert sokallja a díjszabást (1965 Tarnai Andor CD53) | A postai díjszabások emelkedése a második inflációs időszakban [ti. 1943–1946 között] (1987 Király Tibor CD52).

Ö: áru~, érték~.

Sz: díjszabási, díjszabású.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

díjszabás főnév 4A
1.
szolgáltatás(ok)ért, elvégzett munkáért, illetékként stb. fizetendő díj(ak)nak (hatósági) megállapítása, ill. rögzítése
Általánosabban ár vagy dijszabás az is, ha az eladó, szolgálatot teljesítő árúi, illetőleg határozott teljesítményei árát szabadon meghatározza
(1893 PallasLex.)
[a munkáltatói felelősségbiztosítás esetében] a díjszabás során a veszélyesebb tevékenységeknél (például bányászat, robbantás, vegyipar) a szokásos – statisztikai adatokon alapuló – díjaknál magasabb szorzót alkalmaznak
(1997 Figyelő)
2.
az így kialakított tarifarendszer, ill. az ezt tartalmazó irat v. jegyzék
az áruszállítás terén életbe lépett uj dijszabás
(1893 PallasLex.)
[a hatósági engedélyek kiadásához szükséges] díjakat és illetékeket külön díjszabásokban határozzák meg s lerovásuk vagy készpénzben vagy okmánybélyegek felragasztásával történik
(1912 RévaiNagyLex.)
a villamosenergia-ellátás díjszabása országosan egységes és szabályozott
(1992 Országgyűlési Napló)
No jó, mutassa a díjszabást
(1993 Kristóf Ildikó)
2a.
〈tarifarendszerben:〉 vmely egységre megállapított díj (mértéke, összege)
A’ gretnagreeni összeesketések dijszabása rendszerint 15 guinea, ’s évenkint 50 illyen rögtönzött házasság köttetik, a’ mi 750 arany jövedelmet ád
(1841 Pesti Hírlap)
Az Arad-körösvölgyi Vasuttársaság díjszabásai személyek és áruk szállítására
(1877 Magyar Könyvszemle)
a jobbágy alkudozni kezd a postamesterrel, mert sokallja a díjszabást
(1965 Tarnai Andor)
A postai díjszabások emelkedése a második inflációs időszakban [ti. 1943–1946 között]
(1987 Király Tibor)
Sz: díjszabási, díjszabású
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások