distancia fn 6A disztancia
1. (/vál, átv is) ’〈két v. több dolog, hely, élőlény között:〉 térbeli távolság, térköz, útszakasz (hosszúsága)’ ❖ az ſzoros, bajos, el-rekeſztett helységekben, az Esquadronoknak [= lovasszázadoknak] diſtantiájokra tizen öt-öt lépéſeket kell hagyni (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 119) | a dátumot és [a két város közötti] distantiát tekintve (1866 Tanárky Gyula 8460004, 338) | ha az ember tizenöt lépés distáncziáról belenéz egy töltött pisztoly csövébe: akkor hamar kijózanul (1889 Iványi Ödön C2186, 213) | [kettős csillagoknál] a szögtávolságot (disztancia) és a pozició-szöget (a két csillagon átmenő legnagyobb kör és a deklináció-kör alkotta szög) szokás megadni, melyek segítségével a kettős csillagok viszonylagos pályái kiszámíthatók (1912 RévaiNagyLex. C5701, 541) | Az én lovaim híresek voltak arról, hogy ezerhatszáz méteres távon meg se izzadtak, mert mindig hosszú distanciára neveltem őket, kilencszáz méterre csak csikó korában szabad menni egy valamirevaló lónak (1930 Krúdy Gyula CD54) | A másik látásképtelenség, amiben valamennyien szenvedünk: a távolság, a distancia. Ha valami 2000 méterre van tőlem, akkor nem látom (1990 Tillmann József Attila ford. 2011006, 19).
2. (/vál) ’〈események, jelenségek, korszakok stb. között:〉 időbeli különbség, es. eltávolodás’ ❖ alig nyúlfarknyi az a distancia, amely elválaszt bennünket attól a korszaktól, amikor valóban olyanformán beszélgettünk, mint azt föntebb megrögzítém (1927 Krúdy Gyula CD54) | a Gina emléke XXVIII. darabját egy esztendő választja el az előzőtől, s úgy látszik ez a distancia kedvezően hatott mind az érzelemre, mind annak költői megformálására (1972 Gergely Gergely 2018005, 359) | Lehetséges, hogy 1870–1945 között zajlott le e folyamat [ti. a technikai fejlődés felgyorsulása] kritikus fázisa […]? Ennek megítéléséhez ma még hiányzik a kellő distancia (1987 Tények könyve CD37).
3. (vál) ’〈személyek, csoportok között:〉 társadalmi különbség, ill. rangban, felfogásban stb. megnyilvánuló eltérés’ ❖ Mennyi gúnyt űztünk az olyan tekintetes úrból, aki nőül vett egy méltóságos asszonyt, s aztán, hogy ne legyen közöttük olyan nagy a distancia, a férjet elkezdték azontúl nagyságosnak címezni (1875 Jókai Mór CD18) | [Lengyel Menyhért és Karinthy Frigyes darabja] a minimumra csökkenti a distanciát a betörők és a tisztességes úriemberek között (1929 Schöpflin Aladár CD10) | a művészet segítségével át lehet hidalni a társadalom különböző rétegei között meglevő színvonalbeli distanciákat (1986 Gábor Éva CD30).
3a. (vál) ’〈személyes érintkezésben:〉 érzelmi elhatárolódás, távolság’ ❖ [egy asszony,] akiben az élmény és szemlélet tanulságai lehiggadtak életfelfogássá s aki épp azért mindig biztos distanciát tud tartani a rajta kívül eső világgal, emberekkel és dolgokkal szemben egyaránt (1920 Schöpflin Aladár CD10) | az évek óta folyó analízis R.-rel [= Rapaporttal] elsekélyesedett. R. nem tudta tartani a distanciát. Attila fölébe kerekedett, az analízis folytatásához nélkülözhetetlen feszültség az orvos és a páciens között fellazult (1944 Németh Andor 2019003, 616) | ahelyett hogy tréfával ütötte volna el a dolgot, elkomorult, kimért lett, éreztem, megfagy a levegő, distancia lesz köztünk (1992 Pálfalvi Lajos ford.–Gombrowicz 2016027, 411).
3b. (Irodt is) ’〈egy mű alkotója és az általa ábrázolt dolog, ill. az alkotás és a befogadó közötti viszonyra vonatkoztatva:〉 objektivitást eredményező eltávolítás, elkülönülés, ill. távolság(tartás)’ ❖ Ady költészetében az ember teljesen benne van. Közte és versei között nincsenek distanciák (1909 Fenyő Miksa CD10) | az ember észrevétlenül egyre intímebb kapcsolatba kerül a színpaddal s egyszerre azon veszi észre magát, hogy eltünt a nézőtér és a színpad közötti distancia, mi nézők is benne vagyunk a cselekvésben (1929 Schöpflin Aladár CD10) | [Brecht] nem kritikus distanciával, hanem – igaz, hűvös – forradalmi romantikával nézi a történetet (1969 Almási Miklós 1002002, 435) | az elbeszélő distanciát teremtve inkább csak szemlélőként vesz részt az elbeszélésben (1990 Kis Pintér Imre CD53).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.