diplomatikus mn és fn 

I. mn 15A

1. (pejor is) ’emberi kapcsolatokban hajlékonyságot, tapintatosságot, ill. ügyes ravaszságot felmutató, kül. ellentétek elsimításában jártas 〈személy〉’ ❖ Weltner Jakab, a „Népszava” szerkesztője, sokkal agyafurtabb, sokkal diplomatikusabb volt, mint mi (1932 Lengyel József 9395014, 157) | Ledényi nem volt diplomatikus az […] irányítási közlésekben. […] Nem úgy mint például Bajor László, akinél észre sem vettük, és mégis tudtul adta, hogy ez és ez az óhaj (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 73).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ Tudtul adni illy kedvetlen hirt […] nem kevés diplomaticus ügyességet [igényel] (1846 Obernyik Károly 8339001, 1) | diplomatikus, mosolygó komázással hajolt hozzá, taktikát változtatott (1937 Hollós Korvin Lajos CD10) | [a házasulandók családjaiban] felmerült aggályok diplomatikus elrendezésében […] nagy szerepet játszottak a rokon vagy idegen asszonyok (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153001, 318).

2. ’kétértelműen óvatos, tartózkodó, zárkózott 〈személy〉’ ❖ [az alárendeltebb vezetők] kevesebbé diplomaticusok lévén, mint főnökeik, szíveik tulajdonképi vágyait roszabbúl is tudták titkolni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [Menjou, a színész szerepe szerint] finoman cinikus, előkelően vagy gúnyosan fölényes, ravasz és diplomatikus, elegáns és tartózkodó (1926 Hevesy Iván CD10) | a kormány által támogatott alternatívát – legyünk diplomatikusak – egyelőre még nem ismerjük, így bizony részletes vitát lefolytatni nagyon nehéz (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ [a levél] oly diplomaticus homályosságu volt, hogy abbul sehogy sem birtunk kiokosodni (1857 Frankenburg Adolf C1770, 30) | Maga diplomatikusan beszél, tehát kerüli az igazságot (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 36) | szüleim meglehetősen riadtan szemlélték lázas tevékenységem, ám véleményüket diplomatikusan elhallgatták (2000 Lakáskultúra CD39).

3. ’A diplomáciával, a diplomaták tevékenységével kapcs., diplomáciai.’

3a. (kissé rég) ’diplomáciai feladatokat ellátó 〈személy, testület〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, képesség〉’ ❖ minden időbeli Diplomatikus Negotiatorokon [= közvetítőkön] tull tört Ochsenhauseni Hertzeg Ministerünket (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 54) | diplomaticus testülethez tartozó egyén (1843 Pesti Hírlap CD61) | [az ifjúság] a diplomatikus óvatosságok fátylát férfias mozdulattal széjjeltépve a Siewert telepre mutatott rá, mint a teuton intrikáknak és a német kémszervezeteknek épségben maradt kígyófészkére (1923 Bíró Lajos CD10).

3b. (kissé rég) ’diplomácia útján történő, diplomaták által végzett v. alkalmazott 〈tevékenység, módszer〉, ill. annak során v. azzal elért 〈eredmény〉, így kialakított 〈viszony, kapcsolat stb.〉’ ❖ [a spanyol miniszter] diplomátikus pasquillust [= gúnyiratot] írt a’ Pápához (1797 Molnár János 7445015, 240) | Csáky [István idővel] – jószágait is visszakapván – mint ildomos ember a diplomatikus viszonyt a Rákócziakkal is helyreállította (1872 Deák Farkas CD57) | diplomatikus és hadászati sikereknek (1912 Halász Imre CD10).

3c. (rég) ’a diplomácia, ill. a diplomaták működésével, tevékenységével kapcs., ahhoz tartozó, rá vonatk.’ ❖ diplomaticus fontosságot visel (1832 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | nem volt diplomatikus alapja és törvényes formája [a felhatalmazásnak] (1850 Vahot Imre C4628, 22) | Különös hajlamot érzett a diplomatikus pályához (1862 Rózsaági Antal C3640, 95) | Óriási volt a diplomatikus szerep, melyet a fusió előtti kormánykrizis alatt Houchárd a […] korzón […] lejátszott (1877 Ábrányi Kornél² C0521, 12).

4. (rég) ’hivatalosan v. hivatali érintkezésben haszn., alkalmazott’ ❖ diplomaticus ünnepekhez (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 451) | [az „observare” szó] oly szokott diplomaticus kifejezés: hogy nem csak számtalan felirásokban, de magában a Kir. Hitlevélben is feltaláltatik (1832 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a magyar körtáncot] diplomaticus tánczunkká elfogadva, ruházzuk föl azt kizáró, általános joggal (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 1118) | „Slavna sedriá”-nak mondom pedig a tek. törvényszéket, mert az volt a neve ma, rusznyák lévén a diplomatikus nyelv (1883 Mikszáth Kálmán CD04).

5. (rég) ’iskolai diplomával rendelkező 〈személy〉; diplomás’ ❖ fájdalom! a’ diplomatikus, és nemdiplomatikus oskolamester között alig tapasztalni egyéb külömbséget (1833 Thewrewk József C4148, 47) | Pestről hozattak egy diplomatikus betegápolónőt (1892 Tolnai Lajos C4212, 118) | – Hahaha! Bonorum directort [= jószágigazgatót]! A lipovai domíniumra! Diplomatikus ökonomust a hohenheimi akadémiából! (1903 Jókai Mór CD18).

6. (rég) ’diplomatikával, oklevéltannal foglalkozó 〈kutató, tudós〉’ ❖ [Kazinczy Ferenc hitelt adott] a’ diplomatikus író (Schwartner) [elképzelésének] (1815 Horvát István C2565, 611) | ezen jeles diplomaticus buvár [ti. Kovachich Márton György] több rendbeli diplomákkal megmutatta légyen, hogy azon czikely sohasem ment foganatba (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

7. (rég, Tört) ’az okleveleket a diplomatika elvei, céljai szerint vizsgáló 〈tudományos mű〉, ill. oklevelet, diplomatikai adatokat tartalmazó 〈mű, gyűjtemény〉’ ❖ dipplomaticus munkája (1815 Sárközy István C2565, 556) | Diplomaticus készletünk, főleg a két utóbbi évtized óta dúsgazdagon szaporodott fel ugyan, de nem egy az a kérdés, melynek tisztázására ezen ezer meg ezer okmány egy hajszállal sem járúlt (1879 Ortvay Tivadar CD57).

7a. (rég, Tört) ’oklevelekkel kapcs., ill. oklevél által igazolt’ ❖ az álapodás diplomaticus principiumai Vas, Nógrád és Bihar V(árme)gyék követjei által a tegnapi napon tökélletesen kimeritettek [!] (1832 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a magyar nemesség neve irásában ragaszkodott a régi diplomaticus formához (1858 Nagy Iván CD31) | részint diplomatikus, részint csak históriai jogokra támaszkodva, Ferdinánd feleslegesnek tartotta, hogy „természetes” jogát az ország rendjei választás útján megerősítsék (1928 Szekfű Gyula CD42).

II. fn 4A (rég)

1. ’diplomatikával, oklevéltannal foglalkozó kutató, tudós’ ❖ Vajha már meg szünnének gondatlan Diplomatikusaink a’ c, és t; u, és n; v, és r; bötüket föl tserélgetni (1805 Horvát István 8186007, 159) | Ezek voltak megjegyzéseink az oklevelek dátumainak feloldására. Az eredmény eléggé bizonyítja, mily könnyen tévedhet még a legjártasabb diplomatikus is (1879 Századok CD57) | A monográfiák írói egy-egy kétes adatnál összefoglaló művek és jó oklevélkiadások hiányában – kénytelen-kelletlen diplomatikusokká vedlenek át (1916 Hóman Bálint CD42).

2. ’iskolai diplomával rendelkező, diplomás személy’ ❖ ügyvédek, orvosok, sebészek, gyógyszerárusok, mérnökök, szóval: minden diplomaticusok (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Máki Jucinak voltak kérői] mindenféle osztályból, gazdák, hajósok, […] még diplomatikusok is (1855 Jókai Mór C2228, 7).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

diplomatikus melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1. (pejor is)
emberi kapcsolatokban hajlékonyságot, tapintatosságot, ill. ügyes ravaszságot felmutató, kül. ellentétek elsimításában jártas 〈személy〉
Weltner Jakab, a „Népszava” szerkesztője, sokkal agyafurtabb, sokkal diplomatikusabb volt, mint mi
(1932 Lengyel József)
Ledényi nem volt diplomatikus az […] irányítási közlésekben. […] Nem úgy mint például Bajor László, akinél észre sem vettük, és mégis tudtul adta, hogy ez és ez az óhaj
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
Tudtul adni illy kedvetlen hirt […] nem kevés diplomaticus ügyességet [igényel]
(1846 Obernyik Károly)
diplomatikus, mosolygó komázással hajolt hozzá, taktikát változtatott
(1937 Hollós Korvin Lajos)
[a házasulandók családjaiban] felmerült aggályok diplomatikus elrendezésében […] nagy szerepet játszottak a rokon vagy idegen asszonyok
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
2.
kétértelműen óvatos, tartózkodó, zárkózott 〈személy〉
[az alárendeltebb vezetők] kevesebbé diplomaticusok lévén, mint főnökeik, szíveik tulajdonképi vágyait roszabbúl is tudták titkolni
(1848 Kossuth Hírlapja)
[Menjou, a színész szerepe szerint] finoman cinikus, előkelően vagy gúnyosan fölényes, ravasz és diplomatikus, elegáns és tartózkodó
(1926 Hevesy Iván)
a kormány által támogatott alternatívát – legyünk diplomatikusak – egyelőre még nem ismerjük, így bizony részletes vitát lefolytatni nagyon nehéz
(2000 Országgyűlési Napló)
2a.
ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
[a levél] oly diplomaticus homályosságu volt, hogy abbul sehogy sem birtunk kiokosodni
(1857 Frankenburg Adolf)
Maga diplomatikusan beszél, tehát kerüli az igazságot
(1934 Szentkuthy Miklós)
szüleim meglehetősen riadtan szemlélték lázas tevékenységem, ám véleményüket diplomatikusan elhallgatták
(2000 Lakáskultúra)
3.
A diplomáciával, a diplomaták tevékenységével kapcs., diplomáciai.
3a. (kissé rég)
diplomáciai feladatokat ellátó 〈személy, testület〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, képesség〉
minden időbeli Diplomatikus Negotiatorokon [= közvetítőkön] tull tört Ochsenhauseni Hertzeg Ministerünket
(1814 Kazinczy Ferenc)
diplomaticus testülethez tartozó egyén
(1843 Pesti Hírlap)
[az ifjúság] a diplomatikus óvatosságok fátylát férfias mozdulattal széjjeltépve a Siewert telepre mutatott rá, mint a teuton intrikáknak és a német kémszervezeteknek épségben maradt kígyófészkére
(1923 Bíró Lajos)
3b. (kissé rég)
diplomácia útján történő, diplomaták által végzett v. alkalmazott 〈tevékenység, módszer〉, ill. annak során v. azzal elért 〈eredmény〉, így kialakított 〈viszony, kapcsolat stb.〉
[a spanyol miniszter] diplomátikus pasquillust [= gúnyiratot] írt a’ Pápához
(1797 Molnár János)
Csáky [István idővel] – jószágait is visszakapván – mint ildomos ember a diplomatikus viszonyt a Rákócziakkal is helyreállította
(1872 Deák Farkas)
diplomatikus és hadászati sikereknek
(1912 Halász Imre)
3c. (rég)
a diplomácia, ill. a diplomaták működésével, tevékenységével kapcs., ahhoz tartozó, rá vonatk.
diplomaticus fontosságot visel
(1832 Kossuth Lajos összes munkái)
nem volt diplomatikus alapja és törvényes formája [a felhatalmazásnak]
(1850 Vahot Imre)
Különös hajlamot érzett a diplomatikus pályához
(1862 Rózsaági Antal)
Óriási volt a diplomatikus szerep, melyet a fusió előtti kormánykrizis alatt Houchárd a […] korzón […] lejátszott
(1877 Ábrányi Kornél²)
4. (rég)
hivatalosan v. hivatali érintkezésben haszn., alkalmazott
diplomaticus ünnepekhez
(1810 Kazinczy Ferenc)
[az „observare” szó] oly szokott diplomaticus kifejezés: hogy nem csak számtalan felirásokban, de magában a Kir.királyi Hitlevélben is feltaláltatik
(1832 Kossuth Lajos összes munkái)
[a magyar körtáncot] diplomaticus tánczunkká elfogadva, ruházzuk föl azt kizáró, általános joggal
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
„Slavna sedriá”-nak mondom pedig a tek.tekintetes törvényszéket, mert az volt a neve ma, rusznyák lévén a diplomatikus nyelv
(1883 Mikszáth Kálmán)
5. (rég)
iskolai diplomával rendelkező 〈személy〉; diplomás
fájdalom! a’ diplomatikus, és nemdiplomatikus oskolamester között alig tapasztalni egyéb külömbséget
(1833 Thewrewk József)
Pestről hozattak egy diplomatikus betegápolónőt
(1892 Tolnai Lajos)
– Hahaha! Bonorum directort [= jószágigazgatót]! A lipovai domíniumra! Diplomatikus ökonomust a hohenheimi akadémiából!
(1903 Jókai Mór)
6. (rég)
diplomatikával, oklevéltannal foglalkozó 〈kutató, tudós〉
[Kazinczy Ferenc hitelt adott] a’ diplomatikus író (Schwartner) [elképzelésének]
(1815 Horvát István)
ezen jeles diplomaticus buvár [ti. Kovachich Márton György] több rendbeli diplomákkal megmutatta légyen, hogy azon czikely sohasem ment foganatba
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
7. (rég, Tört)
az okleveleket a diplomatika elvei, céljai szerint vizsgáló 〈tudományos mű〉, ill. oklevelet, diplomatikai adatokat tartalmazó 〈mű, gyűjtemény〉
dipplomaticus munkája
(1815 Sárközy István)
Diplomaticus készletünk, főleg a két utóbbi évtized óta dúsgazdagon szaporodott fel ugyan, de nem egy az a kérdés, melynek tisztázására ezen ezer meg ezer okmány egy hajszállal sem járúlt
(1879 Ortvay Tivadar)
7a. (rég, Tört)
oklevelekkel kapcs., ill. oklevél által igazolt
az álapodás diplomaticus principiumai Vas, Nógrád és Bihar V(árme)gyék követjei által a tegnapi napon tökélletesen kimeritettek [!]
(1832 Kossuth Lajos összes munkái)
a magyar nemesség neve irásában ragaszkodott a régi diplomaticus formához
(1858 Nagy Iván)
részint diplomatikus, részint csak históriai jogokra támaszkodva, Ferdinánd feleslegesnek tartotta, hogy „természetes” jogát az ország rendjei választás útján megerősítsék
(1928 Szekfű Gyula)
II. főnév 4A (rég)
1.
diplomatikával, oklevéltannal foglalkozó kutató, tudós
Vajha már meg szünnének gondatlan Diplomatikusaink a’ c, és t; u, és n; v, és r; bötüket föl tserélgetni
(1805 Horvát István)
Ezek voltak megjegyzéseink az oklevelek dátumainak feloldására. Az eredmény eléggé bizonyítja, mily könnyen tévedhet még a legjártasabb diplomatikus is
(1879 Századok)
A monográfiák írói egy-egy kétes adatnál összefoglaló művek és jó oklevélkiadások hiányában – kénytelen-kelletlen diplomatikusokká vedlenek át
(1916 Hóman Bálint)
2.
iskolai diplomával rendelkező, diplomás személy
ügyvédek, orvosok, sebészek, gyógyszerárusok, mérnökök, szóval: minden diplomaticusok
(1841 Pesti Hírlap)
[Máki Jucinak voltak kérői] mindenféle osztályból, gazdák, hajósok, […] még diplomatikusok is
(1855 Jókai Mór)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások