dög fn, mn és partikula 

I. fn 3C2

1. ’kimúlt állat teteme’ ❖ Nem Poéta az, a’ ki a’ holló’ példája-ként, akár-melly dögre talál, ottan meg-nyúgſzik; az igazán Poéta, a’ ki a’ méhetskét követi (1773 Rájnis József 7201007, 82) | Számos afrikai népek (négerek) megeszik az állatok hulladékait és beleit, s a férgektől ellepett dög inyenczség előttük (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 130) | A prerí-farkas […] a feloszlásnak indult bűzös dögöt nem eszi meg (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A jogszabályok értelmében az állati tetemek a veszélyes hulladékok közé tartoznak, s külön gyűjtve az állatifehérje-megsemmisítő üzembe kellene a dögöket szállítani (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (durva v. gúny) ’emberi holttest’ ❖ Ímé illyen érzéketlen, és iszonyító döggé válik testem, a’ millyenek ezek, a’ kiket ratok! (1790 Péczeli József ford.–Hervey C3452, 157) | ([Maxim] Valentinian holttestire mutat.) Vessétek ki e dögöt a nép közé (1841 Teleki László² 8473003, 142) | Pajtás, úgy fest, alulmaradtál […] Dögödre már hiéna szaglász (1938 Karinthy Frigyes 9309109, 40) | Miért halt meg épp az én szobámban? Különben is, ki nem állhatom a halottakat. Most meg nyűglődjek ezzel a döggel, menjek a házmesterhez és a gondnokhoz magyarázkodni, hogy egyáltalán miért került hozzám ez a vénasszony? (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 28).

2. ’〈Indulatos beszédben szitokszóként v. becsmérlő, megvető megnevezésként, ill. megszólításként.〉’

2a. (durva v. tréf) ’〈kellemetlenséget, bosszúságot okozó állatra, kül. engedetlen lóra vonatkoztatva〉’ ❖ Még moſt is fájlalom, ugy le-vetett egy Iſtentelen dög (1782 Kónyi János C2729, 140) | a kutyákat csititom, mert két koldust akartak lehuzni a dögök (1880 e. Csepreghy Ferenc C1284, 297) | a kis fehér nyúl után nyúlok, hogy megsimogassam. A kis nyúl azonban, ijedt kis dög, riadtan lelapul és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény alá (1923 Karinthy Frigyes 9309045, 198) | Mi van veletek, ti dögök? Megbolondultatok, hogy így össze-vissza szaladgáltok, vagy ki akartok borítani itt az út közepén? (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 190) | zavard el ezt a ronda dögöt – mutatott Török Ádám a nagy kandisznóra (1973 Gion Nándor 9190005, 104).

2b. (durva) ’〈utált, gyűlölt, ill. lenézett, megvetett személyre vonatkoztatva〉’ ❖ Egy vén dög jár Budán, Pesten, Azt sem tudja, hány az Isten (1790 Tóth Farkas C4278, 3) | a tiszttartó milyen szörnyü lusta dög (1879 Csukássi József C1341, 46) | Te vén dög! Mért nem jössz be, ha hílak? (1902 Jókai Mór CD18) | – Hanyagolt [a férjem]. Egy döggel, egy lecsúszott nagyságával állt össze a piszok (1962 Népszabadság okt. 21. C4814, 6).

2c. (biz) ’〈rettentően nagy (és nehéz) tárgyra vonatkoztatva〉’ ❖ [Lajos] megnézte az autót: gyönyörű hosszú dög volt, csupa nikkel, meg lakk, meg bársony (1937 Németh László² 9485040, 20) | a zongora! Nagy, fekete dög (1979 Kornis Mihály 1082001, 9) | [a bútorszállítók] a mosógépért indultak éppen, az nagyon nehéz dög, rossz fogás esik rajta, ahhoz kell a célszerszám (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (biz) ’szexuálisan vonzó, érzéki, buja nő’ ❖ oly kedves csókolni való dög (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 57) | [mindenki a primadonnáról] beszélt, mindenki rátekintett. Valóban, micsoda gyönyörű dög volt. Micsoda cudar, istentelen kis macska (1923 Kosztolányi Dezső CD10).

