diszpozíció fn 1A

1. ’rendelkezés, ill. utasítás, parancs vmivel kapcsolatban, vmire vonatk.-an’ ❖ ezen lovak accurate és az szekerek készen legyenek és akkorra a mikorra az másik dispositiót venni fogom (1772 Bessenyei György¹ 7393001, 319) | [ne várja, hogy] önnek részletes dispositiókat osztogassak hat mérföldnyi távolságból (1885 Görgey István 8160001, 44) | [az ausztriai csapatok] az ausztriai rendek diszpoziciójától függenek, és jog szerint sem a királynak, sem a magyar hatóságoknak nem engedelmeskednek (1928 Szekfű Gyula CD42) | Ranzenberger őrnagy távollétem alatt vasúti szerelvényeket rendelt meg a MÁV üzletvezetőjétől a felkelők hazaszállítására. Furcsának találtam ugyan ezen őrnagynak a felkelőkre vonatkozó diszpozícióit (1986 Fogarassy László CD52).

1a. (ritk) ’vminek az engedélyezését tartalmazó nyilatkozat, ill. az erről szóló (hivatalos) irat; engedély’ ❖ A fával való kereskedés egyátallyába megtiltatik. Ha pedig akár egy akár más uraság maga embereinek megengedné bizonyos alkura, az ilyeténnek vágásában is, az fellyebb kitett rendelés szerint erdő bíró uram dispositiójával eshetik meg (1776 A surányi erdők rendtartása 7473001, 312) | A diszpozíció még nem jelent semmit. Elvileg ugyan azt jelölik ezen a papírdarabon, hogy tulajdonosa pontosan mikor járulhat rakományával a feldolgozóüzem mérlege elé (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (-ra raggal és birt. szjellel, rendsz. a bocsát v. a létigével) (kissé rég) ’az a lehetőség, hogy vki rendelkezhet vmi felől, dönthet vmiről’ ❖ legalább 800 darabot [ti. fegyvert] ... beszedjen, s Lahner ezredes ur dispozitiojára bocsásson (1848 Kossuth Lajos C2749, 741) | Nekem ezzel a dispositiómra bizott összeggel […] be kell számolnom (1881 Jókai Mór C2302, 74) | a királyi jövedelmek a király kezén, egyedül az ő diszpoziciójára legyenek, tehát a kiadásokkal való rendelkezés sem lehet másnak a joga, csak az övé (1928 Szekfű Gyula CD42).

1c. (rég, Jog) ’vmely vagyon, vagyonjogi tárgy adásvételét, adományozását stb. igazoló (írásos) nyilatkozat, rendelkezés’ ❖ [a diszpozíció a] jogtudományban valamely vagyonjogi tárgyról való rendelkezés, és pedig élők diszpoziciója eladás-vételnél, ajándékozásnál és halálesetére való diszpozició a végrendelet (1893 PallasLex. CD02).

2. (Orvos) ’bizonyos betegségekre való készség, hajlam, amely öröklött tényezők v. szerzett tulajdonságok következtében alakul ki’ ❖ Vagyon a’ teſtnek néha különös dispositioja-is, melly miatt bels evesedések minden nyílván való ok nélkl támadhatnak (1801 Rácz Sámuel ford. 7278017, 175) | Az elmebetegség önmagában véve rendkívüli jelenség, kell tehát, hogy akár hatalmas dispositio akár különösen intensiv vagy felhalmozódott véletlen okok által, de minden esetben indokolva legyen (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267002, 257) | [a] görcskészséggel járó diszpozíció (1965 György Júlia 1062002, 96) | a fertőző betegségek esetében nemcsak magának a fertőzésnek van szerepe, hanem az arra való hajlamnak (az ún. diszpozíciónak) is (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Pszich) ’a személyiség (mentális, lelki) készültsége, készsége, beállítottsága arra, hogy adott helyzetben meghatározott módon reagáljon, viselkedjen’ ❖ E diszpoziciók közt pedig egyik sem erősebb az utánzási hajlamnál, amely a legtöbb gyermekjátékok éltető principiuma (1894 PallasLex. CD02) | földrajzilag egységes területen lakó, egy nyelvet beszélő parasztokban az átalakító hajlam az egyének rokon lelki diszpozíciója következtében egyénenként is hasonló módon, mintegy egy irányban dolgozik (1976 Lampert Vera CD30) | Az A-típusú viselkedés diszpozíció arra, hogy a személy ambíciózus, agresszív, versengő és türelmetlen legyen (1991 Kakas Gizella et al. 2035002, 152).

3. (adott időszakra, helyzetre, alkalomra jellemző) érzelmi, mentális v. fizikai állapot, hangulat, kedv, ill. belső késztetés vmire’ ❖ óhajtott szerencsém volt Ő Felségét a legjobb dispositiójába találni (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 382) | [a San Franciscó-i kínaiak] eredeti öltözetüket megtartották máig is, és semmi dispositiót sem mutatnak, hogy ezt az itteni civilizatióhoz alkalmazni akarnák (1858 Xantus János 8531006, 163) | a hidegség és fagy miatt kevesebb alkalom és kisebb dispositio állhat fenn [a vízbe ugrásra] (1876 Németh Antal² 8331001, 40) | A magyar paraszt, az orosz, a szerb, a bolgár, vagy akár a hottentotta csupa poéta, aki teremt magának verset, vígat vagy szomorút, duhajt vagy szerelmesen búsongót, már tudniillik az ő pillanatnyi, őszinte diszpozíciója szerint (1909 Adorján Andor CD10) | ha valaki mindenképpen felháborodni kész diszpozicióban van (1936 Schöpflin Aladár CD10) | egy-egy párharcban rendszerint a pillanatnyi forma, a diszpozíció dönt csak (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (Irodt) ’irodalmi mű szerkezeti felépítése, tagolása’ ❖ Látok mind dispositiójában [ti. a versnek], mind poesisében már én magam is egy és más hibát (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 312) | Számos elbeszélést irt, amelyeket kitünő dispozició, élénk jellemzés és hangulatos tájképfestés diszesít (1895 PallasLex. CD02) | Melichnek nem volt biztos érzéke az anyag megválogatásához, és az arányos, logikus diszpozícióhoz; felesleges idegen szók felvételével duzzasztotta a szótárt (1972 Németh Gyula CD30).

4a. (kissé rég, Irodt) ’〈retorikában:〉 a szónoki beszéd szerkezeti egységeinek elrendezése (és ennek elmélete), ill. az argumentációban az érvek elrendezése’ ❖ a szónoki műveletnek az inventiót és dispoziciót követő mozzanata (1894 PallasLex. CD02) | [A commentarii, azaz jegyzetek] a szónoknál általában apró észrevételek feljegyzését, egyes részek teljesebb kidolgozását, a dispositiót, szóval sok anyag előkészítését jelenti (1902 ÓkoriLex. CD28).

5. (Zene) ’az orgona hangzásának jellegét, hangszínkészletének lehetőségeit meghatározó elemek, pl. a billentyűsorok, különböző hangfekvésű és hangminőségű regiszterek, technikai segítőeszközök stb. strukturált összessége, ill. ennek leírt formája’ ❖ kész orgonákra vonatkozólag diszpozició a műnek teljes leirását jelenti (1893 PallasLex. CD02) | A fenti dispositió szerint a II. és III. manuálnak több regisztere van, mint az I. klaviaturának (1911 Zenelap 2117002, 6) | az ilyen kis hangszerek [ti. a 4–6 regiszteres orgonák] szűkre szabott diszpoziciója (hangképe) világít legjobban rá a barokk zenei világ igazi szellemére és arculatára (1956 Schwarz József CD52) | a minden részletében klasszikusan barokk regiszterösszeállítást, dispozíciót igazában már id. Klügel kikísérletezte (1972 Szigeti Kilián CD52) | Wohlmuth idejéből maradt fenn az első diszpozíció egy kilenc regiszteres orgonáról (1985 Mollay Károly CD52).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

diszpozíció főnév 1A
1.
rendelkezés, ill. utasítás, parancs vmivel kapcsolatban, vmire vonatk.-an
ezen lovak accurate és az szekerek készen legyenek és akkorra a mikorra az másik dispositiót venni fogom
(1772 Bessenyei György¹)
[ne várja, hogy] önnek részletes dispositiókat osztogassak hat mérföldnyi távolságból
(1885 Görgey István)
[az ausztriai csapatok] az ausztriai rendek diszpoziciójától függenek, és jog szerint sem a királynak, sem a magyar hatóságoknak nem engedelmeskednek
(1928 Szekfű Gyula)
Ranzenberger őrnagy távollétem alatt vasúti szerelvényeket rendelt meg a MÁV üzletvezetőjétől a felkelők hazaszállítására. Furcsának találtam ugyan ezen őrnagynak a felkelőkre vonatkozó diszpozícióit
(1986 Fogarassy László)
1a. (ritk)
vminek az engedélyezését tartalmazó nyilatkozat, ill. az erről szóló (hivatalos) irat; engedély
A fával való kereskedés egyátallyába megtiltatik. Ha pedig akár egy akár más uraság maga embereinek megengedné bizonyos alkura, az ilyeténnek vágásában is, az fellyebb kitett rendelés szerint erdő bíró uram dispositiójával eshetik meg
(1776 A surányi erdők rendtartása)
A diszpozíció még nem jelent semmit. Elvileg ugyan azt jelölik ezen a papírdarabon, hogy tulajdonosa pontosan mikor járulhat rakományával a feldolgozóüzem mérlege elé
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (-ra raggal és birt. szjellel, rendsz. a bocsát v. a létigével) (kissé rég)
az a lehetőség, hogy vki rendelkezhet vmi felől, dönthet vmiről
legalább 800 darabot [ti. fegyvert] ... beszedjen, s Lahner ezredes ur dispozitiojára bocsásson
(1848 Kossuth Lajos)
Nekem ezzel a dispositiómra bizott összeggel […] be kell számolnom
(1881 Jókai Mór)
a királyi jövedelmek a király kezén, egyedül az ő diszpoziciójára legyenek, tehát a kiadásokkal való rendelkezés sem lehet másnak a joga, csak az övé
(1928 Szekfű Gyula)
1c. (rég, Jog)
vmely vagyon, vagyonjogi tárgy adásvételét, adományozását stb. igazoló (írásos) nyilatkozat, rendelkezés
[a diszpozíció a] jogtudományban valamely vagyonjogi tárgyról való rendelkezés, és pedig élők diszpoziciója eladás-vételnél, ajándékozásnál és halálesetére való diszpozició a végrendelet
(1893 PallasLex.)
2. (Orvos)
bizonyos betegségekre való készség, hajlam, amely öröklött tényezők v. szerzett tulajdonságok következtében alakul ki
Vagyon a’ teſtnek néha különös dispositioja-is, melly miatt bels evesedések minden nyílván való ok nélkl támadhatnak
(1801 Rácz Sámuel ford.)
Az elmebetegség önmagában véve rendkívüli jelenség, kell tehát, hogy akár hatalmas dispositio akár különösen intensiv vagy felhalmozódott véletlen okok által, de minden esetben indokolva legyen
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
[a] görcskészséggel járó diszpozíció
(1965 György Júlia)
a fertőző betegségek esetében nemcsak magának a fertőzésnek van szerepe, hanem az arra való hajlamnak (az ún. diszpozíciónak) is
(1996 Magyar Hírlap)
2a. (Pszich)
a személyiség (mentális, lelki) készültsége, készsége, beállítottsága arra, hogy adott helyzetben meghatározott módon reagáljon, viselkedjen
E diszpoziciók közt pedig egyik sem erősebb az utánzási hajlamnál, amely a legtöbb gyermekjátékok éltető principiuma
(1894 PallasLex.)
földrajzilag egységes területen lakó, egy nyelvet beszélő parasztokban az átalakító hajlam az egyének rokon lelki diszpozíciója következtében egyénenként is hasonló módon, mintegy egy irányban dolgozik
(1976 Lampert Vera)
Az A-típusú viselkedés diszpozíció arra, hogy a személy ambíciózus, agresszív, versengő és türelmetlen legyen
(1991 Kakas Gizella et al.)
3.
(adott időszakra, helyzetre, alkalomra jellemző) érzelmi, mentális v. fizikai állapot, hangulat, kedv, ill. belső késztetés vmire
óhajtott szerencsém volt Ő Felségét a legjobb dispositiójába találni
(1785 Daniel család újabb adattára)
[a San Franciscó-i kínaiak] eredeti öltözetüket megtartották máig is, és semmi dispositiót sem mutatnak, hogy ezt az itteni civilizatióhoz alkalmazni akarnák
(1858 Xantus János)
a hidegség és fagy miatt kevesebb alkalom és kisebb dispositio állhat fenn [a vízbe ugrásra]
(1876 Németh Antal²)
A magyar paraszt, az orosz, a szerb, a bolgár, vagy akár a hottentotta csupa poéta, aki teremt magának verset, vígat vagy szomorút, duhajt vagy szerelmesen búsongót, már tudniillik az ő pillanatnyi, őszinte diszpozíciója szerint
(1909 Adorján Andor)
ha valaki mindenképpen felháborodni kész diszpozicióban van
(1936 Schöpflin Aladár)
egy-egy párharcban rendszerint a pillanatnyi forma, a diszpozíció dönt csak
(1995 Magyar Hírlap)
4. (Irodt)
irodalmi mű szerkezeti felépítése, tagolása
Látok mind dispositiójában [ti. a versnek], mind poesisében már én magam is egy és más hibát
(1805 Kazinczy Ferenc)
Számos elbeszélést irt, amelyeket kitünő dispozició, élénk jellemzés és hangulatos tájképfestés diszesít
(1895 PallasLex.)
Melichnek nem volt biztos érzéke az anyag megválogatásához, és az arányos, logikus diszpozícióhoz; felesleges idegen szók felvételével duzzasztotta a szótárt
(1972 Németh Gyula)
4a. (kissé rég, Irodt)
〈retorikában:〉 a szónoki beszéd szerkezeti egységeinek elrendezése (és ennek elmélete), ill. az argumentációban az érvek elrendezése
a szónoki műveletnek az inventiót és dispoziciót követő mozzanata
(1894 PallasLex.)
[A commentarii, azaz jegyzetek] a szónoknál általában apró észrevételek feljegyzését, egyes részek teljesebb kidolgozását, a dispositiót, szóval sok anyag előkészítését jelenti
(1902 ÓkoriLex.)
5. (Zene)
az orgona hangzásának jellegét, hangszínkészletének lehetőségeit meghatározó elemek, pl. a billentyűsorok, különböző hangfekvésű és hangminőségű regiszterek, technikai segítőeszközök stb. strukturált összessége, ill. ennek leírt formája
kész orgonákra vonatkozólag diszpozició a műnek teljes leirását jelenti
(1893 PallasLex.)
A fenti dispositió szerint a II. és III. manuálnak több regisztere van, mint az I. klaviaturának
(1911 Zenelap)
az ilyen kis hangszerek [ti. a 4–6 regiszteres orgonák] szűkre szabott diszpoziciója (hangképe) világít legjobban rá a barokk zenei világ igazi szellemére és arculatára
(1956 Schwarz József)
a minden részletében klasszikusan barokk regiszterösszeállítást, dispozíciót igazában már id.idősebb Klügel kikísérletezte
(1972 Szigeti Kilián)
Wohlmuth idejéből maradt fenn az első diszpozíció egy kilenc regiszteres orgonáról
(1985 Mollay Károly)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások