dór mn és fn 4A7

I. mn

1. (Tört is) ’az i. e. 12. században északról utolsóként bevándorolt, tömegében a peloponnészoszi félszigeten élt, az ógörög nyelv egy nyelvjárását beszélő görög 〈népcsoport〉’ ❖ Inkább lehet tehát Dór a’ nép neve (1791 Kazinczy Ferenc C2555, 215) | a dór törzsek után elnevezett [...] építési rendszer (1893 PallasLex. CD02) | [Spárta] arra volt utalva, hogy a maga sajátos életét élje és hogy a többi dór nép állapotától annyira eltérő szokásait és intézményeit fejlessze ki (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | A dór nép eredetileg törzsi-nemzetiségi [!] keretek között élt nomád pásztornép volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. e népcsoporthoz tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ Athén és demokráciájának emelkedése, mely ellen a dór származásu éginai nemesség nagy ellenszenvvel viseltetett (1893 PallasLex. CD02) | Heracles, a dór férfi mintaképe (1902 ÓkoriLex. CD28) | A múzsai és orchestikai agonok, azaz zene- és táncünnepélyek, a krétai dór görögöktől származnak (1930 ZeneiLex. CD49) | [Knidosz városát] dór gyarmatosítók alapították (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. ’〈E népcsoporttal kapcs.〉’

2a. ’e népcsoporthoz tartozó, e népcsoport által létrehozott’ ❖ e költemény [ti. Bión Adónisz halálát sirató dala] a dór költészet olvadékonyságát legjobban tünteti fel (1893 PallasLex. CD02) | a nők öltözéke olyasféle lehetett mint a dór khiton, mely a testhez simult s a derékban öv szorította össze (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 287) | aeol-dór kóruslíra (1930 ZeneiLex. CD49) | a görög szárazföld dór műveltségének is megvoltak a maga értékei (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | flóták, sípok dór dallamára (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 25).

2b. (Műv is) ’e népcsoportnál kialakult, majd annak mintájára a római és az újkori építészet által is átvett 〈építészet(i stílus), formarendszer〉, ill. ilyen stílusban, formarendszerben megalkotott 〈épület(elem)〉, kül. e formarendszert legjellemzőbben képviselő, lábazat nélküli, barázdált, zömök fejű, vaskos 〈oszlop〉’ ❖ oszloprendek, mellyek közül legrégibbek a dor és az etruski (1853 Samarjay Károly ford.–Schröer 8403025, 62) | [Az 1558-ban újjáépített grazi országházban] a faragott koczka kövekből épített pompás udvari rész egymás fölött három nyílt folyosóból áll, mindegyik dór pillérekkel (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | jó karban fennmaradt egy Kr. e. 450 körül épült dor templom (1902 ÓkoriLex. CD28) | [A Lánchíd] a régi Hammersmith híd másolata, építőjük is egy. Puritán dór stílusban készült (1937 Cs. Szabó László 9093013, 136) | timpanonnal ékesített, hat dór oszloppal tagolt klasszicista homlokzat [az apátfalvi művelődési házon] (2000 Tóth Ferenc CD36).

2c. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk szokásos, ill. gyakorolt’ ❖ sajátság a dór népjellemben (1893 PallasLex. CD02) | Pindaros költészete [...] inkább dór, mint ión szellemű (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A spártai intézmények – mint a dórizmus szélsőséges kifejezői – különösen alkalmasak arra, hogy a dór és az ión természet ellentétét szemünk elé állítsák (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | harcias dór hagyományok (1999 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’e népcsoporttal megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, megvalósuló’ ❖ dór vándorlás (1876 Fröhlich Róbert CD27) | [Türtaiosz] a Kr. e. VII. sz. közepén élt spartai költő, ki harci dalokkal lelkesítette honfitársait azokban a küzdelmekben, melyeket a dór uralom ellen fellázadt tartományaik ellen vívtak (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 174) | Ión és dór ellentét nem kis mértékig határozza meg Szicilia történetét (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | a tradíció erre az időszakra [ti. a mükénéi korra] datálja a több emberöltőn át tartó ión, aiol, majd dór bevándorlást Kisázsiába (1994 Hegyi Dolores CD17).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvjárásban írt, mondott 〈szó, szöveg, mű〉’ ❖ [Bakkhülidésznek] tánc-, győzelmi és szerelmi dalaiból fönmaradt, dór nyelvjárásban írt töredékek (1893 PallasLex. CD02) | [Theokritosz] pásztorkölteményeit dór nyelven írta (1904 ÓkoriLex. CD28) | a karének az attikai tragédiában is megőrzi dór á-betűit (1940 Németh László² 9485011, 42) | A színház romjai közt felfedeztek egy dór feliratot (1989 HaagLex. ford. CD1208) | A krétai dór damosz kifejezés az ión démosznak felel meg (1996 Németh György CD17).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ [fiú örökös] nem létében leányai és leányutódai [örököltek], kik ez esetben a „leányörökös” nevet viselték (ἐπίχληροι, dórul πατροῦχοι [...]) (1904 ÓkoriLex. CD28) | A kardal-költészet még az attikai tragédiában is dórul énekel (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

4. ’e népcsoport által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ összejő az összes városok polgársága egy-egy közös ünnepre [...], a 6 dór községé a triopi fokon Apollon ünnepére (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [A Dionüszoszt dicsőítő kardal a három fejlődési fokból] középfokon a Kr. e. 6. század folyamán állott különböző dór-területeken (1930 ZeneiLex. CD49) | Spárta: dór város a Peloponnészoszon (1989 HaagLex. ford. CD1208).

5. ’e népcsoport által szervezett 〈állam〉’ ❖ [Az akhájok] a dór Spártát annyira gyűlölték, hogy sem a persa, sem a peloponnezusi háboruban részt nem vettek (1893 PallasLex. CD02) | A hódítás befejeztével és a megtelepedés megtörténtével kétségkívül a dór államok megoszlása is azonnal megkezdődött (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Az ókor története című könyv] a törzsek vándorlásáról, illetve államalakulataikról beszél (Spárta, dór államok stb.) (1998 Új Könyvek CD29).

5a. ’e népcsoport v. ezen állam szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉’ ❖ [Agrigentóban] az alkotmány demokratikus volt, az ősi dór alkotmányforma fentartásával (1893 PallasLex. CD02) | dór királyi családok (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | krétai és kisázsiai dór gyarmatok (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 105) | dór hadi-tábor (1967 Lakatos István ford.–Vergilius 9376015, 209).

6. (Zene) ’〈Hangsor v. hangnem jelzőjeként.〉’

6a. ’〈az ógörög zene egyik hétfokú oktávkivágatának mint hangsornak, ill. e hangsorra épülő dallamnak, zenének stb. e népre utaló jelzőjeként〉’ ❖ Krétában otthonos dór dallamok (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Arisztotelész] Philoxenus költőt kigúnyolja, ki megkisérté a dithyrambust dór hangnemre átírni, de akaratlanul a phrygiai hangnembe csapott át (1902 ÓkoriLex. CD28) | a dór hangnemet a thraciai Thamyris találta volna föl (1904 ÓkoriLex. CD28) | Dór hangnem és skála az őskori görög zenében a legfontosabb skála, a systema teleion alapja […]. Az ókori görög zeneesztétika az emelkedett pátosz jellegzetes hangnemének tekintette (1930 ZeneiLex. CD49) | a középső e’-e tetrachordpár oktávsora alkotta a dór hangsort (hangnemet), a d’-d a fríg, a c’-c a líd hangsort (1984 BrockhausRiemannLex. C6662, 60).

6b. (eredetileg) d alaphangú autentikus 〈egyházi hangnem〉, amely kül. a modális hangrendszerű egyházi zenében és népzenékben jellemző, ill. ilyen hangnemű 〈dallam, zene stb.〉 v. ennek hangsorára jellemző 〈elem〉’ ❖ Dor-hangnem, l. Egyházi hangnemek (1893 PallasLex. CD02) | A dór dallam [ti. a huszita énekeskönyvben található csatadalé] teljesen a kor egyházi énekeinek modorához van szabva (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a középkorban pl. a jellegzetes dór hangsor d hangból indult ki, de a dór hangsort c-re, g-re stb. is transzponálták (1930 ZeneiLex. CD49) | E hosszabb [sirató]dallamnak világosan ötfokú jellege van, még ha a „dór szekszt” teljesen elmosta is az 5–7. hang körüli „trichord”-ot [= három hangon mozgó dallamot] (1935 Kodály Zoltán 9341028, 43) | Ilyen modusok észlelhetők az európai, köztük a magyar népdalok nagy részében, melyek a d-re (dór), e-re (fríg), f-re (líd), g-re (mixolíd), a-ra (eol) épített skálákból veszik hangkészletüket (másképp: re-, mi-, fá-, szó-, lá-modusban állnak) (1981 NéprajziLex. CD47) | dudanótáink eredeti dúr jellegű ötfokúsága elhomályosult, dúr vagy mixolíd, néha dór hangnemmé változott (1990 Magyar néprajz CD47).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) (Tört) ’az i. e. 12. században északról utolsóként bevándorolt, tömegében a peloponnészoszi félszigeten élt, az ógörög nyelv egy nyelvjárását beszélő görög népcsoport’ ❖ Bérces Sulin, s a pargai Parton, van még egy faj, minőt Szültek a dórok anyjai (1859 Arany János ford.–Byron 8014099, 288) | Négy főtörzsre szakadtak ők [ti. a hellének]: az iónok, dórok, aeolok és acháiak törzseire (1884 Hunfalvy János 8191002, 44) | A dór a maga állami intézményeken nyugvó közéletével kilép elszigeteltségéből (1902 ÓkoriLex. CD28) | [az istenek] a havas Olympuson uralkodtak [...], vagy Dódonában, dórok tájain (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 25).

1a. ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ Coreyra nigrának (Curzola, Korčula) az ázsiai Knidosból jött dórok által való betelepítése (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | mig az eol az emberi kebel egyszerübb érzéseit zengte, addig a dór a fenség körében mozgott (1894 PallasLex. CD02) | éltek közöttük [ti. Phókisz lakói között] dórok és dryopsok is (1904 ÓkoriLex. CD28) | [a körüllakók] személyükben szabad, de politikai jogokkal nem rendelkező dórok Spártában (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt) ’e népcsoport által beszélt nyelvjárás’ ❖ Észak-Görögország nyelvjárásai, melyekre a dór nagy befolyást gyakorolt (1894 PallasLex. CD02) | meg szoktak különböztetni [...] szigoru és szabadosabb (enyhe) dórt, az előbbi az eolhoz, emez az iónhoz áll közelebb (1894 PallasLex. CD02) | [Epikharmosz] vígjátékainak nyelve, melyet a régiek jó dórnak ismertek el, a siciliai társalgási nyelv volt (1902 ÓkoriLex. CD28) | Satyri, Σάτυροι (a dórban Τίτυροι = „bakok” [...]) (1904 ÓkoriLex. CD28).

3. (Zene) ’〈Hangsor v. hangnem megnevezéseként.〉’

3a. ’〈az ógörög zene egyik hétfokú oktávbeosztású hangsorának e népre utaló megnevezéseként〉’ ❖ A 7 klasszikus transzpozíciós skála közül a 6 keresztesből pl. a dór egészben így van jelölve (1930 ZeneiLex. CD49) | [Az ókori görög zenében] egy-egy skála oktávját két-két azonos szerkezetű tetrachord alkotja. A skálák felülről lefelé haladnak. A három leggyakoribb skála a dór (e1–d1–c1–h–a–g–f–e), a fríg (d1–c1–h–a–g–f–e–d) és a líd (c1–h–a–g–f–e–d–c). (A hangok nem abszolút hangmagasságot jelentenek, hanem a hangsorok szerkezetét jelzik.) (1999 MagyarNagyLex. C5821, 780).

3b. (eredetileg) d alaphangú autentikus egyházi hangnem, amely kül. a modális hangrendszerű egyházi zenében és népzenékben jellemző’ ❖ [a török népies műzene] kedvelte a diatonikus hangnemeket (főként a dór gyakori) (1931 ZeneiLex. CD49) | dór: (zene) moll-jellegű, vezetőhang nélküli modális hangsor. [...] A középkori zeneelméletben az I. modus. Karakterisztikus hangköze az alaphangtól számított nagyszext (ún. dór-szext) (1998 MagyarNagyLex. C5819, 743).

Sz: dorizmus.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dór melléknév és főnév 4A7
I. melléknév
1. (Tört is)
az i. e. 12. században északról utolsóként bevándorolt, tömegében a peloponnészoszi félszigeten élt, az ógörög nyelv egy nyelvjárását beszélő görög 〈népcsoport〉
Inkább lehet tehát Dór a’ nép neve
(1791 Kazinczy Ferenc)
a dór törzsek után elnevezett [...] építési rendszer
(1893 PallasLex.)
[Spárta] arra volt utalva, hogy a maga sajátos életét élje és hogy a többi dór nép állapotától annyira eltérő szokásait és intézményeit fejlessze ki
(1935 Hóman Bálint munkái)
A dór nép eredetileg törzsi-nemzetiségi [!] keretek között élt nomád pásztornép volt
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. e népcsoporthoz tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
Athén és demokráciájának emelkedése, mely ellen a dór származásu éginai nemesség nagy ellenszenvvel viseltetett
(1893 PallasLex.)
Heracles, a dór férfi mintaképe
(1902 ÓkoriLex.)
A múzsai és orchestikai agonok, azaz zene- és táncünnepélyek, a krétai dór görögöktől származnak
(1930 ZeneiLex.)
[Knidosz városát] dór gyarmatosítók alapították
(1995 BibliaiLex.)
2.
〈E népcsoporttal kapcs.〉
2a.
e népcsoporthoz tartozó, e népcsoport által létrehozott
e költemény [ti. Bión Adónisz halálát sirató dala] a dór költészet olvadékonyságát legjobban tünteti fel
(1893 PallasLex.)
a nők öltözéke olyasféle lehetett mint a dór khiton, mely a testhez simult s a derékban öv szorította össze
(1926 TolnaiÚjLex.)
aeol-dór kóruslíra
(1930 ZeneiLex.)
a görög szárazföld dór műveltségének is megvoltak a maga értékei
(1935 Hóman Bálint munkái)
flóták, sípok dór dallamára
(1969 Jánosy István ford.Milton)
2b. (Műv is)
e népcsoportnál kialakult, majd annak mintájára a római és az újkori építészet által is átvett 〈építészet(i stílus), formarendszer〉, ill. ilyen stílusban, formarendszerben megalkotott 〈épület(elem), kül. e formarendszert legjellemzőbben képviselő, lábazat nélküli, barázdált, zömök fejű, vaskos 〈oszlop〉
oszloprendek, mellyek közül legrégibbek a dor és az etruski
(1853 Samarjay Károly ford.Schröer)
[Az 1558-ban újjáépített grazi országházban] a faragott koczka kövekből épített pompás udvari rész egymás fölött három nyílt folyosóból áll, mindegyik dór pillérekkel
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
jó karban fennmaradt egy Kr. e.Krisztus előtt 450 körül épült dor templom
(1902 ÓkoriLex.)
[A Lánchíd] a régi Hammersmith híd másolata, építőjük is egy. Puritán dór stílusban készült
(1937 Cs. Szabó László)
timpanonnal ékesített, hat dór oszloppal tagolt klasszicista homlokzat [az apátfalvi művelődési házon]
(2000 Tóth Ferenc)
2c.
e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk szokásos, ill. gyakorolt
sajátság a dór népjellemben
(1893 PallasLex.)
Pindaros költészete [...] inkább dór, mint ión szellemű
(1899 Nagy képes világtörténet)
A spártai intézmények – mint a dórizmus szélsőséges kifejezői – különösen alkalmasak arra, hogy a dór és az ión természet ellentétét szemünk elé állítsák
(1935 Hóman Bálint munkái)
harcias dór hagyományok
(1999 Magyar Hírlap)
2d.
e népcsoporttal megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, megvalósuló
dór vándorlás
(1876 Fröhlich Róbert)
[Türtaiosz] a Kr. e.Krisztus előtt VII. sz.század közepén élt spartai költő, ki harci dalokkal lelkesítette honfitársait azokban a küzdelmekben, melyeket a dór uralom ellen fellázadt tartományaik ellen vívtak
(1930 TolnaiÚjLex.)
Ión és dór ellentét nem kis mértékig határozza meg Szicilia történetét
(1935 Hóman Bálint munkái)
a tradíció erre az időszakra [ti. a mükénéi korra] datálja a több emberöltőn át tartó ión, aiol, majd dór bevándorlást Kisázsiába
(1994 Hegyi Dolores)
3. (Nyelvt is)
e népcsoport által beszélt 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvjárásban írt, mondott 〈szó, szöveg, mű〉
[Bakkhülidésznek] tánc-, győzelmi és szerelmi dalaiból fönmaradt, dór nyelvjárásban írt töredékek
(1893 PallasLex.)
[Theokritosz] pásztorkölteményeit dór nyelven írta
(1904 ÓkoriLex.)
a karének az attikai tragédiában is megőrzi dór á-betűit
(1940 Németh László²)
A színház romjai közt felfedeztek egy dór feliratot
(1989 HaagLex. ford.)
A krétai dór damosz kifejezés az ión démosznak felel meg
(1996 Németh György)
3a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
[fiú örökös] nem létében leányai és leányutódai [örököltek], kik ez esetben a „leányörökös” nevet viselték (ἐπίχληροι, dórul πατροῦχοι [...])
(1904 ÓkoriLex.)
A kardal-költészet még az attikai tragédiában is dórul énekel
(1935 Hóman Bálint munkái)
4.
e népcsoport által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő
összejő az összes városok polgársága egy-egy közös ünnepre [...], a 6 dór községé a triopi fokon Apollon ünnepére
(1899 Nagy képes világtörténet)
[A Dionüszoszt dicsőítő kardal a három fejlődési fokból] középfokon a Kr. e.Krisztus előtt 6. század folyamán állott különböző dór-területeken
(1930 ZeneiLex.)
Spárta: dór város a Peloponnészoszon
(1989 HaagLex. ford.)
5.
e népcsoport által szervezett 〈állam〉
[Az akhájok] a dór Spártát annyira gyűlölték, hogy sem a persa, sem a peloponnezusi háboruban részt nem vettek
(1893 PallasLex.)
A hódítás befejeztével és a megtelepedés megtörténtével kétségkívül a dór államok megoszlása is azonnal megkezdődött
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Az ókor története című könyv] a törzsek vándorlásáról, illetve államalakulataikról beszél (Spárta, dór államok stb.és a többi)
(1998 Új Könyvek)
5a.
e népcsoport v. ezen állam szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉
[Agrigentóban] az alkotmány demokratikus volt, az ősi dór alkotmányforma fentartásával
(1893 PallasLex.)
dór királyi családok
(1899 Nagy képes világtörténet)
krétai és kisázsiai dór gyarmatok
(1931 Herczeg Ferenc)
dór hadi-tábor
(1967 Lakatos István ford.Vergilius)
6. (Zene)
〈Hangsor v. hangnem jelzőjeként.〉
6a.
〈az ógörög zene egyik hétfokú oktávkivágatának mint hangsornak, ill. e hangsorra épülő dallamnak, zenének stb. e népre utaló jelzőjeként〉
Krétában otthonos dór dallamok
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Arisztotelész] Philoxenus költőt kigúnyolja, ki megkisérté a dithyrambust dór hangnemre átírni, de akaratlanul a phrygiai hangnembe csapott át
(1902 ÓkoriLex.)
a dór hangnemet a thraciai Thamyris találta volna föl
(1904 ÓkoriLex.)
Dór hangnem és skála az őskori görög zenében a legfontosabb skála, a systema teleion alapja […]. Az ókori görög zeneesztétika az emelkedett pátosz jellegzetes hangnemének tekintette
(1930 ZeneiLex.)
a középső e’-e tetrachordpár oktávsora alkotta a dór hangsort (hangnemet), a d’-d a fríg, a c’-c a líd hangsort
(1984 BrockhausRiemannLex.)
6b.
(eredetileg) d alaphangú autentikus 〈egyházi hangnem〉, amely kül. a modális hangrendszerű egyházi zenében és népzenékben jellemző, ill. ilyen hangnemű 〈dallam, zene stb.〉 v. ennek hangsorára jellemző 〈elem〉
Dor-hangnem, l.lásd Egyházi hangnemek
(1893 PallasLex.)
A dór dallam [ti. a huszita énekeskönyvben található csatadalé] teljesen a kor egyházi énekeinek modorához van szabva
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a középkorban pl.például a jellegzetes dór hangsor d hangból indult ki, de a dór hangsort c-re, g-re stb. is transzponálták
(1930 ZeneiLex.)
E hosszabb [sirató]dallamnak világosan ötfokú jellege van, még ha a „dór szekszt” teljesen elmosta is az 5–7. hang körüli „trichord”-ot [= három hangon mozgó dallamot]
(1935 Kodály Zoltán)
Ilyen modusok észlelhetők az európai, köztük a magyar népdalok nagy részében, melyek a d-re (dór), e-re (fríg), f-re (líd), g-re (mixolíd), a-ra (eol) épített skálákból veszik hangkészletüket (másképp: re-, mi-, fá-, szó-, lá-modusban állnak)
(1981 NéprajziLex.)
dudanótáink eredeti dúr jellegű ötfokúsága elhomályosult, dúr vagy mixolíd, néha dór hangnemmé változott
(1990 Magyar néprajz)
II. főnév
1. (rendsz. hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) (Tört)
az i. e. 12. században északról utolsóként bevándorolt, tömegében a peloponnészoszi félszigeten élt, az ógörög nyelv egy nyelvjárását beszélő görög népcsoport
Bérces Sulin, s a pargai Parton, van még egy faj, minőt Szültek a dórok anyjai
(1859 Arany János ford.Byron)
Négy főtörzsre szakadtak ők [ti. a hellének]: az iónok, dórok, aeolok és acháiak törzseire
(1884 Hunfalvy János)
A dór a maga állami intézményeken nyugvó közéletével kilép elszigeteltségéből
(1902 ÓkoriLex.)
[az istenek] a havas Olympuson uralkodtak [...], vagy Dódonában, dórok tájain
(1969 Jánosy István ford.Milton)
1a.
e népcsoporthoz tartozó személy
Coreyra nigrának (Curzola, Korčula) az ázsiai Knidosból jött dórok által való betelepítése
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
mig az eol az emberi kebel egyszerübb érzéseit zengte, addig a dór a fenség körében mozgott
(1894 PallasLex.)
éltek közöttük [ti. Phókisz lakói között] dórok és dryopsok is
(1904 ÓkoriLex.)
[a körüllakók] személyükben szabad, de politikai jogokkal nem rendelkező dórok Spártában
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt)
e népcsoport által beszélt nyelvjárás
Észak-Görögország nyelvjárásai, melyekre a dór nagy befolyást gyakorolt
(1894 PallasLex.)
meg szoktak különböztetni [...] szigoru és szabadosabb (enyhe) dórt, az előbbi az eolhoz, emez az iónhoz áll közelebb
(1894 PallasLex.)
[Epikharmosz] vígjátékainak nyelve, melyet a régiek jó dórnak ismertek el, a siciliai társalgási nyelv volt
(1902 ÓkoriLex.)
Satyri, Σάτυροι (a dórban Τίτυροι = „bakok” [...])
(1904 ÓkoriLex.)
3. (Zene)
〈Hangsor v. hangnem megnevezéseként.〉
3a.
〈az ógörög zene egyik hétfokú oktávbeosztású hangsorának e népre utaló megnevezéseként〉
A 7 klasszikus transzpozíciós skála közül a 6 keresztesből pl.például a dór egészben így van jelölve
(1930 ZeneiLex.)
[Az ókori görög zenében] egy-egy skála oktávját két-két azonos szerkezetű tetrachord alkotja. A skálák felülről lefelé haladnak. A három leggyakoribb skála a dór (e1–d1–c1–h–a–g–f–e), a fríg (d1–c1–h–a–g–f–e–d) és a líd (c1–h–a–g–f–e–d–c). (A hangok nem abszolút hangmagasságot jelentenek, hanem a hangsorok szerkezetét jelzik.)
(1999 MagyarNagyLex.)
3b.
(eredetileg) d alaphangú autentikus egyházi hangnem, amely kül. a modális hangrendszerű egyházi zenében és népzenékben jellemző
[a török népies műzene] kedvelte a diatonikus hangnemeket (főként a dór gyakori)
(1931 ZeneiLex.)
dór: (zene) moll-jellegű, vezetőhang nélküli modális hangsor. [...] A középkori zeneelméletben az I. modus. Karakterisztikus hangköze az alaphangtól számított nagyszext (ún.úgynevezett dór-szext)
(1998 MagyarNagyLex.)
Sz: dorizmus
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások