diszkréció fn 1A

1. ’vmely dologra vonatk. titoktartás, vmely tudott dologról való nem beszélés, hallgatás (mint jellemző magatartás)’ ❖ Hadd mondjam el Önnek tehát négy szem közt – mert hiszen discretiojára biztosan számíthatok – milly phasisokban fog kénytelenül kifejleni Önnek az adó körülti ujabb fellépése (1847 Széchenyi István CD1501) | tudattam vele küldetésem czélját, diskréczió kikötése mellett (1889 Iványi Ödön C2185, 77) | bizzék diszkréciónkban, tudunk hallgatni (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 127) | teljes diszkréciót kérve (1996 Richly Gábor CD58).

1a. (vmiről való hallgatásban v. vminek a finom, nem szókimondó megfogalmazásában megnyilvánuló) tapintat(osság), ill. ebből fakadó viselkedés, magatartás’ ❖ nevét nem mondom meg, annyi discretióval tartozom emlékének (1850 Szigligeti Ede C3995, 8) | A diskréció tiltja, hogy foglalkozzunk a delikát ügygyel (1896 Bartók Lajos C0863, 19) | [A szerkesztő] finom diszkrécióval kérdezte meg, nem kellemetlen-e, ha tudósítást közöl a válópörökről? (1926 Babits Mihály C0698, 188) | Annyit már megtudtam, hogy ha van is férje, nem él együtt vele. Erről kérdezősködni illetlen lett volna. Viszont a bácsikát illetően nem volt okom diszkrécióra. Megkérdeztem, mi a foglalkozása (1967 Sík Endre 9597002, 85).

1b. (viselkedésben, magatartásban megnyilvánuló) finomság, visszafogottság, túlzásoktól való mentesség, ill. vminek finom, visszafogott volta’ ❖ Az életerős komikum, mely a polgári és nemesi család külső életében mint ellentétesség nyilvánul, diszkrécióval és mégis kellő arányokban van föltüntetve (1880 Mikszáth Kálmán 8312099, 214) | [a színész] játékának diszkréciója, amely semmiféle sikerért nem megy túl a játék okvetlenül szükséges vonalán (1927 Schöpflin Aladár CD10) | [Medek Anna] művészete leggazdagabban az operaszínpadon bontakozik ki, anélkül, hogy bármit is veszítene mély bensőségéből, ízlésbeli előkelő diszkréciójából (1931 ZeneiLex. CD49) | [A főrabbi] öreg volt, mellőzött minden bibliai pátoszt, világias diszkrécióval öltözött (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 428).

2. (hiv) ’egyéni belátás, megítélés, tetszés, ill. ezen alapuló szabad rendelkezés’ ❖ A’ Landrecyben feküdött Austriai rizetet 2000 emberbl állónak lenni mondotta, a’ kik hadi tiſztyeikkel égyetemben discretióra adták fel magokat (1794 Magyar Kurír 7446085, 163) | a törvény szavát a biró discretioja pótolja ki (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | ha minden tagnak discretiójára […] hagyatnék ezt tenni vagy azt abban hagyni, mint neki tetszik, nem világos-e, hogy ez által tökéletesen meg volna vetve Bábel tornyának rendszere? (1845 Széchenyi István CD1501) | [Magyarország 1672-ben] „mint egy ellenséges ország”, a katonaság diszkréciójára bízva, minden szabály és rend nélkül (1931 Szekfű Gyula CD42) | Magyarországon az adóhatóság korlátlan diszkrécióval rendelkezik a magánkisiparosokkal szemben. Az adó megállapításakor nem köteles a jövedelmi bevallásra hagyatkozni, s ha eltér attól, nem köteles bizonyítani, hogy a tényleges jövedelem nagyobb volt a bevallottnál (1986 Kis János² 2003011, 390) | néhány olyan kérdésben, ahol a törvény miniszteri diszkréciót ír elő, ott a törvényi szabályozás kerüljön ennek helyébe (1993 Országgyűlési Napló CD62).

3. (rég) ’szolgálat, segítség (nyújtása, rendsz. vminek a viszonzásául, vmiért cserébe), ill. vminek vmely szolgálatban, tevékenységben megnyilvánuló viszonzása’ ❖ Mi nem akarunk bizalmat erőszakolni, ha sem hazánk érdekében, sem személyes becsületességünkben, sem a mult olasz hadjárat folytán önfeláldozásunkkal tanusitott discretiónkban nem talál a császár elég okot arra, hogy bizalmával megtiszteljen (1860 Kossuth Lajos CD32) | megfelelő gyalog napszámot ád diskréczióba (1891 Baksay Sándor C0737, 69) | Diskricció = az arató viszontszolgálata gazdájának (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 310).

3a. (rég) ’rendsz. vmely teljesítmény, szolgálat stb. fejében v. jutalmául járó, ill. vkit lekötelező díj, ajándék’ ❖ lehetetlen, hogy Ő Nagysága a többit arannyal fizetvén ki, az urat is valami discretióval ne érdeklette volna [ti. érdekeltté ne tette volna] (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 797) | Kérem az Urat egész barátsággal, adja által Kis Imre Urnak ezt a’ két csomó könyvet és eggy Rollát [= tekercset], hogy midőn a’ salétrommal Kassára felmegyen a’ transport, küldje fel azt is Désiné Asszonynak, a’ ki híres kereskedőnek az Özvegye ottan. – Jó discretiót kap a’ ki viszi (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 62) | Alamisnát ſzoktak adni kóldúlónak, Szállást és Vatsorát az úton járónak Derék discretiót a’ jó vers’ Irónak (1810 Farkas András C1675, [II]).

Ö: in~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

diszkréció főnév 1A
1.
vmely dologra vonatk. titoktartás, vmely tudott dologról való nem beszélés, hallgatás (mint jellemző magatartás)
Hadd mondjam el Önnek tehát négy szem közt – mert hiszen discretiojára biztosan számíthatok – milly phasisokban fog kénytelenül kifejleni Önnek az adó körülti ujabb fellépése
(1847 Széchenyi István)
tudattam vele küldetésem czélját, diskréczió kikötése mellett
(1889 Iványi Ödön)
bizzék diszkréciónkban, tudunk hallgatni
(1903 Prohászka Ottokár)
teljes diszkréciót kérve
(1996 Richly Gábor)
1a.
(vmiről való hallgatásban v. vminek a finom, nem szókimondó megfogalmazásában megnyilvánuló) tapintat(osság), ill. ebből fakadó viselkedés, magatartás
nevét nem mondom meg, annyi discretióval tartozom emlékének
(1850 Szigligeti Ede)
A diskréció tiltja, hogy foglalkozzunk a delikát ügygyel
(1896 Bartók Lajos)
[A szerkesztő] finom diszkrécióval kérdezte meg, nem kellemetlen-e, ha tudósítást közöl a válópörökről?
(1926 Babits Mihály)
Annyit már megtudtam, hogy ha van is férje, nem él együtt vele. Erről kérdezősködni illetlen lett volna. Viszont a bácsikát illetően nem volt okom diszkrécióra. Megkérdeztem, mi a foglalkozása
(1967 Sík Endre)
1b.
(viselkedésben, magatartásban megnyilvánuló) finomság, visszafogottság, túlzásoktól való mentesség, ill. vminek finom, visszafogott volta
Az életerős komikum, mely a polgári és nemesi család külső életében mint ellentétesség nyilvánul, diszkrécióval és mégis kellő arányokban van föltüntetve
(1880 Mikszáth Kálmán)
[a színész] játékának diszkréciója, amely semmiféle sikerért nem megy túl a játék okvetlenül szükséges vonalán
(1927 Schöpflin Aladár)
[Medek Anna] művészete leggazdagabban az operaszínpadon bontakozik ki, anélkül, hogy bármit is veszítene mély bensőségéből, ízlésbeli előkelő diszkréciójából
(1931 ZeneiLex.)
[A főrabbi] öreg volt, mellőzött minden bibliai pátoszt, világias diszkrécióval öltözött
(1967 Szentkuthy Miklós)
2. (hiv)
egyéni belátás, megítélés, tetszés, ill. ezen alapuló szabad rendelkezés
A’ Landrecyben feküdött Austriai rizetet 2000 emberbl állónak lenni mondotta, a’ kik hadi tiſztyeikkel égyetemben discretióra adták fel magokat
(1794 Magyar Kurír)
a törvény szavát a biró discretioja pótolja ki
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
ha minden tagnak discretiójára […] hagyatnék ezt tenni vagy azt abban hagyni, mint neki tetszik, nem világos-e, hogy ez által tökéletesen meg volna vetve Bábel tornyának rendszere?
(1845 Széchenyi István)
[Magyarország 1672-ben] „mint egy ellenséges ország”, a katonaság diszkréciójára bízva, minden szabály és rend nélkül
(1931 Szekfű Gyula)
Magyarországon az adóhatóság korlátlan diszkrécióval rendelkezik a magánkisiparosokkal szemben. Az adó megállapításakor nem köteles a jövedelmi bevallásra hagyatkozni, s ha eltér attól, nem köteles bizonyítani, hogy a tényleges jövedelem nagyobb volt a bevallottnál
(1986 Kis János²)
néhány olyan kérdésben, ahol a törvény miniszteri diszkréciót ír elő, ott a törvényi szabályozás kerüljön ennek helyébe
(1993 Országgyűlési Napló)
3. (rég)
szolgálat, segítség (nyújtása, rendsz. vminek a viszonzásául, vmiért cserébe), ill. vminek vmely szolgálatban, tevékenységben megnyilvánuló viszonzása
Mi nem akarunk bizalmat erőszakolni, ha sem hazánk érdekében, sem személyes becsületességünkben, sem a mult olasz hadjárat folytán önfeláldozásunkkal tanusitott discretiónkban nem talál a császár elég okot arra, hogy bizalmával megtiszteljen
(1860 Kossuth Lajos)
megfelelő gyalog napszámot ád diskréczióba
(1891 Baksay Sándor)
Diskricció = az arató viszontszolgálata gazdájának
(1914 Magyar Nyelvőr)
3a. (rég)
rendsz. vmely teljesítmény, szolgálat stb. fejében v. jutalmául járó, ill. vkit lekötelező díj, ajándék
lehetetlen, hogy Ő Nagysága a többit arannyal fizetvén ki, az urat is valami discretióval ne érdeklette volna [ti. érdekeltté ne tette volna]
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
Kérem az Urat egész barátsággal, adja által Kis Imre Urnak ezt a’ két csomó könyvet és eggy Rollát [= tekercset], hogy midőn a’ salétrommal Kassára felmegyen a’ transport, küldje fel azt is Désiné Asszonynak, a’ ki híres kereskedőnek az Özvegye ottan. – Jó discretiót kap a’ ki viszi
(1806 Kazinczy Ferenc)
Alamisnát ſzoktak adni kóldúlónak, Szállást és Vatsorát az úton járónak Derék discretiót a’ jó vers’ Irónak
(1810 Farkas András)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások