dologi mn 18A

1. ’〈gyakr. a személyivel szemben:〉 fizikai-tárgyi valóságként létező, ill. tárgyakból álló’ ❖ A dologi birtokrúl (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 987) | A behajtott marhát a tulajdonos csak ugy kapja vissza, ha kártérítést vagy dologi biztosítást (cautio realis) ad (1896 PallasLex. CD02) | a kutatás dologi feltételeit (1958 Magyar Nemzet júl. 27. C0354, 7) | Több ez, mint puszta anyagiasság, praktikusság, végletekig heves birtok- és haszonszerzési szenvedély, hanem a dologi valósághoz fűződő, már-már babonás viszonylat, kivételes hozzábilincseltség (1972 Lengyel Balázs 9393002, 271) | a hűbéri kapcsolat dologi eleme leggyakrabban a földbirtok volt (1997 Katus László CD17).

1a. (Fil)(érzéki-fizikai) valóságként v. annak részeként, szubsztanciaként létező, ill. azzal kapcs.’ ❖ a’ dologiság, mely szerint semmi szellemiségünk nincsen, vagy hasonló lelkünk egy viaszas táblához melyre a’ tárgyak’ hatásai csak lenyomatnak, soha nem tudja megmútatni, mimódon származik a’ dologiból az észképi (1841 Péterfi Károly 8362004, 89) | A természet Mindenható Ura a valódi (dologi, realis) teremtést ugyan magának tartotta fenn; de az ész- és képzelődési teremtést az embernek is megengedte (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Thomas Mann egyűvé kerít – többnyire párosával – egy sereg olyan szót és kifejezést, amelyek bizonyos szempontból, de […] nem belső lényegük és dologi valóságuk szerint, szinonimákul vagy egymás függvényeiül vagy egy antagonizmus szembenálló tagjaiul vehetők (1925 Gonda Károly CD10) | a készen talált, adott világ dologi tárgyiságában (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 476).

2. ’〈gyakr. a személyivel szemben:〉 a fizikai-tárgyi valóságra v. annak vmely elemére vonatk., azzal összefüggő, azzal kapcs., abban megnyilvánuló, ill. azzal foglalkozó’ ❖ ezen tisztek a rácok fölött sem személyi, sem dologi ügyekben semmiféle hatalmat ne gyakorolhassanak (1884 Hazánk 8633001, 194) | A biztosítás két nagy csoportba osztható: a) dologi ill. tárgyi biztosítás, amidőn a biztosítás tárgya valamely dolog vagy tárgy […]; b) személyi biztosítás, midőn a biztosítás tárgya az ember élete, épsége v. egészsége; ezt a csoportot életbiztosításnak is nevezik (1911 RévaiNagyLex. C5699, 375) | Rilke második korszakbeli, ú. n. dologi költeményei (1937 Barta János¹ CD10) | [Ürményi József] elhárította az egyetem távlatos fejlődésének dologi akadályait (1990 Pruzsinszky Sándor CD30) | a kultusz dologi, rendi, személyi kérdéseit (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2a. (Jog) ’a tárgyi-fizikai, ill. szellemi valóság vmely eleme fölötti vmilyen típusú kizárólagos rendelkezésre vonatk. 〈jog(osultság), lehetőség〉, ill. ilyen jogosultságot biztosító, a tárgyi dolgokhoz fűződő viszonyt szabályozó 〈jogrend v. jogszabályrendszer〉 v. ilyen jogokat érintő, azzal kapcs. 〈eljárás, ügy stb.〉’ ❖ miképp lessz a’ fejedelmi jus, az alvalókrúl az általok birtt földre is kiterjedvén, egyszersmind dologi és személyi jussá, melly a’ birtokosokot nagyobb függedelembe hozza (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 988) | A dologi jogok száma a római jogban szorosan meg van határozva, ezek: a tulajdon (dominium), a szolgalom (servitus); az örök haszonbérlet (emphytensis); a fölzék (superficies) és a zálog (pignus) (1893 PallasLex. CD02) | dologi keresetekben a vádló kivánt szavatosságot arra nézve, hogy a per eldöltével nemcsak a peres dolgot (lis) kapja meg, hanem az időközben más javára folyt hasznát (vindiciae) is (1904 ÓkoriLex. CD28) | ingatlanra vonatkozó dologi perek (1913 RévaiNagyLex. C5704, 31) | A további részek szisztematikus rendben tárgyalják az eljárásjog, a személyi és családjog, a dologi jog, a kötelmi jog és az öröklési jog szabályainak rendszerét (1997 Új Könyvek CD29).

3. ’〈gyakr. a személyivel szemben:〉 a tárgyi valóságra v. annak vmely elemére költött, arra fordított, ill. az azzal kapcs. kiadásokat fedező’ ❖ [az ún. mérlegszámla] az egyes vagyonalkatrészeket számolja el a tőkeszámlával és az egyes személyi és dologi számlákkal (1896 PallasLex. CD02) | a népszámlálás dologi költségeivel (1937 Thirring Gusztáv CD52) | az Irodalmi Újságnak bőven jutott pénz – irodán, dologi kiadások fedezésén kívül szerkesztői fizetésekre és munkatársi honoráriumokra (1985 Borbándi Gyula 9811012, 278) | Normatíva személyi része […] Normatíva dologi része (1998 Figyelő CD2601).

4. (rég)(fizikai) munkához való, munkavégzéshez viselt 〈ruha〉’ ❖ Hé, hát a dologi ruhám merre bujkál? (1894 Justh Zsigmond C2458, 23) | [Juli] fiatal asszony fakó indigókék szoknyában. A lábán fekete bőrpapucs. A fején hátrakötött veres […] kendő. Szóval dologi ruha (1900 Gárdonyi Géza C1821, 5).

Sz: dologiság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.

dologi melléknév 18A
1.
〈gyakr. a személyivel szemben:〉 fizikai-tárgyi valóságként létező, ill. tárgyakból álló
A dologi birtokrúl
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
A behajtott marhát a tulajdonos csak ugy kapja vissza, ha kártérítést vagy dologi biztosítást (cautio realis) ad
(1896 PallasLex.)
a kutatás dologi feltételeit
(1958 Magyar Nemzet júl. 27.)
Több ez, mint puszta anyagiasság, praktikusság, végletekig heves birtok- és haszonszerzési szenvedély, hanem a dologi valósághoz fűződő, már-már babonás viszonylat, kivételes hozzábilincseltség
(1972 Lengyel Balázs)
a hűbéri kapcsolat dologi eleme leggyakrabban a földbirtok volt
(1997 Katus László)
1a. (Fil)
(érzéki-fizikai) valóságként v. annak részeként, szubsztanciaként létező, ill. azzal kapcs.
a’ dologiság, mely szerint semmi szellemiségünk nincsen, vagy hasonló lelkünk egy viaszas táblához melyre a’ tárgyak’ hatásai csak lenyomatnak, soha nem tudja megmútatni, mimódon származik a’ dologiból az észképi
(1841 Péterfi Károly)
A természet Mindenható Ura a valódi (dologi, realis) teremtést ugyan magának tartotta fenn; de az ész- és képzelődési teremtést az embernek is megengedte
(1857 Vasárnapi Újság)
Thomas Mann egyűvé kerít – többnyire párosával – egy sereg olyan szót és kifejezést, amelyek bizonyos szempontból, de […] nem belső lényegük és dologi valóságuk szerint, szinonimákul vagy egymás függvényeiül vagy egy antagonizmus szembenálló tagjaiul vehetők
(1925 Gonda Károly)
a készen talált, adott világ dologi tárgyiságában
(1982 Rozsnyai Ervin)
2.
〈gyakr. a személyivel szemben:〉 a fizikai-tárgyi valóságra v. annak vmely elemére vonatk., azzal összefüggő, azzal kapcs., abban megnyilvánuló, ill. azzal foglalkozó
ezen tisztek a rácok fölött sem személyi, sem dologi ügyekben semmiféle hatalmat ne gyakorolhassanak
(1884 Hazánk)
A biztosítás két nagy csoportba osztható: a) dologi ill.illetve tárgyi biztosítás, amidőn a biztosítás tárgya valamely dolog vagy tárgy […]; b) személyi biztosítás, midőn a biztosítás tárgya az ember élete, épsége v.vagy egészsége; ezt a csoportot életbiztosításnak is nevezik
(1911 RévaiNagyLex.)
Rilke második korszakbeli, ú. n.úgynevezett dologi költeményei
(1937 Barta János¹)
[Ürményi József] elhárította az egyetem távlatos fejlődésének dologi akadályait
(1990 Pruzsinszky Sándor)
a kultusz dologi, rendi, személyi kérdéseit
(1995 Jubileumi kommentár)
2a. (Jog)
a tárgyi-fizikai, ill. szellemi valóság vmely eleme fölötti vmilyen típusú kizárólagos rendelkezésre vonatk. 〈jog(osultság), lehetőség〉, ill. ilyen jogosultságot biztosító, a tárgyi dolgokhoz fűződő viszonyt szabályozó 〈jogrend v. jogszabályrendszer〉 v. ilyen jogokat érintő, azzal kapcs. 〈eljárás, ügy stb.〉
miképp lessz a’ fejedelmi jus, az alvalókrúl az általok birtt földre is kiterjedvén, egyszersmind dologi és személyi jussá, melly a’ birtokosokot nagyobb függedelembe hozza
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
A dologi jogok száma a római jogban szorosan meg van határozva, ezek: a tulajdon (dominium), a szolgalom (servitus); az örök haszonbérlet (emphytensis); a fölzék (superficies) és a zálog (pignus)
(1893 PallasLex.)
dologi keresetekben a vádló kivánt szavatosságot arra nézve, hogy a per eldöltével nemcsak a peres dolgot (lis) kapja meg, hanem az időközben más javára folyt hasznát (vindiciae) is
(1904 ÓkoriLex.)
ingatlanra vonatkozó dologi perek
(1913 RévaiNagyLex.)
A további részek szisztematikus rendben tárgyalják az eljárásjog, a személyi és családjog, a dologi jog, a kötelmi jog és az öröklési jog szabályainak rendszerét
(1997 Új Könyvek)
3.
〈gyakr. a személyivel szemben:〉 a tárgyi valóságra v. annak vmely elemére költött, arra fordított, ill. az azzal kapcs. kiadásokat fedező
[az ún. mérlegszámla] az egyes vagyonalkatrészeket számolja el a tőkeszámlával és az egyes személyi és dologi számlákkal
(1896 PallasLex.)
a népszámlálás dologi költségeivel
(1937 Thirring Gusztáv)
az Irodalmi Újságnak bőven jutott pénz – irodán, dologi kiadások fedezésén kívül szerkesztői fizetésekre és munkatársi honoráriumokra
(1985 Borbándi Gyula)
Normatíva személyi része […] Normatíva dologi része
(1998 Figyelő)
4. (rég)
(fizikai) munkához való, munkavégzéshez viselt 〈ruha〉
Hé, hát a dologi ruhám merre bujkál?
(1894 Justh Zsigmond)
[Juli] fiatal asszony fakó indigókék szoknyában. A lábán fekete bőrpapucs. A fején hátrakötött veres […] kendő. Szóval dologi ruha
(1900 Gárdonyi Géza)
Sz: dologiság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dolog; ÉKsz.

Beállítások