dotáció fn 1A

1. (kissé rég, vál) ’díjazás, fizetés’ ❖ Horvát István fizetésének felemelése végett semmi újabb ajánlásra nincs szükség, mert [...] a felmaradandó summából ezen dotatio bőven kitelik (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | E kápolnában minden reggel csendes misét szolgáltatott a falu öreg lelkésze, kinek ezért külön dotáczió járt (1894 Abonyi Árpád C0481, 123) | A locsmándi főesperesség területén 1733-ban átlagban 30–40 forintos évi jövedelme volt a tanítónak. A század második felében ez a dotáció nagyobbodott (1967 Soproni Szemle CD52).

2. (hiv) ’vmely intézmény számára (az állami költségvetésből) biztosított ellátmány, javadalom, ill. vmely intézmény fenntartásához v. vmely termékre, beruházásra, tevékenységre adott (állami) támogatás, es. adomány’ ❖ az oskoláknak dotatiójában jobbágyaival földesúri kegyelmességét éreztetni fogja (1787 Kazinczy Ferenc C2554, 132) | [a könyvtár] évi dotatióját, az alapitó gróf intézkedése szerint, a vásárhelyi birtokok évi jövedelme képezi (1879 Századok CD57) | Szégyeljük, hogy a vasutak évről évre deficitesek és csak külön állami dotációval tudjuk magunkat fenntartani (1958 Magyar Nemzet aug. 9. C0354, 3) | A XX. század története fiataloknak igazi tankönyv, csak éppen nem szerepel a tankönyvjegyzékben, nincs rajta dotáció (1992 Knausz Imre 2050012, 84).

2a. ’ilyen támogatás nyújtása, dotálás’ ❖ Vörösmarty árvái számára akarnak nagyszerü, a nemzethez méltó, dotációt tenni (1855 Csengery Antal 8173065, 229) | Az egyik kiadónak ez volt a feladata, profilja, a másiknak meg az. Ha ebből gazdálkodási előny és hátrány származott, azt elvonással és dotációval orvosolták (1989 Inkei Péter 2001018, 94) | A politika nem tartja olyan fontosnak a dotációját, a karbantartását a színháznak, mint ahogy az elvárható lenne (2002 Magyar Hírlap CD09).

Sz: dotációs.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dotáció főnév 1A
1. (kissé rég, vál)
díjazás, fizetés
Horvát István fizetésének felemelése végett semmi újabb ajánlásra nincs szükség, mert [...] a felmaradandó summából ezen dotatio bőven kitelik
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
E kápolnában minden reggel csendes misét szolgáltatott a falu öreg lelkésze, kinek ezért külön dotáczió járt
(1894 Abonyi Árpád)
A locsmándi főesperesség területén 1733-ban átlagban 30–40 forintos évi jövedelme volt a tanítónak. A század második felében ez a dotáció nagyobbodott
(1967 Soproni Szemle)
2. (hiv)
vmely intézmény számára (az állami költségvetésből) biztosított ellátmány, javadalom, ill. vmely intézmény fenntartásához v. vmely termékre, beruházásra, tevékenységre adott (állami) támogatás, es. adomány
az oskoláknak dotatiójában jobbágyaival földesúri kegyelmességét éreztetni fogja
(1787 Kazinczy Ferenc)
[a könyvtár] évi dotatióját, az alapitó gróf intézkedése szerint, a vásárhelyi birtokok évi jövedelme képezi
(1879 Századok)
Szégyeljük, hogy a vasutak évről évre deficitesek és csak külön állami dotációval tudjuk magunkat fenntartani
(1958 Magyar Nemzet aug. 9.)
A XX. század története fiataloknak igazi tankönyv, csak éppen nem szerepel a tankönyvjegyzékben, nincs rajta dotáció
(1992 Knausz Imre)
2a.
ilyen támogatás nyújtása, dotálás
Vörösmarty árvái számára akarnak nagyszerü, a nemzethez méltó, dotációt tenni
(1855 Csengery Antal)
Az egyik kiadónak ez volt a feladata, profilja, a másiknak meg az. Ha ebből gazdálkodási előny és hátrány származott, azt elvonással és dotációval orvosolták
(1989 Inkei Péter)
A politika nem tartja olyan fontosnak a dotációját, a karbantartását a színháznak, mint ahogy az elvárható lenne
(2002 Magyar Hírlap)
Sz: dotációs
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások