dőlő¹ mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → dől.

II. mn 1C (rég)

’a függőlegestől v. a vízszintestől eltérő, ferde 〈helyzet〉, ill. ilyen helyzetű, állású 〈dolog〉’ ❖ Ezen dl bets két rend nints a’ Deákban (1786 Baróti Szabó Dávid ford.–Horatius 7021028, 161) | a’ hol a’ fld, dl fekvés vólt, [a felhőszakadás miatt] ſzántó fldjeiktl […], ’s nagyobb réſzént még házaiktól is meg foſztattak a’ lakoſok (1793 Magyar Hírmondó C5810, 934) | lenyomtattatom ezt az egész díszes dalt, még pedig a’ mit Thaiss dőlő betűkkel rakatott ki (1830 Kazinczy Ferenc C4938, 283).

III. fn 6C1

1. (-ben raggal, hsz-szerűen) (rég, ritk) ’ledőlőben, ill. összeomlóban’ ❖ Mint hegy ha szakadna, mint ég ha omolna, Világ tengelye mint dűlőbe’ ha volna: Úgy képzeli a nép – vagy mi nagyobb rosszat Etele haragja, Buda bűne hozhat (1863 Arany János CD01) | [A kastély] elhagyatva, dülőben áll itt, lakatlanul (1894 Mikszáth Kálmán C3128, 25).

1a. (-ben raggal, hsz-szerűen) (rég, ritk) ’a vmely irányba való változás, ill. az eldöntés állapotában’ ❖ [a kérdés] dűlőben van, vagy már eldűlt (1842 Széchenyi István CD1501).

2. (-re raggal hsz-szerűen) ’olyan helyzetbe, állapotba, hogy eldőlhessen, megoldódhasson’ ❖ [szándékodat] hanyattlásra[,] esre[,] dőlre viszik, juttattyák, birják, szoríttyák (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 19) | csak akkor keresett más megoldást, mikor a régivel sehogy sem tudott düllőre menni (1891 Szász Károly² C3836, 132) | várakozunk türelemmel, mig a kérdés tisztul s a dolog valamiképen dűlőre kerül (1903 Prohászka Ottokár 1125025, 278) | [az ügyet] dülőre segiteni sziveskedjék (1906 Délvidék 2104001, 2) | a Mol egyelőre nem tud dűlőre jutni a kormányzattal a gázár ügyében (2000 Figyelő CD2601).

3. (rég, ritk) ’vminek a lejtős oldala, része’ ❖ a fok düllője […] hemzsegett az előcsatárok […] tömegeitől (1854 A Magyar Nép Könyve C2996, 411) | Könnyebben érez, a mihelyt indúlnak S Báthorra hajlik dűlleje az útnak (1881 Széchy Károly C3905, 198).

Vö. CzF. dőlő¹, düllő, dülő²; ÉrtSz. dűlő¹, dűlő²; SzólKm. dűlő; TESz. dűlő, dőlőleg; ÉKsz. dűlő; SzT. dőlő, dőlőleg, dűlő; ÚMTsz. dűlő

dőlő¹ melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévdől
II. melléknév 1C (rég)
a függőlegestől v. a vízszintestől eltérő, ferde 〈helyzet〉, ill. ilyen helyzetű, állású 〈dolog〉
Ezen dl bets két rend nints a’ Deákban
(1786 Baróti Szabó Dávid ford.Horatius)
a’ hol a’ fld, dl fekvés vólt, [a felhőszakadás miatt] ſzántó fldjeiktl […], ’s nagyobb réſzént még házaiktól is meg foſztattak a’ lakoſok
(1793 Magyar Hírmondó)
lenyomtattatom ezt az egész díszes dalt, még pedig a’ mit Thaiss dőlő betűkkel rakatott ki
(1830 Kazinczy Ferenc)
III. főnév 6C1
1. (-ben raggal, hsz-szerűen) (rég, ritk)
ledőlőben, ill. összeomlóban
Mint hegy ha szakadna, mint ég ha omolna, Világ tengelye mint dűlőbe’ ha volna: Úgy képzeli a nép – vagy mi nagyobb rosszat Etele haragja, Buda bűne hozhat
(1863 Arany János)
[A kastély] elhagyatva, dülőben áll itt, lakatlanul
(1894 Mikszáth Kálmán)
1a. (-ben raggal, hsz-szerűen) (rég, ritk)
a vmely irányba való változás, ill. az eldöntés állapotában
[a kérdés] dűlőben van, vagy már eldűlt
(1842 Széchenyi István)
2. (-re raggal hsz-szerűen)
olyan helyzetbe, állapotba, hogy eldőlhessen, megoldódhasson
[szándékodat] hanyattlásra[,] esre[,] dőlre viszik, juttattyák, birják, szoríttyák
(1803 Baróti Szabó Dávid)
csak akkor keresett más megoldást, mikor a régivel sehogy sem tudott düllőre menni
(1891 Szász Károly²)
várakozunk türelemmel, mig a kérdés tisztul s a dolog valamiképen dűlőre kerül
(1903 Prohászka Ottokár)
[az ügyet] dülőre segiteni sziveskedjék
(1906 Délvidék)
a MolMagyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság egyelőre nem tud dűlőre jutni a kormányzattal a gázár ügyében
(2000 Figyelő)
3. (rég, ritk)
vminek a lejtős oldala, része
a fok düllője […] hemzsegett az előcsatárok […] tömegeitől
(1854 A Magyar Nép Könyve)
Könnyebben érez, a mihelyt indúlnak S Báthorra hajlik dűlleje az útnak
(1881 Széchy Károly)
Vö. CzF. dőlő¹, düllő, dülő²; ÉrtSz. dűlő¹, dűlő²; SzólKm. dűlő; TESz. dűlő, dőlőleg; ÉKsz. dűlő; SzT. dőlő, dőlőleg, dűlő; ÚMTsz. dűlő

Beállítások