dob² fn 3A1

1. ’henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg’ ❖ Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | [a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek (1809 Tanárky Mihály 8462004, 78) | a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek (1856 Jókai Mór C2259, 156) | katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob (1928 Dsida Jenő CD01) | A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják (1930 ZeneiLex. CD49) | dobok buffogása (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 211) | azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435002, 109) | megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről (1993 Karakai Győző CD52).

1a. ’ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe’ ❖ Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 290) | Dobra került várak (1882 Jókai Mór CD18) | a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is (1933 Éber Ernő CD10) dobra üt vmit (kissé rég) a) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ [a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket (1774 Vajda Sámuel 7365003, 110) | titkaimat nem akarám dobra ütni (1844 Nagy Ignác 8324012, 73) | az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni (1926 Krúdy Gyula CD54) | Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz (1940 Soproni Szemle CD52) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni (1798 Nánásy Benjámin C3301, 2) | ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is (1847 Kuthy Lajos 8261006, 251) | Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték (1896 Mikszáth Kálmán 8312010, 24) | Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó (1934 József Attila ford.–Densusianu 9282224, 73) dobra ver vmit a) (minőségjelzővel is) ’kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit’ ❖ A’ ki tsuf nevetéel emlegeti másnak fogyatkozát, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 30) | országszerte Az uj kánont dobra verte (1853 Edvi Illés Pál ford.–Pfeffel C1548, 139) | Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 98) | Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni (1998 Magyar Hírlap CD09) b) ’árverésre bocsát, elárverez vmit’ ❖ [akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán (1838 Széchenyi István CD1501) | [a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 345) | Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk (1926 Kassák Lajos CD10) | összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét (1991 Kertész Imre² CD41) | apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)’ ❖ benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muka, és tántzokkal múlatták (1796 Parnasszusi időtöltés 7036019, 36) | az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéel, és úſzáal tltik (1796 Baranyi László 7016010, 367) | Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is (1854 Jókai Mór C2244, 269) | mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója (1931 Szabó Dezső 9623013, 146) | [előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának (1931 ZeneiLex. CD49).

3. (Műsz) ’〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra’ ❖ A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe (1846 Hetilap CD61) | Készitett t. i. egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü (1854 Mikó Imre C1372, XXX) | E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába (1890 Terescsényi Gyula C4116, 80) | Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe (1934 Nagy Lajos 9472007, 77) | Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak (1992 Körmöczi Katalin CD17) | ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról (1996 Magyar Hírlap CD09) | A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását (2000 Lakáskultúra CD39).

4. (Ját) ’〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik’ ❖ A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához (1911 Krúdy Gyula C2844, 74).

5. (Ép) ’közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur’ ❖ Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok (1938 Németh László² 9485001, 25) | [A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

6. (rég, Anat) ’A hallószerv vmely része.’

6a. ’dobüreg’ ❖ Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 17).

6b. ’dobhártya’ ❖ flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír (1787 Magyar Kurír C6330, 603) | [a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák (1793 Mátyus István C3072, 105) | Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja (1878 Boruth Elemér C1170, 74).

7. (Orvos/nyj) ’〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat’ ❖ Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 94) | Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 147) | Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik (1861 Lengyel Dániel 8270005, 343) | Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről (1949 Nagy Lajos 9472005, 201).

Ö: cséplő~, csörgő~, forgó~, hímző~, kábel~, kipufogó~, kis~, kötél~, kupola~, nagy~, sámán~, üst~.

Fr: fül.

ÖU: fül~, török~.

ÖE: ~hang, ~henger, ~kór, ~pálca, ~perdülés, ~pergetés, ~riadás, ~ropogás, ~ütés, ~ütő, ~verés, ~zaj.

Sz: dobocska.

Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³

dob² főnév 3A1
1.
henger v. üst alakú, egyik v. mindkét végén membránnal ellátott(, csavarszerkezettel hangolható) ütőhangszer, amelyet (dobverővel) ütve szólaltatnak meg
Dob, síp, több muzsikák egyszerre zendülnek
(1772 Bessenyei György¹)
[a puskások] azokra a’ jelekre, mellyek a’ dobbal tétetnek figyelmetesek légyenek
(1809 Tanárky Mihály)
a csengetyűs dobok, miket [a bajadérok] fejük fölött összeütnek
(1856 Jókai Mór)
katonazene harsan a házak között, cintányér csattan, pereg a dob
(1928 Dsida Jenő)
A dob hangjának tompítására egy kendő szolgál, mellyel a hangszer felületét letakarják
(1930 ZeneiLex.)
dobok buffogása
(1937 Szentiványi Jenő)
azt álmodja, hogy […] egy különös csontból való dobverővel üt egy dobot
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
megperdült a falusi kisbíró dobja, hogy „közhírré tétessék” az a gyűlés, ahol a falu nincstelenjei szabadon szólhattak a földről
(1993 Karakai Győző)
1a.
ez a hangszer mint a közfigyelem felkeltésének v. az árverésnek a jelképe
Asztal, pad, szék, ágy, ajtó, kép […] dobra jutott
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Dobra került várak
(1882 Jókai Mór)
a gondfelhős esztendők emésztő bajai, hiábavaló próbálkozásai után csak dobra kellett kerülnie a bákodi tanyának is
(1933 Éber Ernő)
dobra üt vmit (kissé rég)
a)
kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit
[a képmutatók] minden aprólékos jó-tétteket dobra ütik, és azt akarnák, hogy kiki látná, kiki ditsérné, és magaſztalná öket
(1774 Vajda Sámuel)
titkaimat nem akarám dobra ütni
(1844 Nagy Ignác)
az esküvőt a legnagyobb titokban tartják meg. Az ilyesmi különben is két ember dolga, minek azt előre dobra ütni
(1926 Krúdy Gyula)
Arra kérjük az igazgatót, […] hogy végre üsse dobra a programját, árulja el, hogy milyen műsora lesz
(1940 Soproni Szemle)
b)
árverésre bocsát, elárverez vmit
Innen kell […] Pompás hajlékát dobra ttetni szemeivel látni
(1798 Nánásy Benjámin)
ha két hónapig meg nem kapja Frankfurtból a törlesztő kölcsönt, menthetlenül dobra ütik még aranyos ruháját is
(1847 Kuthy Lajos)
Az ősi birtokot egy szép tavaszi napon dobra ütötték
(1896 Mikszáth Kálmán)
Volt még két ökröm, vontató: dobra ütik holnap, elviszi az adó
(1934 József Attila ford.Densusianu)
dobra ver vmit
a) (minőségjelzővel is)
kihirdet, elhíresztel, szétkürtöl vmit
A’ ki tsuf nevetéel emlegeti másnak fogyatkozát, nagy keſerüſéggel fogja tapaſztalni, hogy az ö tulajdon vétkeit is, hangos dobra verik
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
országszerte Az uj kánont dobra verte
(1853 Edvi Illés Pál ford.Pfeffel)
Ha dobra verem szerencsémet [ti. hogy nagy vagyont örököltem], azonnal megrohannak, reggeltől-estig kilincselnek nálam
(1930 Kosztolányi Dezső)
Az Egyesült Államok […] a nagy nyilvánosság előtt verte dobra, hogy Moszkva segítségére kíván sietni
(1998 Magyar Hírlap)
b)
árverésre bocsát, elárverez vmit
[akik a lóvásáron] megjelennek, jobbadán legelőször látják éltükben azon lovakat, mellyek dobra verendők, minélfogva nem igen csudálkozhatni […] a’ venni akarók’ határozatlanságán
(1838 Széchenyi István)
[a hagyatékból] a házat és benne levő holmit […] átadtam a város bírójának, hogy veresse dobra
(1901 Gárdonyi Géza)
Nyakunkra nőtt a házbér Mit ha fizetni nem bírunk A háziúr is dobra veri érte Fejünk alól utolsó vánkosunk
(1926 Kassák Lajos)
összehívták Bécs valamennyi szatócsát, krejzlerájosát [= szatócsát], ócskását, és dobra verték a levitézlett palota valamennyi műkincsét
(1991 Kertész Imre²)
apja megbízásából akarja megvenni a dobra vert birtokot
(1996 Magyar Hírlap)
2.
e hangszerrel való zenélés, dobolás, ill. az annak eredményeként létrejött hang (mint szólam)
benn a’ Familia ſzönyegeken ült, Bank, és Doktor Solander Urakot, dob, muka, és tántzokkal múlatták
(1796 Parnasszusi időtöltés)
az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéel, és úſzáal tltik
(1796 Baranyi László)
Mi, nagy urak azért szeretjük különösen az operákat és egyéb zenés előadásokat, mert az ember nem kénytelen oda figyelmezni, […] fecseghet kedve szerint; azért meghallja a dobot is, a klarinétot is
(1854 Jókai Mór)
mind gyorsabb, gyorsabb lett a dob tempója
(1931 Szabó Dezső)
[előfordul,] hogy a dob szinkópálással vagy önálló ütemegységekkel, mintegy ritmikus kontrapunkt gyanánt, egyenesen „ellene dolgozik” a dallam ritmusának
(1931 ZeneiLex.)
3. (Műsz)
〈vmely gépben, eszközben:〉 henger v. hasáb alakú, belül rendsz. üres, forgatható alkatrész, amelynek palástját v. belső üregét használják vmilyen célra
A két tengely megfelelő dobjait egyegy végtelen láncz köti egybe
(1846 Hetilap)
Készitett t. i.tudniillik egy kis centrifugál fúvót, melynek dobja 16’’ átmérőjü
(1854 Mikó Imre)
E készülékben [ti. a gázórában] van egy, négy egyenlő részre osztott dob, melly tengelye körül foroghat
(1857 Vasárnapi Újság)
Ezzel a Baranyi Évával esett meg tavaly, hogy majd belebukott a cséplőgép dobjába
(1890 Terescsényi Gyula)
Pelle István etető a bíró szérüjén a cséplőgépnél, a gép búg, ő fennáll a dob mellett, Piros István megoldja s úgy adogatja neki a kévéket s ő eregeti bele a kalászos búzát a gépbe
(1934 Nagy Lajos)
Az elöltöltős, csappantyús, külsőkakasos rendszerű fegyverek dobjai 6–6 töltés befogadására alkalmasak
(1992 Körmöczi Katalin)
ha hat év körüli autót vásárolunk, alaposan meg kell győződni a futómű, a fékek és a kipufogócső, valamint a dobok állapotáról
(1996 Magyar Hírlap)
A húsz fokkal megdöntött dob és a betöltő nyílás jócskán megkönnyíti a mosnivaló ki- és bepakolását
(2000 Lakáskultúra)
4. (Ját)
〈tekepálya végén:〉 az a félhenger alakú, rendsz. deszkából való építmény, amelyen az elhajított golyó felgördül, s onnan a dobó felé lejtő vályúba beesik
A szinészek már délelőtt kugliztak és a fagolyók messzehangzóan ütődtek a kuglizó dobjához
(1911 Krúdy Gyula)
5. (Ép)
közvetlenül a kupola alatt levő hengeres v. sokszögű falazott építészeti elem; kupoladob, tambur
Gazdagabb tagozatú a 20 öl magas, de nehézkes kupola [ti. a ljubljanai székesegyházé], mely a négyzet fölött magas dobon emelkedik. E dob 1841-ben épűlt
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Péter mégegyszer megnézte a templomot, melynek a dobon ülő piros kupolája körül négy toronyba kongtak a harangok
(1938 Németh László²)
[A pécsi dzsámi] minaretjét ugyan a 18. században lebontották, de négyszögű tömbje, a szamárhátívekkel kísért nyílások, a nyolcszögű dob és a félgömb alakú kupola ma is idézi az egykori látványt
(1993 A magyarság kézikönyve)
6. (rég, Anat)
A hallószerv vmely része.
6a.
Az Hallásnak ürege a’ vakszemcsontnak kösziklás részében vagyon: osztatik 1. külsö hallásjárásra, 2. dobra, mellyben az hallásnak négy tsontyai vagynak, 3. labirintusra, és 4. belsö hallásjárásra
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
6b.
flek dobján leg-érzékenyebb hangot t hír
(1787 Magyar Kurír)
[a hangok] a’ fülnek lyukában lévö dobot, és azon belöl annak tsigájában tziterai meſterséggel el-rakattatott inakot tsapdosſák
(1793 Mátyus István)
Hol egy kendő? Amivel fülét bedugja ... Mindjárt megreped a dobja
(1878 Boruth Elemér)
7. (Orvos/nyj)
〈a lágyéktáji mirigyeken:〉 nemi fertőzés folytán keletkezett gennyes daganat
Ha a’ frantzos méreg a’ ſzemérem teſt krl az agyék haylak’ [!] (ingven) ikrás huſaiba (glandulae) vitetdik, és ottan valami daganatot és keménységet okoz, akkor a’ nyavalya Bujamirigynek avagy Dobnak (Bubo venereus) neveztetik
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
Schmidt véleménye, hogy a’ dob mindég a’ másodszori bujadögnek bizonysága
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Bujakóros fertőzés következtében több helyen szoktak mirigy daganatok képlődni, de legközönségesebb az, mely az ágyékon támad s dobnak neveztetik
(1861 Lengyel Dániel)
Szó esett azután mindenféléről a nemi élet köréből, – a nemi betegségekről, a tripperről, […] a népiesen dob-nak nevezett ágyéktáji fekélyről, a szifiliszről
(1949 Nagy Lajos)
Fr: fül
ÖU: füldob, törökdob
ÖE: dobhang, dobhenger, dobkór, dobpálca, dobperdülés, dobpergetés, dobriadás, dobropogás, dobütés, dobütő, dobverés, dobzaj
Sz: dobocska
Vö. CzF. dob², dobot szíjra!; ÉrtSz. dob²; SzólKm. dob¹; TESz. dob²; ÉKsz. dob²; SzT.; ÚMTsz. dob³

Beállítások