4. (/nyj) ’súlyos, tömegesen pusztító járvány(os betegség, kül. pestis); dögvész’ ❖ [helyes tartás mellett] a’ Marhának ritkábban lenne Döge, a’ melly majd minden Eſztendöben ſok kárt okoz (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 105) | a’ dög idejében a’ levegnek tulajdonsága által még az eledel-is megveſztegetdik, mérges leſz (1796 Kiss József¹ 7180004, 133) | az új füvek az anyajuhoknak veszedelmes hasmenést okoznak, melly nyavalya a’ téj által a’ szopó bárányokra is ragad, ’s végtére egy közönséges dögöt t. i. a’ vérhast, melly által többnyire elvesznek, okoz közöttök (1835 Némethy József 8333013, 127) | [Buda várában] most nincs több háromezer töröknél, annak is fele nyavalyás. Maga a vezér, Szolimán basa is meghalt dögben (1892 Jókai Mór CD18) | Beleesött az aprójószágba a dög (1957 Szegedi szótár C6400, 295).

4a. (rég v. nyj) ’〈szitkozódásban bosszúság, harag kif-ére〉’ ❖ Üssön belé a dög ebbe az Antenorba! (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare C3732, 93) | A dög essen bele, még mindig esik?! (1937 Török Rezső C4319, 24) | A dög mönt vóna rá! (1939 Szenna és vidéke nyelvjárása C6379, 94).

4b. (rég, irod) ’halál, pusztulás’ ❖ Megölni nem öllek: nem szűlt anya dögre; Nyomorítlak sebbel és kínnal örökre! (1862–1863 Arany János C0639, 122) | Istenes tébolyok szentelték őket S küldték Dögbe szegény hivőket (1918 Ady Endre C0537, 188).

4c. (birtokszóként) (rég, irod) ’vminek káros, (erkölcsileg) pusztító hatása’ ❖ [A jó fejedelem] rizze népeit romlottság’ dögétl, Ne menjen olyly meſzſze józan erköltsétl (1772 Orczy Lőrinc 7249010, 57) | a’ Bn’ döge (1819 Farkas András 7333008, 7).

5. (egysz 3. sz-ben) (rég v. nyj) döge van vminek ’bőven van vmiből’ ❖ Olcsó a török vér, van most döge annak (1848 Arany János CD01) | döge van a dinnyének: nagyon bőven van (1913 Viski Károly C5970, 296).

5a. (egysz 3. sz-ű birt szjeles alakban, -vel, ill. régen -ben raggal, hsz-szerűen) (biz) ’〈annak kif-ére, hogy vmiből, vkiből nagy mennyiségben, bőségesen van〉’ ❖ volt pénz elég; egész dögével! (1861 Eredeti népmesék 8306005, 136) | dögében van a dinnye (1872 Ballagi Mór C7036, 222) | Láttam úszó jéghegyeket dögivel (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 694).

II. mn 3C2

1. (rég v. nyj, túlzó is) ’beteg, erőtlen, szinte halott 〈ember(i test)〉’ ❖ ? Te pedig, dög testem! békével nyúgodjál (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 144) | Mért nem lehet egy szóval megölni magát az embernek … Be örömest adnám ezt a rongy dög testet a férgeknek (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 57) | dög […] 3. mn. ’beteg, fáradt’. Ha nëm löszök hónab dög, hónap möktisztittom (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 60).

1a. (-re raggal, hsz-szerűen) (biz) ’nagyon nagy, szinte pusztító mértékben, halálra’ ❖ Dögre isszák magukat sörrel (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 119) | a rizstermés értékesítésével tavaly hatalmasat nyert, dögre kereste magát a mester! (1956 Urbán Ernő C4486, 481) | [a magyar labdarúgó-válogatott] nem veri ugyan dögre a világot, ám a világ sem tángálja csak úgy el (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (biz) ’rettentően nagy (és nehéz) 〈dolog〉’ ❖ Ez Hideggel ’s jéggel csikorgó Tartomány […] Zúzmarától, jégtől, ’s dög hótol halovány (1777 Erdődy Lajos ford.–Sztáray C1638, 4) | egy taxi is elég volna, csak amíg kivisz a pályaudvarra, ezzel a dög csomaggal (1958 Magyar Nemzet aug. 3. C0354, 7) | Rettenetesen ügyetlen, tehetetlen népség volt. Negyedóráig bukdácsoltak, míg a dög teherkocsit átsegítették (1964 Cseres Tibor 9088001, 95).

3. (biz) ’〈bosszankodás, elégedetlenség kif-ére:〉 szörnyű, borzasztó 〈dolog〉’ ❖ ez az iszonyatos levegő, ez a dög Budapest (1891 Bródy Sándor C1201, 13) | Hogy ez a dög főd nem bir itt meghasadni, hogy elnyelje ezt a zsodoma [= Szodoma, bűnös] falut (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 84) | erre járok a kánikulában, horkol a föld, a süket és kipállott, pár pipacs nyaldos pici lángruhában – hogy gyujtaná fel ezt a dög világot! (1940 Dudás Kálmán 9116009, 23) | Máshoz sem ért, csak ahhoz a dög puskához, meg a kurvákhoz (1980 Sebeők János 1139001, 80).

III. partikula 0 (biz)

’〈mn fokozására:〉 rettenetes, baromi, irtó²’ ❖ [A parasztember tavasszal] hajnaltól késő estig csetlik-botlik az eke, borona után, bukdosik a barázdában, cammog a süppedő lágy földben, estére dögfáradt (1939 Veres Péter CD10) | Akaratlanul is az égre néztünk, mikor emeltük a dögnehéz ezüstnyárfákat, hogy legyen vályú, itató a szomjas becce-szájnak (1947 Nagy László² 9473011, 15) | Mit ácsorogtok ebben a dögmelegben, ott a víz (1969 Domahidy András 1036006, 182) | hogy találjak meg valakit ebben a dög nagy tömegben? (1971 Déry Tibor 9107017, 201) | vannak „helyeim”, ahonnét szép, tiszta, dögerős pálinkákat kapok (1989 Esterházy Péter 2024006, 20) | a vita nélküli parlament dögunalmas (1995 Országgyűlési Napló CD62).

a. ’〈a nagy mn-hez kapcsolódva annak fokozására〉’ ❖ fagyás nélkül lepvén meg a’ nagy dg hó a’ fldet (1791 Magyar Kurír C0318, 423) | nagy dög hó essék (1853 Ipolyi Arnold C2172, 39) | ismertem egy öreg halászt, akinek le kellett vágni a bal kezén a hüvelykujját, mert a körmét átharapta egy nagy dög hal (1968 Gion Nándor 9190008, 7) | Csak akad valaki ebben a nagy dög házban, akit Kovácsnak hívnak! (1989 A személyi kultusz humora 1016018, 68).

Ö: buja~.

UB: -bűz.

ÖU: baromfi~, marha~.

ÖE: ~bőr, ~kór, ~nyavalya, ~tetem, ~verem, ~veszély.

Vö. CzF. ~, dögtest; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dög főnév, melléknév és partikula
I. főnév 3C2
1.
kimúlt állat teteme
Nem Poéta az, a’ ki a’ holló’ példája-ként, akár-melly dögre talál, ottan meg-nyúgſzik; az igazán Poéta, a’ ki a’ méhetskét követi
(1773 Rájnis József)
Számos afrikai népek (négerek) megeszik az állatok hulladékait és beleit, s a férgektől ellepett dög inyenczség előttük
(1875 Hasznos Mulattató)
A prerí-farkas […] a feloszlásnak indult bűzös dögöt nem eszi meg
(1929 Az állatok világa ford.)
A jogszabályok értelmében az állati tetemek a veszélyes hulladékok közé tartoznak, s külön gyűjtve az állatifehérje-megsemmisítő üzembe kellene a dögöket szállítani
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (durva v. gúny)
emberi holttest
Ímé illyen érzéketlen, és iszonyító döggé válik testem, a’ millyenek ezek, a’ kiket ratok!
(1790 Péczeli József ford.Hervey)
([Maxim] Valentinian holttestire mutat.) Vessétek ki e dögöt a nép közé
(1841 Teleki László²)
Pajtás, úgy fest, alulmaradtál […] Dögödre már hiéna szaglász
(1938 Karinthy Frigyes)
Miért halt meg épp az én szobámban? Különben is, ki nem állhatom a halottakat. Most meg nyűglődjek ezzel a döggel, menjek a házmesterhez és a gondnokhoz magyarázkodni, hogy egyáltalán miért került hozzám ez a vénasszony?
(1989 Páll Erna ford.Harmsz)
2.
〈Indulatos beszédben szitokszóként v. becsmérlő, megvető megnevezésként, ill. megszólításként.〉
2a. (durva v. tréf)
〈kellemetlenséget, bosszúságot okozó állatra, kül. engedetlen lóra vonatkoztatva〉
Még moſt is fájlalom, ugy le-vetett egy Iſtentelen dög
(1782 Kónyi János)
a kutyákat csititom, mert két koldust akartak lehuzni a dögök
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
a kis fehér nyúl után nyúlok, hogy megsimogassam. A kis nyúl azonban, ijedt kis dög, riadtan lelapul és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény alá
(1923 Karinthy Frigyes)
Mi van veletek, ti dögök? Megbolondultatok, hogy így össze-vissza szaladgáltok, vagy ki akartok borítani itt az út közepén?
(1937 e. Dallos Sándor)
zavard el ezt a ronda dögöt – mutatott Török Ádám a nagy kandisznóra
(1973 Gion Nándor)
2b. (durva)
〈utált, gyűlölt, ill. lenézett, megvetett személyre vonatkoztatva〉
Egy vén dög jár Budán, Pesten, Azt sem tudja, hány az Isten
(1790 Tóth Farkas)
a tiszttartó milyen szörnyü lusta dög
(1879 Csukássi József)
Te vén dög! Mért nem jössz be, ha hílak?
(1902 Jókai Mór)
– Hanyagolt [a férjem]. Egy döggel, egy lecsúszott nagyságával állt össze a piszok
(1962 Népszabadság okt. 21.)
2c. (biz)
〈rettentően nagy (és nehéz) tárgyra vonatkoztatva〉
[Lajos] megnézte az autót: gyönyörű hosszú dög volt, csupa nikkel, meg lakk, meg bársony
(1937 Németh László²)
a zongora! Nagy, fekete dög
(1979 Kornis Mihály)
[a bútorszállítók] a mosógépért indultak éppen, az nagyon nehéz dög, rossz fogás esik rajta, ahhoz kell a célszerszám
(1999 Magyar Hírlap)
3. (biz)
szexuálisan vonzó, érzéki, buja nő
oly kedves csókolni való dög
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
[mindenki a primadonnáról] beszélt, mindenki rátekintett. Valóban, micsoda gyönyörű dög volt. Micsoda cudar, istentelen kis macska
(1923 Kosztolányi Dezső)
4. (/nyj)
súlyos, tömegesen pusztító járvány(os betegség, kül. pestis); dögvész
[helyes tartás mellett] a’ Marhának ritkábban lenne Döge, a’ melly majd minden Eſztendöben ſok kárt okoz
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
a’ dög idejében a’ levegnek tulajdonsága által még az eledel-is megveſztegetdik, mérges leſz
(1796 Kiss József¹)
az új füvek az anyajuhoknak veszedelmes hasmenést okoznak, melly nyavalya a’ téj által a’ szopó bárányokra is ragad, ’s végtére egy közönséges dögöt t. i.tudniillik a’ vérhast, melly által többnyire elvesznek, okoz közöttök
(1835 Némethy József)
[Buda várában] most nincs több háromezer töröknél, annak is fele nyavalyás. Maga a vezér, Szolimán basa is meghalt dögben
(1892 Jókai Mór)
Beleesött az aprójószágba a dög
(1957 Szegedi szótár)
4a. (rég v. nyj)
〈szitkozódásban bosszúság, harag kif-ére〉
Üssön belé a dög ebbe az Antenorba!
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
A dög essen bele, még mindig esik?!
(1937 Török Rezső)
A dög mönt vóna rá!
(1939 Szenna és vidéke nyelvjárása)
4b. (rég, irod)
halál, pusztulás
Megölni nem öllek: nem szűlt anya dögre; Nyomorítlak sebbel és kínnal örökre!
(1862–1863 Arany János)
Istenes tébolyok szentelték őket S küldték Dögbe szegény hivőket
(1918 Ady Endre)
4c. (birtokszóként) (rég, irod)
vminek káros, (erkölcsileg) pusztító hatása
[A jó fejedelem] rizze népeit romlottság’ dögétl, Ne menjen olyly meſzſze józan erköltsétl
(1772 Orczy Lőrinc)
a’ Bn’ döge
(1819 Farkas András)
5. (egysz 3. sz-ben) (rég v. nyj)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
döge van vminek
bőven van vmiből
Olcsó a török vér, van most döge annak
(1848 Arany János)
döge van a dinnyének: nagyon bőven van
(1913 Viski Károly)
5a. (egysz 3. sz-ű birt szjeles alakban, -vel, ill. régen -ben raggal, hsz-szerűen) (biz)
〈annak kif-ére, hogy vmiből, vkiből nagy mennyiségben, bőségesen van〉
volt pénz elég; egész dögével!
(1861 Eredeti népmesék)
dögében van a dinnye
(1872 Ballagi Mór)
Láttam úszó jéghegyeket dögivel
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
II. melléknév 3C2
1. (rég v. nyj, túlzó is)
beteg, erőtlen, szinte halott 〈ember(i test)
?
Te pedig, dög testem! békével nyúgodjál
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
Mért nem lehet egy szóval megölni magát az embernek … Be örömest adnám ezt a rongy dög testet a férgeknek
(1911 Móricz Zsigmond)
dög […] 3. mn.melléknév ’beteg, fáradt’. Ha nëm löszök hónab dög, hónap möktisztittom
(1951–1955 Kiskanizsai szótár)
1a. (-re raggal, hsz-szerűen) (biz)
nagyon nagy, szinte pusztító mértékben, halálra
Dögre isszák magukat sörrel
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
a rizstermés értékesítésével tavaly hatalmasat nyert, dögre kereste magát a mester!
(1956 Urbán Ernő)
[a magyar labdarúgó-válogatott] nem veri ugyan dögre a világot, ám a világ sem tángálja csak úgy el
(1999 Magyar Hírlap)
2. (biz)
rettentően nagy (és nehéz) 〈dolog〉
Ez Hideggel ’s jéggel csikorgó Tartomány […] Zúzmarától, jégtől, ’s dög hótol halovány
(1777 Erdődy Lajos ford.Sztáray)
egy taxi is elég volna, csak amíg kivisz a pályaudvarra, ezzel a dög csomaggal
(1958 Magyar Nemzet aug. 3.)
Rettenetesen ügyetlen, tehetetlen népség volt. Negyedóráig bukdácsoltak, míg a dög teherkocsit átsegítették
(1964 Cseres Tibor)
3. (biz)
〈bosszankodás, elégedetlenség kif-ére:〉 szörnyű, borzasztó 〈dolog〉
ez az iszonyatos levegő, ez a dög Budapest
(1891 Bródy Sándor)
Hogy ez a dög főd nem bir itt meghasadni, hogy elnyelje ezt a zsodoma [= Szodoma, bűnös] falut
(1910 Móricz Zsigmond)
erre járok a kánikulában, horkol a föld, a süket és kipállott, pár pipacs nyaldos pici lángruhában – hogy gyujtaná fel ezt a dög világot!
(1940 Dudás Kálmán)
Máshoz sem ért, csak ahhoz a dög puskához, meg a kurvákhoz
(1980 Sebeők János)
III. partikula 0 (biz)
〈mn fokozására:〉 rettenetes, baromi, irtó²
[A parasztember tavasszal] hajnaltól késő estig csetlik-botlik az eke, borona után, bukdosik a barázdában, cammog a süppedő lágy földben, estére dögfáradt
(1939 Veres Péter)
Akaratlanul is az égre néztünk, mikor emeltük a dögnehéz ezüstnyárfákat, hogy legyen vályú, itató a szomjas becce-szájnak
(1947 Nagy László²)
Mit ácsorogtok ebben a dögmelegben, ott a víz
(1969 Domahidy András)
hogy találjak meg valakit ebben a dög nagy tömegben?
(1971 Déry Tibor)
vannak „helyeim”, ahonnét szép, tiszta, dögerős pálinkákat kapok
(1989 Esterházy Péter)
a vita nélküli parlament dögunalmas
(1995 Országgyűlési Napló)
a.
〈a nagy mn-hez kapcsolódva annak fokozására〉
fagyás nélkül lepvén meg a’ nagy dg hó a’ fldet
(1791 Magyar Kurír)
nagy dög hó essék
(1853 Ipolyi Arnold)
ismertem egy öreg halászt, akinek le kellett vágni a bal kezén a hüvelykujját, mert a körmét átharapta egy nagy dög hal
(1968 Gion Nándor)
Csak akad valaki ebben a nagy dög házban, akit Kovácsnak hívnak!
(1989 A személyi kultusz humora)
Ö: bujadög
UB: -bűz
ÖU: baromfidög, marhadög
ÖE: dögbőr, dögkór, dögnyavalya, dögtetem, dögverem, dögveszély
Vö. CzF. ~, dögtest; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások