dilemma fn 6A

1. ’két, rendsz. egyaránt negatív kimenetelű lehetőség közti választási kényszer, ill. az a helyzet, amelyben így kell dönteni’ ❖ Legjobb leszen őtet megszorítani és elébe eggy dilemmát tenni, ha mingyárt hozzá nem kezd és Ígérete szerint nem folytatja a’ munkát [ti. a fordítást], vétesse-el a’ T. Úr az által, a’ ki kezébe adatta (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 126) | egy catholicus, protestans személylyel akarván összekelni, azon kinos dilemmába jönne, hogy vagy isten és természet elleni bünt kövessen el, vagy visszalépjen a’ házasságtól (1843 Pesti Hírlap CD61) | Mit csináljon? Sürgönyözzön szegény édesanyjának pénzért? Vagy kérjen kölcsön valamely kollégától? A dilemmát Ilka néni oldotta meg, aki megsejtette zavarát (1937 Babits Mihály 9014129, 51) | [kezdetét vette Kun László] életének az a nagy dilemmája, amelyet holtáig nem tudott megoldani: a keresztény Magyar Királyság élén állt, ugyanakkor ereiben pogány kunok vére folyt (2000 Kristó Gyula CD17).

2. (Fil) ’kétféle lehetőséget feltüntető, de mindkettőből ugyanarra a következtetésre jutó érvelés; szarvasokoskodás’ ❖ Végre dilemmát állit fel a Majoratusok káros volta iránt, ha, ugymond, jó gazdák a majorescok, baj, mert végtére még az egész országot majoratussá teszik, ha pedig pazarlók, az is baj, mert ezerek csalásával külföldön vesztegetnek (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | kettős syllogismus, a melyben két egymással ellentétes praemissából (II. III.) kiindulva, ugyanazon eredményre jutunk. (IV.) A régiek az érvelésnek ezt a módját dilemmá-nak nevezték (1897 Riedl Frigyes 8393010, 31) | Dilemma (gör.), szarvasokoskodás, az a következtetési forma, amelynél valamely tétel igazságát úgy bizonyítjuk be, hogy kimutatjuk, miszerint a tételre nézve csak két, egymást kizáró eset lehetséges és a tétel mindkét esetben fennáll (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 301) | dilemma […]: 1. ókori görög filozófiai fogalom; logikai következtetés. Formája: ha A, akkor v. B, v. C. De sem B, sem C. tehát nem is A. (1998 MagyarNagyLex. C5819, 595).

ÖU: alap~, ál~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dilemma főnév 6A
1.
két, rendsz. egyaránt negatív kimenetelű lehetőség közti választási kényszer, ill. az a helyzet, amelyben így kell dönteni
Legjobb leszen őtet megszorítani és elébe eggy dilemmát tenni, ha mingyárt hozzá nem kezd és Ígérete szerint nem folytatja a’ munkát [ti. a fordítást], vétesse-el a’ T.tekintetes Úr az által, a’ ki kezébe adatta
(1807 Kazinczy Ferenc)
egy catholicus, protestans személylyel akarván összekelni, azon kinos dilemmába jönne, hogy vagy isten és természet elleni bünt kövessen el, vagy visszalépjen a’ házasságtól
(1843 Pesti Hírlap)
Mit csináljon? Sürgönyözzön szegény édesanyjának pénzért? Vagy kérjen kölcsön valamely kollégától? A dilemmát Ilka néni oldotta meg, aki megsejtette zavarát
(1937 Babits Mihály)
[kezdetét vette Kun László] életének az a nagy dilemmája, amelyet holtáig nem tudott megoldani: a keresztény Magyar Királyság élén állt, ugyanakkor ereiben pogány kunok vére folyt
(2000 Kristó Gyula)
2. (Fil)
kétféle lehetőséget feltüntető, de mindkettőből ugyanarra a következtetésre jutó érvelés; szarvasokoskodás
Végre dilemmát állit fel a Majoratusok káros volta iránt, ha, ugymond, jó gazdák a majorescok, baj, mert végtére még az egész országot majoratussá teszik, ha pedig pazarlók, az is baj, mert ezerek csalásával külföldön vesztegetnek
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
kettős syllogismus, a melyben két egymással ellentétes praemissából (II. III.) kiindulva, ugyanazon eredményre jutunk. (IV.) A régiek az érvelésnek ezt a módját dilemmá-nak nevezték
(1897 Riedl Frigyes)
Dilemma (gör.görög), szarvasokoskodás, az a következtetési forma, amelynél valamely tétel igazságát úgy bizonyítjuk be, hogy kimutatjuk, miszerint a tételre nézve csak két, egymást kizáró eset lehetséges és a tétel mindkét esetben fennáll
(1926 TolnaiÚjLex.)
dilemma […]: 1. ókori görög filozófiai fogalom; logikai következtetés. Formája: ha A, akkor v.vagy B, v.vagy C. De sem B, sem C. tehát nem is A.
(1998 MagyarNagyLex.)
ÖU: alapdilemma, áldilemma
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások