dobál ige 1a

1. ts ’〈tárgyakat〉 egymás után v. 〈vmely tárgyat〉 többször vhova v. vkinek dob’ ❖ ? Dobálni: ütögetni, v. hajigálni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 32) | A kisasszonyok koszorúkat dobálnak a nap hőseinek (1861 Rosty Pál 8397005, 51) | kavicsokat dobált a tóba (1934 Szerb Antal 9668032, 257) | Virágos réten futottak, és egymásnak dobálták a labdát (1967 Mándy Iván 9420015, 201).

1a. tn ’〈sportként v. időtöltésként: tárgyakkal〉 vmit megcélozva v. a minél nagyobb távolságot célnak tekintve többször dobást hajt végre’ ❖ [a görög iak] dobáltak tányérakkal, dárdákkal és czélra (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a kuglizóban] a bakterek állogattak, a tisztviselők a patonai intelligenciával dobáltak s Kese bandája reszelt a fülükbe (1904 Rákosi Viktor 8387013, 5) | az asztalon levő iratokból galacsinokat gyúrt, és célba dobált velük a papírkosárba (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 13).

1b. ts ’egymás után többször, kül. felfelé dob és elkap vmit, es. vkit’ ❖ A vörösingesek vidám táncot jártak a parton a sapkáikat dobálták és nagyokat kurjantottak (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 118) | az ezüstérmét dobálja a levegőbe (1919 Hatvany Lajos 9229007, 56) | [a zsonglőr] színes golyókat dobált a levegőbe (1934 Márai Sándor 9421018, 107) | [a lány] csak nézte, hogy dobálja Sperber a jojót, és hogy rántja vissza ismét a tenyerébe (1969 Mándy Iván 9420036, 517) | A meccs után a levegőbe dobálták az edzőt (1999 Magyar Hírlap CD09).

1c. ts ’〈(szerencse)játékban dobókockát〉 lendületből ismételten maga elé ejt’ ❖ Szedett-vedett népség ül össze játszani. Dobálják a poharakból az elefántcsont-kockákat (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 163) | míg ép a tested, igyál, dobáld a kockát, s Bakkhosznak borral áldozz (1962 Devecseri Gábor ford. 9108064, 32).

2. ts ’〈annak kif-ére, hogy azzal a szándékkal dob többször egymás után, hogy eltaláljon vkit, vmit〉’ ❖ A’ roſz hirt eröebben ſzenved[ed], mint ha kövel dobáltatnál (1783 Molnár János C0291, 224) | egymás utjában állván, egymást sárral dobálván (1831 Széchenyi István 8429008, 253) | A mesterinasok hógolyókkal dobálják egymást (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 108) | házát kővel dobálták (1984 Bényei József 1016014, 127).

3. ts ’〈több (hasonló) tárgyat〉 egymás után hanyag mozdulattal v. nagy lendülettel vhova tesz, helyez’ ❖ a’ melly poſztó darabokat ajándékúl vették az Angluſoktól, azokat mind egy rakásra dobálák (1783 Molnár János C0291, 24) | a szanaszét heverő szerszámokon, az útba dobált tárgyakon (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 17) | szekérre dobált hitvány holmijukkal megfutamodtak (1931 Sárközi György 9587011, 213) | szatyorba dobáltam holmijaimat (1989 Bólya Péter 1023008, 187).

3a. ’〈több egynemű dolgot〉 egyszerre v. sűrűn egymás után szór vhova’ ❖ A tűzpor harsogva dobál sziklákat az égre: Dőlnek az oszlopok, a tér utcák házai földdel Lesznek egyenlővé (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | társnői kilencféle illatos füvet dobálnak a tűzbe (1882 Jókai Mór CD18) | A nap dobálja perzselő nyilát (1906 Kosztolányi Dezső 9359465, 103) | [egy fiatal nő] egy óriási szétbontott szegfűcsokrot dobál szálanként a tömeg közé (1984 Szántó Piroska 2025064, 59).

3b. ’〈pénzt〉 felesleges dolgokra, többször könnyelműen kiad, szór’ ❖ a pénzt pazarolja, haszontalanságokra dobálja és nem becsüli (1856 Vasárnapi Újság CD56) | pezsgőzött és dobálta a pénzt (1878 Bakahumor C4187, 159) | Te nem olyan könnyen keresed a pénzed, hogy úgy dobálni lehessen (1942 Füst Milán 9161046, 158) | nem dúskálnak a javakban, […] nem dobálják a pénzt… (1995 Magyar Hírlap CD09).

3c. ’〈csókot, fityiszt stb.〉 intve küld vkinek v. vki felé’ ❖ Marczi, Jancsi, messziről dobálták felém a puszit (1893 Benedek Elek C0934, 29) | Misa fittyeket dobált [a vigyázó] felé az öklével: – Fütyülök rá. Bánomisén. Agygyá százat (1914 Kertész István CD10) | egy rémes vénasszony […] csókokat dobált felé (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 318) | egymásnak csókokat dobálva (1994 Magyar Hírlap CD09).

3d. (irod) ’〈szavakat, kifejezéseket〉 felindultságában v. zavarában halmozva(, összefüggő szöveggé szerkesztés nélkül) mondogat’ ❖ Fölpattant Posztó úr és kemény, korholó mondások után, melyeket háta mögé dobált, odább törtetett (1886 Tolnai Lajos C4195, 114) | suttogva rohant a lány után, egészen vagy félig elharapott szavakat dobálva, mint rózsákat utána: – Margit … Margitkám … édes … kicsi Margitkám … kedves … (1917 Móricz Zsigmond CD10) | belemelegedtem a magyarázatba. Dobáltam a szavakat egymás után (1969 Vitányi Iván 9780001, 17).

3e. (irod) ’〈láng, égő dolog árnyképeket〉 gyorsan változó formában vetít vhova’ ❖ [a tűz] fantasztikus árnyék-virágokat dobált a falra (1910 Tóth Wanda CD10) | a láng furcsa képeket, árnyakat dobált a ház falára (1917 Krúdy Gyula CD54) | a kis gyertya az ablakon füstölgött még, és árnyékokat dobált a falakra szerteszét (1927 Remenyik Zsigmond 9561002, 8).

4. ts ’〈ellenállhatatlan erejű dolog〉 egymás után többször vhova taszít, lök vmit, vkit’ ❖ Forgószél megy út közepén, Csoportokat dobál felém (1829 Vörösmarty Mihály CD01) | Ide-oda dobál, hajít az élet (1890 Palágyi Lajos C3392, 79) | irtózatos hullámok dobálják a hajót (1911 Pásztor Árpád 9519015, 220) | egy előttem ülő fiú epilepsziás rohamot kapott, hanyatt vágódott a sárba, a görcs ide-oda dobálta (1971 Déry Tibor 9107017, 164) | autóbuszon ültem, amely föl-le és jobbra-balra dobált bennünket (1976 Bajor Andor 1006017, 74).

4a. ’〈magát v. vmely testrészét〉(rendezetlen v. céltalan mozdulatokkal) egymás után többször ide-oda lendíti’ ❖ Nyugtalanul dobálom magam az ágyamban (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Céltalanul, összevissza dobálta a kezeit, vigyorgott (1911 Pásztor Árpád 9519014, 215) | Harun al Rasidnak megtetszett kócos haja és hosszú karjai, amiket úgy dobált, mint a cséphadarót (1925 Karinthy Frigyes 9309062, 9) | A gyermekek mélyen, de nyugtalanul aludtak, fejüket, tagjaikat ide-oda dobálták (1955 Tatay Sándor 9704002, 232).

5. ts ’〈munkahely v. felügyeleti szerv tekintetében:〉 sorozatosan máshova helyez vkit, vmit’ ❖ [Poroszországban] dobálták a hivatalnokot az ország egyik végéből a másikba, a XVIII. sz. elején be is börtönözték azt, aki le akart mondani, semhogy áthelyezzék (1936 Hajnal István CD42) | Át akarnak vezényelni a Székesfehérvár-Ácsi vonalra. Az ottani kalauznő szülési szabadságra ment és nős embereket bajosabb ide-oda dobálni, mert azokat szolgálat után várja a család (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 548) | Aki el is helyezkedett gyárban-egyebütt, addig dobálták egyik munkahelyről a másikra, míg végül megint az utcára került (1981 Dénes Tibor 9812001, 30) | az egységes, nemzetközileg elismerten kiváló vízügyet ide-oda dobálták, anyagi forrásait megnyirbálták, létszámát döbbenetesen redukálták (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, el~.

ÖU: át~, ki~, le~, meg~, össze~, szét~, vissza~.

Sz: dobálgat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dob¹; ÉKsz.

dobál ige 1a
1. tárgyas
〈tárgyakat〉 egymás után v. 〈vmely tárgyat〉 többször vhova v. vkinek dob
?
Dobálni: ütögetni, v.vagy hajigálni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
A kisasszonyok koszorúkat dobálnak a nap hőseinek
(1861 Rosty Pál)
kavicsokat dobált a tóba
(1934 Szerb Antal)
Virágos réten futottak, és egymásnak dobálták a labdát
(1967 Mándy Iván)
1a. tárgyatlan
〈sportként v. időtöltésként: tárgyakkal〉 vmit megcélozva v. a minél nagyobb távolságot célnak tekintve többször dobást hajt végre
[a görög iak] dobáltak tányérakkal, dárdákkal és czélra
(1860 Vasárnapi Újság)
[a kuglizóban] a bakterek állogattak, a tisztviselők a patonai intelligenciával dobáltak s Kese bandája reszelt a fülükbe
(1904 Rákosi Viktor)
az asztalon levő iratokból galacsinokat gyúrt, és célba dobált velük a papírkosárba
(1973 Ranschburg Jenő)
1b. tárgyas
egymás után többször, kül. felfelé dob és elkap vmit, es. vkit
A vörösingesek vidám táncot jártak a parton a sapkáikat dobálták és nagyokat kurjantottak
(1907 Molnár Ferenc²)
az ezüstérmét dobálja a levegőbe
(1919 Hatvany Lajos)
[a zsonglőr] színes golyókat dobált a levegőbe
(1934 Márai Sándor)
[a lány] csak nézte, hogy dobálja Sperber a jojót, és hogy rántja vissza ismét a tenyerébe
(1969 Mándy Iván)
A meccs után a levegőbe dobálták az edzőt
(1999 Magyar Hírlap)
1c. tárgyas
(szerencse)játékban dobókockát〉 lendületből ismételten maga elé ejt
Szedett-vedett népség ül össze játszani. Dobálják a poharakból az elefántcsont-kockákat
(1921 Kosztolányi Dezső)
míg ép a tested, igyál, dobáld a kockát, s Bakkhosznak borral áldozz
(1962 Devecseri Gábor ford.)
2. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy azzal a szándékkal dob többször egymás után, hogy eltaláljon vkit, vmit〉
A’ roſz hirt eröebben ſzenved[ed], mint ha kövel dobáltatnál
(1783 Molnár János)
egymás utjában állván, egymást sárral dobálván
(1831 Széchenyi István)
A mesterinasok hógolyókkal dobálják egymást
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
házát kővel dobálták
(1984 Bényei József)
3. tárgyas
〈több (hasonló) tárgyat〉 egymás után hanyag mozdulattal v. nagy lendülettel vhova tesz, helyez
a’ melly poſztó darabokat ajándékúl vették az Angluſoktól, azokat mind egy rakásra dobálák
(1783 Molnár János)
a szanaszét heverő szerszámokon, az útba dobált tárgyakon
(1887 Tóvölgyi Titusz)
szekérre dobált hitvány holmijukkal megfutamodtak
(1931 Sárközi György)
szatyorba dobáltam holmijaimat
(1989 Bólya Péter)
3a.
〈több egynemű dolgot〉 egyszerre v. sűrűn egymás után szór vhova
A tűzpor harsogva dobál sziklákat az égre: Dőlnek az oszlopok, a tér utcák házai földdel Lesznek egyenlővé
(1827 Vörösmarty Mihály)
társnői kilencféle illatos füvet dobálnak a tűzbe
(1882 Jókai Mór)
A nap dobálja perzselő nyilát
(1906 Kosztolányi Dezső)
[egy fiatal nő] egy óriási szétbontott szegfűcsokrot dobál szálanként a tömeg közé
(1984 Szántó Piroska)
3b.
〈pénzt〉 felesleges dolgokra, többször könnyelműen kiad, szór
a pénzt pazarolja, haszontalanságokra dobálja és nem becsüli
(1856 Vasárnapi Újság)
pezsgőzött és dobálta a pénzt
(1878 Bakahumor)
Te nem olyan könnyen keresed a pénzed, hogy úgy dobálni lehessen
(1942 Füst Milán)
nem dúskálnak a javakban, […] nem dobálják a pénzt…
(1995 Magyar Hírlap)
3c.
〈csókot, fityiszt stb.〉 intve küld vkinek v. vki felé
Marczi, Jancsi, messziről dobálták felém a puszit
(1893 Benedek Elek)
Misa fittyeket dobált [a vigyázó] felé az öklével: – Fütyülök rá. Bánomisén. Agygyá százat
(1914 Kertész István)
egy rémes vénasszony […] csókokat dobált felé
(1959 Benedek Marcell ford.France)
egymásnak csókokat dobálva
(1994 Magyar Hírlap)
3d. (irod)
〈szavakat, kifejezéseket〉 felindultságában v. zavarában halmozva(, összefüggő szöveggé szerkesztés nélkül) mondogat
Fölpattant Posztó úr és kemény, korholó mondások után, melyeket háta mögé dobált, odább törtetett
(1886 Tolnai Lajos)
suttogva rohant a lány után, egészen vagy félig elharapott szavakat dobálva, mint rózsákat utána: – Margit … Margitkám … édes … kicsi Margitkám … kedves …
(1917 Móricz Zsigmond)
belemelegedtem a magyarázatba. Dobáltam a szavakat egymás után
(1969 Vitányi Iván)
3e. (irod)
〈láng, égő dolog árnyképeket〉 gyorsan változó formában vetít vhova
[a tűz] fantasztikus árnyék-virágokat dobált a falra
(1910 Tóth Wanda)
a láng furcsa képeket, árnyakat dobált a ház falára
(1917 Krúdy Gyula)
a kis gyertya az ablakon füstölgött még, és árnyékokat dobált a falakra szerteszét
(1927 Remenyik Zsigmond)
4. tárgyas
〈ellenállhatatlan erejű dolog〉 egymás után többször vhova taszít, lök vmit, vkit
Forgószél megy út közepén, Csoportokat dobál felém
(1829 Vörösmarty Mihály)
Ide-oda dobál, hajít az élet
(1890 Palágyi Lajos)
irtózatos hullámok dobálják a hajót
(1911 Pásztor Árpád)
egy előttem ülő fiú epilepsziás rohamot kapott, hanyatt vágódott a sárba, a görcs ide-oda dobálta
(1971 Déry Tibor)
autóbuszon ültem, amely föl-le és jobbra-balra dobált bennünket
(1976 Bajor Andor)
4a.
〈magát v. vmely testrészét〉 (rendezetlen v. céltalan mozdulatokkal) egymás után többször ide-oda lendíti
Nyugtalanul dobálom magam az ágyamban
(1893 Mikszáth Kálmán)
Céltalanul, összevissza dobálta a kezeit, vigyorgott
(1911 Pásztor Árpád)
Harun al Rasidnak megtetszett kócos haja és hosszú karjai, amiket úgy dobált, mint a cséphadarót
(1925 Karinthy Frigyes)
A gyermekek mélyen, de nyugtalanul aludtak, fejüket, tagjaikat ide-oda dobálták
(1955 Tatay Sándor)
5. tárgyas
〈munkahely v. felügyeleti szerv tekintetében:〉 sorozatosan máshova helyez vkit, vmit
[Poroszországban] dobálták a hivatalnokot az ország egyik végéből a másikba, a XVIII. sz.század elején be is börtönözték azt, aki le akart mondani, semhogy áthelyezzék
(1936 Hajnal István)
Át akarnak vezényelni a Székesfehérvár-Ácsi vonalra. Az ottani kalauznő szülési szabadságra ment és nős embereket bajosabb ide-oda dobálni, mert azokat szolgálat után várja a család
(1974 Galgóczi Erzsébet)
Aki el is helyezkedett gyárban-egyebütt, addig dobálták egyik munkahelyről a másikra, míg végül megint az utcára került
(1981 Dénes Tibor)
az egységes, nemzetközileg elismerten kiváló vízügyet ide-oda dobálták, anyagi forrásait megnyirbálták, létszámát döbbenetesen redukálták
(1998 Magyar Hírlap)
ÖU: átdobál, kidobál, ledobál, megdobál, összedobál, szétdobál, visszadobál
Sz: dobálgat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dob¹; ÉKsz.

Beállítások