doromb fn 3A1dromb (rég, ritk)

1. ’kis méretű, patkó v. lant alakú keretből és pengethető (acél)nyelvből álló, az ajkak közé véve pengetéssel és fúvással megszólaltatható, egyszerű (népi) hangszer’ ❖ ezeknek a’ tárogató sípjok mellé a’ doromb, duda és furúlya-is jó (1790 Laczkovics János C2877, 178) | [Monsieur de Kardos az előkelő] társaságokhoz csak úgy illik, mint dromb, furullya, és czimbalom a’ Concertekhez (1824 Fáy András¹ C1724, 116) | [mostohája] biztatá Bálintot, adja fiát valami falusi czigányhoz, hogy dorombokat csináljon (1851 A Falu Könyve C1667, 121) | A doromb nem fúvóhangszer, hanem idiofon (l. o.). Ázsiai hazájában többnyire bambuszból metszik (1930 ZeneiLex. CD49) | [Michel Montanaro] több hangszeren – mintegy húszféle furulyán, tamburindobon, tangóharmonikán, zongorán és dorombon – játszik (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’ezen való játék, ill. ennek hangja’ ❖ Olasz dalt német drombhoz énekelni – Melly gondolat! – Az ének’ lágy hangzatja Elbájolja a’ fület, a’ dromb szaggatja (1813 Kazinczy Ferenc C2563, 258) | A ki Koch Ferencz porosz gránátossal találkozik, ne mulaszsza el meghallgatni a dorombját (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a Zalaegerszegi Honvéd Táncegyüttes „Tánc bottal, dorombra” címen újított fel egy – a hetvenes évek végén készült – botolót (2002 Darmos István 3081001, 26).

2. (kissé rég, tréf) ’〈zsémbes, zsörtölődő személy, kül. nő megnevezésére v. megszólítására〉’ ❖ Oh Iſtenem! hogy ſzenvedjem én egy illyen roſz Aſzſzonynak ſzüntelen való morgását? Ah! […] melly szenvedhetetlen az illyetén házi doromb (1782 Kónyi János C2729, 22) | ezen konyhai doromb [ti. az öreg szolgáló] boszorkánynak is beillenék (1844 Nagy Ignác 8324010, 34) | A vezér nélküli féktelen sereg örömmel suttogja most: – „Jó hogy elmaradt a vén doromb, magunkra könnyebben elbajolunk […]” (1854 Ujfalvy Sándor 8497008, 72) | [Kasos a selyemsálat] Kasosnénak nyujtja oda: – Na nesze te dorombom! Ezt teneked hoztam! (1933 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

ÖU: száj~.

Sz: dorombos, doromboz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. doromb¹, dorombol; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. doromb¹

doromb főnév 3A1
dromb 3A1 (rég, ritk)
1.
kis méretű, patkó v. lant alakú keretből és pengethető (acél)nyelvből álló, az ajkak közé véve pengetéssel és fúvással megszólaltatható, egyszerű (népi) hangszer
ezeknek a’ tárogató sípjok mellé a’ doromb, duda és furúlya-is jó
(1790 Laczkovics János)
[Monsieur de Kardos az előkelő] társaságokhoz csak úgy illik, mint dromb, furullya, és czimbalom a’ Concertekhez
(1824 Fáy András¹)
[mostohája] biztatá Bálintot, adja fiát valami falusi czigányhoz, hogy dorombokat csináljon
(1851 A Falu Könyve)
A doromb nem fúvóhangszer, hanem idiofon (l. o.lásd ott). Ázsiai hazájában többnyire bambuszból metszik
(1930 ZeneiLex.)
[Michel Montanaro] több hangszeren – mintegy húszféle furulyán, tamburindobon, tangóharmonikán, zongorán és dorombon – játszik
(1999 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
ezen való játék, ill. ennek hangja
Olasz dalt német drombhoz énekelni – Melly gondolat! – Az ének’ lágy hangzatja Elbájolja a’ fület, a’ dromb szaggatja
(1813 Kazinczy Ferenc)
A ki Koch Ferencz porosz gránátossal találkozik, ne mulaszsza el meghallgatni a dorombját
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a Zalaegerszegi Honvéd Táncegyüttes „Tánc bottal, dorombra” címen újított fel egy – a hetvenes évek végén készült – botolót
(2002 Darmos István)
2. (kissé rég, tréf)
〈zsémbes, zsörtölődő személy, kül. nő megnevezésére v. megszólítására〉
Oh Iſtenem! hogy ſzenvedjem én egy illyen roſz Aſzſzonynak ſzüntelen való morgását? Ah! […] melly szenvedhetetlen az illyetén házi doromb
(1782 Kónyi János)
ezen konyhai doromb [ti. az öreg szolgáló] boszorkánynak is beillenék
(1844 Nagy Ignác)
A vezér nélküli féktelen sereg örömmel suttogja most: – „Jó hogy elmaradt a vén doromb, magunkra könnyebben elbajolunk […]
(1854 Ujfalvy Sándor)
[Kasos a selyemsálat] Kasosnénak nyujtja oda: – Na nesze te dorombom! Ezt teneked hoztam!
(1933 Tersánszky Józsi Jenő)
ÖU: szájdoromb
Sz: dorombos, doromboz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. doromb¹, dorombol; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. doromb¹

Beállítások