dolog fn 7A3

1. ’tennivaló, teendő, elvégzendő feladat, munka’ ❖ Midn a’ dögös hideglelésnek okaihoz, más’ betegſég-is járúl, nagyobb a’ veſzedelem. […] Az illyen állapat felettébb veſzedelmes, és a’ leg-tudóſabb orvosnak-is dolgot ád (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 260) | kora hajnalban csordára hajtá vagy inkább segíté János gazda az éjjeli pihenés által némileg megerősült tehenet; maga mezei dolga után látott (1844 Gaal József 8149005, 240) | ha sok dolga akadt [az irodavezetőnek], akkor rám sózott nem nekem való teendőket is (1949 Nagy Lajos 9472005, 173) | Dogan első dolga várhatóan az anyanyelvi oktatás kiharcolása lesz a korábban hivatalosan „letagadott” török kisebbség számára [Bulgáriában] (1991 Heti Világgazdaság 2014014, 23).

1a. ’feladatkör, munkakör, ill. vkire (hivatalból) háruló kötelesség’ ❖ csodálkozol drágalátos Orestesem ily képtelen írásomnak késedelmezésén; de ha eszedbe juttatom törvénykező dolgaimba való ide s tova járásomat, reménylem többé restségemnek nem fogod tulajdonítani (1772 Barcsay Ábrahám 7019031, 25) | egy kissé a’ dologba tanul (1835 Athenaeum C0015, 144) | [Károly] csomagot cipel, vagy beáll pár hónapra valamelyik női kalapüzembe; érti a dolgát, szívesen alkalmazzák (1947 Rónay György 9573093, 276) | A szervezet a törvény keretein belül ellátja a dolgát, az intézmény azonban jelenlegi formájában nem vált be (2000 Figyelő CD2601).

1b. (rendsz. jelző n.) (kissé rég v. nyj) ’fáradság, nehéz, sok vesződséggel járó feladat’ ❖ A’ mi a’ fáradságot illeti, ha nem vóltak felettébb valók, rendkivül való napokon rendkivül való dolgokat-is kell véghez vinni (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 128) | Dolog a’ Lyányokat ’s fiakat nevelni, Ember-korra gyenge-vóltokból emelni (1790 Darvas Ferenc C1506, 403) | Dolgába került a várkormányzónak őket annyira vinni, hogy az asztalnál egymás mellé üljenek (1862 Jókai Mór C2263, 177) | Az u. n. „csúcs”, ahol a magasságjelző oszlop van felállítva, még száraz, hómentes időben is dolgot ad az embernek, tekintettel az embermagasságú boroka erdőre, mely azt körül veszi (1934 Barla Ernő 2123001, 77).

1c. (rendsz. jelző n.)(fizikai) munka, munkavégzés, dolgozás’ ❖ Az eſzes múnkáſok kik dolog kzbe ruhájokat elvetik, el-végezvén múnkájokat, eſtve azt iſmét magokra véſzik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 28) | Azt gondolod-e már még most is, hogy a’ gazdagok gyermekeinek nem ſzükség dologra szokni? (1805 Kis János¹ ford. C2663, 37) | Van életem, mert henyélek. A paraszté a dolog. Én magyar nemes vagyok! (1845 Petőfi Sándor C3506, 340) | gyorsan dologra! mindjárt itt az úr (1914 Lányi Sarolta CD10) | azonnal dologhoz lát, szinte szusszanat nélkül fest két-három órát (1983 Balla László 1010015, 76).

1d. (szépítő) ’〈(tabusítás miatt) testi szükséglet megnevezése helyett〉’ ❖ valahányszor a’ beteg dolgára le-ül, mindig egy vagy két darab ki-tsusz a’ vég-hurkából (1778 Milesz József ford.–Störck C3162, 80) | Öcsém a jó cselédember este végzi el a dolgát az asszonnyal, éjszaka nyugodtan alszik (1939 Veres Péter CD10) | – Most meg mindenki ott végzi el a dolgát, ahol épp eszébe jut. A kunyhók mellett, meg a mólón is. Ti, apróságok, ha jóllaktok gyümölccsel, s aztán szorul a kapca … (1963 Déry Tibor ford.–Golding 9107022, 91) | A fokozott vizeletürítést néha az okozza, hogy az állat nem mehet ki bármikor, amikor vizelni akar, s rendszerint a lakásban végzi el a dolgát (1996 Szinák János–Veress István CD59).

2. ’elhatározott, szándékolt, ill. végrehajtott cselekedet, tett’ ❖ Délre, kiki haza fordúl nevetkezve. Aſztalhoz ülnek-le; beſzélík dolgokat, Ditsérík, gyalázzák, tett puſkázáſokat (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Eggy felette nagy dolgot forralok (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 211) | ki hazáját védelmezi, isten előtt kedves dolgot tesz (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a Bécsben mulatgató magyarok viselt dolgait (1910 Krúdy Gyula C2829, 50) | zavartan rágta a szája szélét, mintha valami csúnya dolgot készülne csinálni, ami miatt már előre szégyenkezik (1973 Gion Nándor 9190005, 104) | Az oktatási miniszternek […] első dolga volt, hogy emelje a felsőoktatásban dolgozók bérét (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’magatartás, viselkedés’ ❖ Illetlen, helytelen […] dolog (1776 Klein Efraim 7182001, 238) | [a] házánál botrányos dolgot, mint például részegeskedést vagy verekedést s a t. eltűrni senkisem köteles, – még vendégszeretetből sem (1863 Jósika Júlia 8210001, 51) | ha menni kell [a vécére], akkor menni kell, itt oktalan dolog a szemérmeskedés (1976 Selye János 9594003, 103) | Versengeni és nyerni férfias dolog, és ha egy férfi veszít, akkor meg kell tanulnia emelt fővel tenni azt (1991 Fülöp Márta 2050001, 11) vmire fogja a dolgot ’előző magatartásán változtatva kezd, folyamodik vmihez’ ❖ látva, hogy ki nem fog rajtam, könyörgésre fogta a dolgot (1860 Jókai Mór C2253, 54) | Kaczagásra fogtam a dolgot, barátom azonban komolyan beszélt (1892 Herczeg Ferenc C2069, 192) | [a tettes] a rendőr kezébe harapott, s újra menekülőre fogta a dolgot, ám hamarosan elfogták (1999 Magyar Hírlap CD09) vmire fordítja a dolgot (rég) ’ua.’ ❖ Maszlaczky úr ekkor könyörgésre fordította a dolgot (1854 Jókai Mór CD18) | azután sirásra forditja a dolgot (1870 Abonyi Lajos C0567, 315) | Koltay először mintha elmosolyodott volna, azután meg szóra forditotta a dolgot (1898 Kincs István 8238001, 147) vmire veszi a dolgot (rég) ’ua.’ ❖ [a pap] illára vette a dolgot s Helvéciáig meg nem állott (1779 Rettegi György 7282005, 406) | neki ereſzti azért a’ Vitorlákat, és […] lódulásra veſzi a’ dolgot (1808 Szekér Joákim 8435004, 136) | Az őr tréfára vette a dolgot s úgy is tett, mintha nevetésre húzná szét a száját (1882 Mikszáth Kálmán CD04).

2b. ’eset, esemény, történés’ ❖ jól tudván, melly ſzoroſan légyen öſzve-kaptsolva akár-melly Hazának ſzerentséje a’ maga tulajdon nyelvével. Bizonyítják ezt az el-múltt dolgokat emlékeztet Könyvek (1773 Rájnis József 7201007, 69) | Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek (1845 Petőfi Sándor C3506, 336) | Csúnya kis dolog esett meg tegnap délután a nagyváradi jogakadémián (1901 Ady Endre CD0801) | Sajnos mire a rendőrség tudomást szerez a dologról, olykor bottal üthetik az elkövető nyomát (1997 Magyar Hírlap CD09) kiüt a dolog vhogyan (rég) ’esemény vhogyan végződik’ ❖ szavát fogadom az Úrnak akarhogy üt ki a’ dolog (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 130) | a dolog igen ebül üthetende ki (1847 Jósika Miklós C2403, 124) | Várakozáson felül jól ütött ki a dolog (1875 Vértesi Arnold C4458, 175).

3. ’intézkedést v. döntést, megoldást igénylő helyzet, kérdés, ügy’ ❖ Botlott sok más Nemzet orſzágos dolgokbann, Puſzta reménységet vetvén ſzomſzédokbann (1772 Orczy Lőrinc 7249010, 54) | mi oly nyomos dolguk lehet egymással? (1841 Teleki László² 8473002, 102) | majd elintézzük velük okosan a dolgot (1899 Rákosi Viktor 8387002, 106) | törvény elé kell vinnem a dolgot (1973 Csukás István 9095021, 59) | A második félidőben hamar döntésre vitte a dolgot a Kispest (1999 Magyar Hírlap CD09) | orvosolni az állampolgárok ügyes-bajos dolgait (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (állítm-ként) vkinek a dolga ’vkinek a kizárólagos joga, kompetenciája vmi’ ❖ De kedves Barátom, azt felelé reá a’ Tsáſzár, magad már meg-etted és ittad az Iſtenedet; hova léſzen tehát akkor, midön hugyozó edényre ſzükséged léſzen? Felséges Uram! felel reá Rigolet Atya, láſsa akar hova léſzen, már az az ö dolga (1791 Jezsuiták kiűzetése Kínából ford. 7429001, 44) | Az az ön dolga, kedvesem ... ehhez nekem semmi közöm (1882 Jókai Mór C2306, 194) | Lelkem, testem az enyém… az én dolgom, hogy kinek adom (1976 Dobos László 1034002, 159) | – Hogy mi leszel, az a te dolgod. Mindenesetre sok időd nincs már, hogy eldöntsd (1988 Kertész Imre² CD41).

3b. ’téma(kör), tárgy(kör), ill. kérdés(kör)’ ❖ Ebéd után sok különb-különbféle dolgokról discurráltunk, mivel az asszony tanult s a deáki tudományban jártas-költes asszonyság (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Engedelmet kérve a hosszu kitérésért, most már a dologra (1837 Táncsics Mihály 8463006, 239) | ha az ember orvosi dolgokról ir, szükséges, hogy valami olyat is vegyítsen közzé, amit senki sem ért (1902 Mikszáth Kálmán C3145, 294) | minden köntörfalazás nélkül a dolog közepébe vágott (1975 Hajnóczy Péter 9215003, 102).

3c. ’tény, tényállás, fennálló körülmény(ek adta helyzet, szituáció)’ ❖ Ked [= kegyelmed] ſzabad (úgy mond vala ) én Kedet el-ſzalaſztom; én még-is fogságban maradok, és még bóldogtalanabb léſzek, mint e’dig vóltam? E’ rettenetes dolog! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 180) | nem firtatta tovább a dolgot, az egészet a leányra hagyta (1878 Abonyi Lajos C0500, 27) | A herceg jelölése két dolgon szenvedett hajótörést (1900 Budapesti Hírlap szept. 24. C0055, 7) | Az ügyvéd nagy selyma, de okos ember, helyesen mérlegeli a dolgokat! (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | ha a dolgok állásában többé nem várható is javulás, legalább rosszabbodásuktól sem kell félnünk (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 73).

3d. (állítm-ként) vminek a dolga ’vminek a függvénye, következménye vmi’ ❖ ez ismét izlés dolga (1848 Életképek C0106, 67) | A varangy igen undok állat, bár az én felfogásom szerint ez gusztus dolga (1921 Nagy Lajos 9472028, 73) | A sárgadinnye vásárlása szerencse dolga (1958 Magyar Nemzet aug. 10. C0354, 10) | a háború ellen tiltakozni erkölcsi kötelesség, ízlés és becsület dolga (1962 Gellért Oszkár 9180002, 396).

3e. vminek a dolgában ’vminek a szempontjából, vminek a tekintetében, vmire vonatkoztatva’ ❖ a’ Kalendáriomokból, az ég-nézéſéböl való tſeltſap jövendöléſt ki-hagyatta, melly tſak a’ tudatlanſágot s’ onnan eredendö könnyü hivéſt, babonaſágot és az egéſzſég dolgában a’ bal itéletet, neveli (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 11) | a’ vallás’ avvagy hit’ dolgában, legalább velejére nézve, eggy értelemre lehet jutni (1822 Laszkallner Antal 8266002, 29) | Bátorság dolgában helyén állott János (1844 Petőfi Sándor 8366136, 219) | Az anyajogban élő népek asszonyai edzettség és testierő dolgában megközelítik, de gyakran felül is múlják a férfiakat (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 16) | túl nagy volt köztünk a különbség vérmérséklet, élettapasztalat és neveltetés dolgában (1992 Pálfalvi Lajos ford.–Gombrowicz 2016027, 411).

3f. vminek a dolgából (rég) ’ua.’ ❖ Hider-Ali-Kánnak hadi népe nagy ſzkſéget ſzenved az élés dolgából (1781 Magyar Hírmondó 7444021, 582) | az ivok szkölködnek nap estig tiſzta víz dólgából (1800 Nyulas Ferenc C3340, 41) | fogyatkozónk a szülees (takarmány) dógábó (dolgából), mert a földes uraság őhuzza tőlönk a szabad páskumot [= legelőt] (1858 Vasárnapi Újság CD56).

3g. ’vkinek az élethelyzete, állapota, ill. körülményei szabta sorsa’ ❖ nem léſzen roſzſzabbúl dolga mint e’dig (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 182) | És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok (1844 Petőfi Sándor C3506, 98) | [a bárónál] úri dolgod lesz; soha még úgy gondodat nem viselték (1901 Ambrus Zoltán C0595, 15) | Azt hiszem, kegyetlen dolgunk lesz nekünk, tartaléknak. Minket majd tüzérségi előkészítés nélkül fognak hússzoros drótsövénnyel megerősített olasz árkoknak nekihajtani (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 110) | Nem lesz könnyű dolgom, hiszen a családom Pesten marad, csak én költözöm Debrecenbe (2000 Magyar Hírlap CD09) vmire v. vmennyire viszi (a) dolgát (rég) ’pályafutásában v. egyes cselekvésében jó eredményt ér el’ ❖ [a francia had] eleinte arra vitte dolgát, hogy bennnket Prumptól Alsatziában Hagenauig viſſza nyomott (1794 Magyar Kurír 7446078, 110) | ki dolgát a nőnemnél ennyire nem viheti, az nyargalódzék lúdtollparipáján (1841 Szenvey József ford.–Schiller C5764, 447) | nagyra vihette a dolgát valami kerülő úton, hogy ő viseli az egyházmegyei jegyzői hivatalt (1885 Jókai Mór CD18) | – Hm, sokra vitte dolgát ez a Tóth Mihály – mondogatták. – Pedig azt mondják, pék volt Amerikában. S ihol ni, most már méltóságos asszony lesz a leányából (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04).

4. (közelebbről, pontosan) meghatározatlan tapasztalati, gondolati, képzeleti tárgy, jelenség’ ❖ Két alkalmatlan dolog következett a’ sok halaknak fogásából (1772 Vajda Sámuel 7365001, 143) | Szörnyű dolog a’ harcz (1839 Vajda Péter 8504008, 20) | [a diafora] a retorikában két dolog egybevetése által különbségök feltüntetése (1893 PallasLex. CD02) | zavaros idők voltak, sötétség, köd, bizonytalanság, zűrzavar – csupa olyan dolog, amit, hidd el, én se szeretek (1933 Karinthy Frigyes 9309061, 80) | bizonyos dolgok fölött nincs hatalmunk (1997 Új Könyvek CD29).

4a. (Fil is) ’az érzéki-fizikai valóság (viszonylag) önállóan, szubsztanciaként létező, fennálló része’ ❖ nem illik ’s nem-is ſzabad a’ Teremtönek nevét teremtett dolgokra ruházni (1775 Csapó József 7062001, 41) | azon gondolatnak, hogy a dolgok egymáson kívül vannak, megfelel a tér képzete (1858 Erdélyi János² 8131107, 447) | Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes (1867 Arany János ford.–Shakespeare 8014006, 117) | Szükebb értelemben a dolog mint valóság, ellentéte a gondolatnak, mely a dologra vonatkozik (1893 PallasLex. CD02) | Mivel Rómában csak dolog fölött lehetett valaki úr, a rabszolgákat is dolognak számították (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 319) | az emberi értelem tulajdonképpen nem is a világot, nem is az anyagot ismeri meg, hanem a dolgok formáját (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 351).

4b. ’〈gyakr. a személlyel szemben:〉 élettelen tárgyi valóság, ill. tárgy, cikk, eszköz’ ❖ a’ torokban fel-akadtt dolog olly vékony hogy ſemmiképen horoggal meg-nem foghatnák (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 424) | [az angol] csak egy különbséget csinál a genusra nézve, t. i. az élők és élet nélkül valók, azaz, a személy és dolog közt (1814–1815 Kölcsey Ferenc 8253047, 889) | magammal hozom azt a bizonyos dolgot [ti. a bársony topánkát], amit várnak (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | a primitívek nem tulajdonítottak „lelket” az emberen kívül semmi másnak, sem állatoknak, sem növényeknek, sem élettelen dolgoknak (1974 Láng János 1089005, 427) | Ha külföldön járok, mindig hozok valami szép dolgot a gyerekeknek (1997 Magyar Hírlap CD09).

4c. (rendsz. tbsz-ban)(szellemi) alkotás, mű’ ❖ a’ dolgot a’ Sajtóközt in kruda [= nyersben, azaz fűzetlenül] kapják (1786 Magyar Hírmondó C0274, 324) | [Szana Tamás] megmutatja egy ujon kiadott könyvének illustrátioit, meglepnek Neogrády dolgai kitől eddig csak a „Segitség” albumban láttam egy illustrátiot (1889 Justh Zsigmond 8213009, 367) | Soha kéziratomról másolat nem volt, „tisztába” írok mindent, az ördög győzné máskép. A nyomtatott dolgaim pedig már nem énrám tartoznak (1934 Móra Ferenc C3204, 15) | A televízióban hosszú évekig szívósan tartotta magát az az elképzelés, hogy exportálni csak animációs filmeket, zenés dolgokat, sorozatokat lehet, művészetet nem (1992 Muhi Klára 2010009, 50).

Ö: bel~, csoda~, fő~, katona~, kis~, nagy~, tréfa~.

ÖE: dolgafelejtő.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dolog főnév 7A3
1.
tennivaló, teendő, elvégzendő feladat, munka
Midn a’ dögös hideglelésnek okaihoz, más’ betegſég-is járúl, nagyobb a’ veſzedelem. […] Az illyen állapat felettébb veſzedelmes, és a’ leg-tudóſabb orvosnak-is dolgot ád
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
kora hajnalban csordára hajtá vagy inkább segíté János gazda az éjjeli pihenés által némileg megerősült tehenet; maga mezei dolga után látott
(1844 Gaal József)
ha sok dolga akadt [az irodavezetőnek], akkor rám sózott nem nekem való teendőket is
(1949 Nagy Lajos)
Dogan első dolga várhatóan az anyanyelvi oktatás kiharcolása lesz a korábban hivatalosan „letagadott” török kisebbség számára [Bulgáriában]
(1991 Heti Világgazdaság)
1a.
feladatkör, munkakör, ill. vkire (hivatalból) háruló kötelesség
csodálkozol drágalátos Orestesem ily képtelen írásomnak késedelmezésén; de ha eszedbe juttatom törvénykező dolgaimba való ide s tova járásomat, reménylem többé restségemnek nem fogod tulajdonítani
(1772 Barcsay Ábrahám)
egy kissé a’ dologba tanul
(1835 Athenaeum)
[Károly] csomagot cipel, vagy beáll pár hónapra valamelyik női kalapüzembe; érti a dolgát, szívesen alkalmazzák
(1947 Rónay György)
A szervezet a törvény keretein belül ellátja a dolgát, az intézmény azonban jelenlegi formájában nem vált be
(2000 Figyelő)
1b. (rendsz. jelző n.) (kissé rég v. nyj)
fáradság, nehéz, sok vesződséggel járó feladat
A’ mi a’ fáradságot illeti, ha nem vóltak felettébb valók, rendkivül való napokon rendkivül való dolgokat-is kell véghez vinni
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Dolog a’ Lyányokat ’s fiakat nevelni, Ember-korra gyenge-vóltokból emelni
(1790 Darvas Ferenc)
Dolgába került a várkormányzónak őket annyira vinni, hogy az asztalnál egymás mellé üljenek
(1862 Jókai Mór)
Az u. n.úgynevezett „csúcs”, ahol a magasságjelző oszlop van felállítva, még száraz, hómentes időben is dolgot ad az embernek, tekintettel az embermagasságú boroka erdőre, mely azt körül veszi
(1934 Barla Ernő)
1c. (rendsz. jelző n.)
(fizikai) munka, munkavégzés, dolgozás
Az eſzes múnkáſok kik dolog kzbe ruhájokat elvetik, el-végezvén múnkájokat, eſtve azt iſmét magokra véſzik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Azt gondolod-e már még most is, hogy a’ gazdagok gyermekeinek nem ſzükség dologra szokni?
(1805 Kis János¹ ford.)
Van életem, mert henyélek. A paraszté a dolog. Én magyar nemes vagyok!
(1845 Petőfi Sándor)
gyorsan dologra! mindjárt itt az úr
(1914 Lányi Sarolta)
azonnal dologhoz lát, szinte szusszanat nélkül fest két-három órát
(1983 Balla László)
1d. (szépítő)
(tabusítás miatt) testi szükséglet megnevezése helyett〉
valahányszor a’ beteg dolgára le-ül, mindig egy vagy két darab ki-tsusz a’ vég-hurkából
(1778 Milesz József ford.Störck)
Öcsém a jó cselédember este végzi el a dolgát az asszonnyal, éjszaka nyugodtan alszik
(1939 Veres Péter)
– Most meg mindenki ott végzi el a dolgát, ahol épp eszébe jut. A kunyhók mellett, meg a mólón is. Ti, apróságok, ha jóllaktok gyümölccsel, s aztán szorul a kapca …
(1963 Déry Tibor ford.Golding)
A fokozott vizeletürítést néha az okozza, hogy az állat nem mehet ki bármikor, amikor vizelni akar, s rendszerint a lakásban végzi el a dolgát
(1996 Szinák János–Veress István)
2.
elhatározott, szándékolt, ill. végrehajtott cselekedet, tett
Délre, kiki haza fordúl nevetkezve. Aſztalhoz ülnek-le; beſzélík dolgokat, Ditsérík, gyalázzák, tett puſkázáſokat
(1772 Bessenyei György¹)
Eggy felette nagy dolgot forralok
(1808 Verseghy Ferenc ford.Unger)
ki hazáját védelmezi, isten előtt kedves dolgot tesz
(1848 Kossuth Hírlapja)
a Bécsben mulatgató magyarok viselt dolgait
(1910 Krúdy Gyula)
zavartan rágta a szája szélét, mintha valami csúnya dolgot készülne csinálni, ami miatt már előre szégyenkezik
(1973 Gion Nándor)
Az oktatási miniszternek […] első dolga volt, hogy emelje a felsőoktatásban dolgozók bérét
(1999 Magyar Hírlap)
2a.
magatartás, viselkedés
Illetlen, helytelen […] dolog
(1776 Klein Efraim)
[a] házánál botrányos dolgot, mint például részegeskedést vagy verekedést s a t.s a többi eltűrni senkisem köteles, – még vendégszeretetből sem
(1863 Jósika Júlia)
ha menni kell [a vécére], akkor menni kell, itt oktalan dolog a szemérmeskedés
(1976 Selye János)
Versengeni és nyerni férfias dolog, és ha egy férfi veszít, akkor meg kell tanulnia emelt fővel tenni azt
(1991 Fülöp Márta)
vmire fogja a dolgot
előző magatartásán változtatva kezd, folyamodik vmihez
látva, hogy ki nem fog rajtam, könyörgésre fogta a dolgot
(1860 Jókai Mór)
Kaczagásra fogtam a dolgot, barátom azonban komolyan beszélt
(1892 Herczeg Ferenc)
[a tettes] a rendőr kezébe harapott, s újra menekülőre fogta a dolgot, ám hamarosan elfogták
(1999 Magyar Hírlap)
vmire fordítja a dolgot (rég)
ua.
Maszlaczky úr ekkor könyörgésre fordította a dolgot
(1854 Jókai Mór)
azután sirásra forditja a dolgot
(1870 Abonyi Lajos)
Koltay először mintha elmosolyodott volna, azután meg szóra forditotta a dolgot
(1898 Kincs István)
vmire veszi a dolgot (rég)
ua.
[a pap] illára vette a dolgot s Helvéciáig meg nem állott
(1779 Rettegi György)
neki ereſzti azért a’ Vitorlákat, és […] lódulásra veſzi a’ dolgot
(1808 Szekér Joákim)
Az őr tréfára vette a dolgot s úgy is tett, mintha nevetésre húzná szét a száját
(1882 Mikszáth Kálmán)
2b.
eset, esemény, történés
jól tudván, melly ſzoroſan légyen öſzve-kaptsolva akár-melly Hazának ſzerentséje a’ maga tulajdon nyelvével. Bizonyítják ezt az el-múltt dolgokat emlékeztet Könyvek
(1773 Rájnis József)
Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek
(1845 Petőfi Sándor)
Csúnya kis dolog esett meg tegnap délután a nagyváradi jogakadémián
(1901 Ady Endre)
Sajnos mire a rendőrség tudomást szerez a dologról, olykor bottal üthetik az elkövető nyomát
(1997 Magyar Hírlap)
kiüt a dolog vhogyan (rég)
esemény vhogyan végződik
szavát fogadom az Úrnak akarhogy üt ki a’ dolog
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
a dolog igen ebül üthetende ki
(1847 Jósika Miklós)
Várakozáson felül jól ütött ki a dolog
(1875 Vértesi Arnold)
3.
intézkedést v. döntést, megoldást igénylő helyzet, kérdés, ügy
Botlott sok más Nemzet orſzágos dolgokbann, Puſzta reménységet vetvén ſzomſzédokbann
(1772 Orczy Lőrinc)
mi oly nyomos dolguk lehet egymással?
(1841 Teleki László²)
majd elintézzük velük okosan a dolgot
(1899 Rákosi Viktor)
törvény elé kell vinnem a dolgot
(1973 Csukás István)
A második félidőben hamar döntésre vitte a dolgot a Kispest
(1999 Magyar Hírlap)
orvosolni az állampolgárok ügyes-bajos dolgait
(2000 Magyar Hírlap)
3a. (állítm-ként) vkinek a dolga
vkinek a kizárólagos joga, kompetenciája vmi
De kedves Barátom, azt felelé reá a’ Tsáſzár, magad már meg-etted és ittad az Iſtenedet; hova léſzen tehát akkor, midön hugyozó edényre ſzükséged léſzen? Felséges Uram! felel reá Rigolet Atya, láſsa akar hova léſzen, már az az ö dolga
(1791 Jezsuiták kiűzetése Kínából ford.)
Az az ön dolga, kedvesem ... ehhez nekem semmi közöm
(1882 Jókai Mór)
Lelkem, testem az enyém… az én dolgom, hogy kinek adom
(1976 Dobos László)
– Hogy mi leszel, az a te dolgod. Mindenesetre sok időd nincs már, hogy eldöntsd
(1988 Kertész Imre²)
3b.
téma(kör), tárgy(kör), ill. kérdés(kör)
Ebéd után sok különb-különbféle dolgokról discurráltunk, mivel az asszony tanult s a deáki tudományban jártas-költes asszonyság
(1772 Rettegi György)
Engedelmet kérve a hosszu kitérésért, most már a dologra
(1837 Táncsics Mihály)
ha az ember orvosi dolgokról ir, szükséges, hogy valami olyat is vegyítsen közzé, amit senki sem ért
(1902 Mikszáth Kálmán)
minden köntörfalazás nélkül a dolog közepébe vágott
(1975 Hajnóczy Péter)
3c.
tény, tényállás, fennálló körülmény(ek adta helyzet, szituáció)
Ked [= kegyelmed] ſzabad (úgy mond vala ) én Kedet el-ſzalaſztom; én még-is fogságban maradok, és még bóldogtalanabb léſzek, mint e’dig vóltam? E’ rettenetes dolog!
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
nem firtatta tovább a dolgot, az egészet a leányra hagyta
(1878 Abonyi Lajos)
A herceg jelölése két dolgon szenvedett hajótörést
(1900 Budapesti Hírlap szept. 24.)
Az ügyvéd nagy selyma, de okos ember, helyesen mérlegeli a dolgokat!
(1926 Gellért Hugó ford.Gorkij)
ha a dolgok állásában többé nem várható is javulás, legalább rosszabbodásuktól sem kell félnünk
(1972 Tandori Dezső ford.Beckett)
3d. (állítm-ként) vminek a dolga
vminek a függvénye, következménye vmi
ez ismét izlés dolga
(1848 Életképek)
A varangy igen undok állat, bár az én felfogásom szerint ez gusztus dolga
(1921 Nagy Lajos)
A sárgadinnye vásárlása szerencse dolga
(1958 Magyar Nemzet aug. 10.)
a háború ellen tiltakozni erkölcsi kötelesség, ízlés és becsület dolga
(1962 Gellért Oszkár)
3e. vminek a dolgában
vminek a szempontjából, vminek a tekintetében, vmire vonatkoztatva
a’ Kalendáriomokból, az ég-nézéſéböl való tſeltſap jövendöléſt ki-hagyatta, melly tſak a’ tudatlanſágot s’ onnan eredendö könnyü hivéſt, babonaſágot és az egéſzſég dolgában a’ bal itéletet, neveli
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ vallás’ avvagy hit’ dolgában, legalább velejére nézve, eggy értelemre lehet jutni
(1822 Laszkallner Antal)
Bátorság dolgában helyén állott János
(1844 Petőfi Sándor)
Az anyajogban élő népek asszonyai edzettség és testierő dolgában megközelítik, de gyakran felül is múlják a férfiakat
(1935 Magyar Női Szemle)
túl nagy volt köztünk a különbség vérmérséklet, élettapasztalat és neveltetés dolgában
(1992 Pálfalvi Lajos ford.Gombrowicz)
3f. vminek a dolgából (rég)
ua.
Hider-Ali-Kánnak hadi népe nagy ſzkſéget ſzenved az élés dolgából
(1781 Magyar Hírmondó)
az ivok szkölködnek nap estig tiſzta víz dólgából
(1800 Nyulas Ferenc)
fogyatkozónk a szülees (takarmány) dógábó (dolgából), mert a földes uraság őhuzza tőlönk a szabad páskumot [= legelőt]
(1858 Vasárnapi Újság)
3g.
vkinek az élethelyzete, állapota, ill. körülményei szabta sorsa
nem léſzen roſzſzabbúl dolga mint e’dig
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok
(1844 Petőfi Sándor)
[a bárónál] úri dolgod lesz; soha még úgy gondodat nem viselték
(1901 Ambrus Zoltán)
Azt hiszem, kegyetlen dolgunk lesz nekünk, tartaléknak. Minket majd tüzérségi előkészítés nélkül fognak hússzoros drótsövénnyel megerősített olasz árkoknak nekihajtani
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
Nem lesz könnyű dolgom, hiszen a családom Pesten marad, csak én költözöm Debrecenbe
(2000 Magyar Hírlap)
vmire v. vmennyire viszi (a) dolgát (rég)
pályafutásában v. egyes cselekvésében jó eredményt ér el
[a francia had] eleinte arra vitte dolgát, hogy bennnket Prumptól Alsatziában Hagenauig viſſza nyomott
(1794 Magyar Kurír)
ki dolgát a nőnemnél ennyire nem viheti, az nyargalódzék lúdtollparipáján
(1841 Szenvey József ford.Schiller)
nagyra vihette a dolgát valami kerülő úton, hogy ő viseli az egyházmegyei jegyzői hivatalt
(1885 Jókai Mór)
– Hm, sokra vitte dolgát ez a Tóth Mihály – mondogatták. – Pedig azt mondják, pék volt Amerikában. S ihol ni, most már méltóságos asszony lesz a leányából
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
4.
(közelebbről, pontosan) meghatározatlan tapasztalati, gondolati, képzeleti tárgy, jelenség
Két alkalmatlan dolog következett a’ sok halaknak fogásából
(1772 Vajda Sámuel)
Szörnyű dolog a’ harcz
(1839 Vajda Péter)
[a diafora] a retorikában két dolog egybevetése által különbségök feltüntetése
(1893 PallasLex.)
zavaros idők voltak, sötétség, köd, bizonytalanság, zűrzavar – csupa olyan dolog, amit, hidd el, én se szeretek
(1933 Karinthy Frigyes)
bizonyos dolgok fölött nincs hatalmunk
(1997 Új Könyvek)
4a. (Fil is)
az érzéki-fizikai valóság (viszonylag) önállóan, szubsztanciaként létező, fennálló része
nem illik ’s nem-is ſzabad a’ Teremtönek nevét teremtett dolgokra ruházni
(1775 Csapó József)
azon gondolatnak, hogy a dolgok egymáson kívül vannak, megfelel a tér képzete
(1858 Erdélyi János²)
Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Szükebb értelemben a dolog mint valóság, ellentéte a gondolatnak, mely a dologra vonatkozik
(1893 PallasLex.)
Mivel Rómában csak dolog fölött lehetett valaki úr, a rabszolgákat is dolognak számították
(1926 TolnaiÚjLex.)
az emberi értelem tulajdonképpen nem is a világot, nem is az anyagot ismeri meg, hanem a dolgok formáját
(1977 Gecse Gusztáv)
4b.
〈gyakr. a személlyel szemben:〉 élettelen tárgyi valóság, ill. tárgy, cikk, eszköz
a’ torokban fel-akadtt dolog olly vékony hogy ſemmiképen horoggal meg-nem foghatnák
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az angol] csak egy különbséget csinál a genusra nézve, t. i.tudniillik az élők és élet nélkül valók, azaz, a személy és dolog közt
(1814–1815 Kölcsey Ferenc)
magammal hozom azt a bizonyos dolgot [ti. a bársony topánkát], amit várnak
(1899 Mikszáth Kálmán)
a primitívek nem tulajdonítottak „lelket” az emberen kívül semmi másnak, sem állatoknak, sem növényeknek, sem élettelen dolgoknak
(1974 Láng János)
Ha külföldön járok, mindig hozok valami szép dolgot a gyerekeknek
(1997 Magyar Hírlap)
4c. (rendsz. tbsz-ban)
(szellemi) alkotás, mű
a’ dolgot a’ Sajtóközt in kruda [= nyersben, azaz fűzetlenül] kapják
(1786 Magyar Hírmondó)
[Szana Tamás] megmutatja egy ujon kiadott könyvének illustrátioit, meglepnek Neogrády dolgai kitől eddig csak a „Segitség” albumban láttam egy illustrátiot
(1889 Justh Zsigmond)
Soha kéziratomról másolat nem volt, „tisztába” írok mindent, az ördög győzné máskép. A nyomtatott dolgaim pedig már nem énrám tartoznak
(1934 Móra Ferenc)
A televízióban hosszú évekig szívósan tartotta magát az az elképzelés, hogy exportálni csak animációs filmeket, zenés dolgokat, sorozatokat lehet, művészetet nem
(1992 Muhi Klára)
ÖE: dolgafelejtő
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások