döngöl ige 1c

1. ts ’〈laza szerkezetű anyagot, egyenetlen talajt v. más felületet vmely súlyos tárgy, eszköz v. gép (segítségével vki)〉 ütöget(ve tömörít, ill. simára ver)’ ❖ döngölni [=] földet egyengetni (1784 Kisded szótár C0815, 19) | A lángkemencék tűzhelyének belső részét és különösen alját nagy gonddal kell tűzálló és tüzes állapotban meg nem repedező anyaggal beburkolni; e végre a burkoló anyagot megmelegített vasbunkókkal keményre döngölik (1893 PallasLex. CD02) | – Nem jól vagyon ez így! – vagdosta bele sarkantyúját a sátor simára döngölt földjébe (1913 Laczkó Géza CD10) | [az ún. kallómalomban az ütőbotok] a szövetet folyamatosan döngölve azt szinte nemezszerűen sűrűre tömörítették (1991 Magyar néprajz CD47) | A szérűt minden évben fel kellett újítani vagy újra elkészíteni, mert a tél azt tönkretette. Leggyakrabban lóval letapostatták vagy szekérrel megjáratták. Ritkábban hengerezték, gyakrabban bunkóval döngölték (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. ’〈vmely építményt agyagból, földből〉 ilyen eljárással létrehoz’ ❖ Ha a bányának valamely vágatában víz fakadt, melynek kihuzása nehézséget okozna: jó vízálló agyagból döngölt gáttal […] szokás a vizet elzárni (1893 PallasLex. CD02) | a telkes és féltelkes jobbágyoknak földből, sárból döngölt, hegyes vidéken fából készült házai (1929 Szekfű Gyula CD42) | Lovasberényben számos olyan épület maradt fenn, melynek falait löszből döngölték (1996 Természet Világa CD50).

1b. (átv is) ’〈vmely anyagot〉 tömörré ütögetve vhova töm, juttat’ ❖ puskákba döngölték a töltést (1913 Laczkó Géza CD10) | A faszerkezet a bányászatban biztosításként használatos fakalitkához hasonlított, közéje agyagot, homokot döngöltek (1984 Molnár László CD52) | [tömésfal készítésekor a földbe ásott] oszlopok közé egy-egy szál deszkát tettek, s az így kialakított formába döngölték a földet (1997 Magyar néprajz CD47) | A szovjet pártgépezet belénk akarta döngölni az orosz marxizmus nyelvét, s ez már nem volt ínyünkre (2005 Gyurkovics Tibor 3130001, 18).

2. ts ’többszöri ütéssel a földbe ver, erősít, ill. nyom vmit’ ❖ A kék fürdőnadrágos, bronzbarnára sült, vállas fiatalember a diófa alatt földbe döngölt kis asztalhoz lépett (1963 Rónay György 9573001, 234) | [Az út építésekor a rómaiak] a burkolóköveket alapozás nélkül, 1–2 soros rétegben döngölték a földbe (1981 Gömöri János CD52) | Az ingoványos talajba vaskos cölöpkötegeket […] döngöltek, és erre téglából készítettek stabil alapot (1995 Természet Világa CD50).

3. ts (átv is) ’üt-ver, püföl vkit’ ❖ az asszony meg-ragadta az Urát üstökénél fogva és irgalmatlanul döngöli (öklivel v. kulyakjával veri a’ hátát) (1790 Andrád Sámuel ford. C0617, 292) | Döngöli puffogvást István s János hada egymást (1867 Imets Fülöp Jákó C2166, 21) | A vad kovács, a szenvedés sötét pöröllyel döngöl engem (1930 Kosztolányi Dezső 9359166, 382) | Kapkodtam daccal fejemet. Vertek csak, döngöltek az évek (1936 Illyés Gyula 9274118, 290).

4. tn (ritk) ’a talajra ütve v. esve döngő hangot kelt vmi’ ❖ Döngöl a szarvas, der Hirsch rumpelt, ha sebes szökései alatt a talaj döng (1841 Athenaeum C0022, 4).

Ö: le~.

Fr: agyag, föld.

ÖU: be~, meg~, rá~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. döng; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

döngöl ige 1c
1. tárgyas
〈laza szerkezetű anyagot, egyenetlen talajt v. más felületet vmely súlyos tárgy, eszköz v. gép (segítségével vki) ütöget(ve tömörít, ill. simára ver)
döngölni [=] földet egyengetni
(1784 Kisded szótár)
A lángkemencék tűzhelyének belső részét és különösen alját nagy gonddal kell tűzálló és tüzes állapotban meg nem repedező anyaggal beburkolni; e végre a burkoló anyagot megmelegített vasbunkókkal keményre döngölik
(1893 PallasLex.)
– Nem jól vagyon ez így! – vagdosta bele sarkantyúját a sátor simára döngölt földjébe
(1913 Laczkó Géza)
[az ún. kallómalomban az ütőbotok] a szövetet folyamatosan döngölve azt szinte nemezszerűen sűrűre tömörítették
(1991 Magyar néprajz)
A szérűt minden évben fel kellett újítani vagy újra elkészíteni, mert a tél azt tönkretette. Leggyakrabban lóval letapostatták vagy szekérrel megjáratták. Ritkábban hengerezték, gyakrabban bunkóval döngölték
(1999 Magyar néprajz)
1a.
〈vmely építményt agyagból, földből〉 ilyen eljárással létrehoz
Ha a bányának valamely vágatában víz fakadt, melynek kihuzása nehézséget okozna: jó vízálló agyagból döngölt gáttal […] szokás a vizet elzárni
(1893 PallasLex.)
a telkes és féltelkes jobbágyoknak földből, sárból döngölt, hegyes vidéken fából készült házai
(1929 Szekfű Gyula)
Lovasberényben számos olyan épület maradt fenn, melynek falait löszből döngölték
(1996 Természet Világa)
1b. (átv is)
〈vmely anyagot〉 tömörré ütögetve vhova töm, juttat
puskákba döngölték a töltést
(1913 Laczkó Géza)
A faszerkezet a bányászatban biztosításként használatos fakalitkához hasonlított, közéje agyagot, homokot döngöltek
(1984 Molnár László)
[tömésfal készítésekor a földbe ásott] oszlopok közé egy-egy szál deszkát tettek, s az így kialakított formába döngölték a földet
(1997 Magyar néprajz)
A szovjet pártgépezet belénk akarta döngölni az orosz marxizmus nyelvét, s ez már nem volt ínyünkre
(2005 Gyurkovics Tibor)
2. tárgyas
többszöri ütéssel a földbe ver, erősít, ill. nyom vmit
A kék fürdőnadrágos, bronzbarnára sült, vállas fiatalember a diófa alatt földbe döngölt kis asztalhoz lépett
(1963 Rónay György)
[Az út építésekor a rómaiak] a burkolóköveket alapozás nélkül, 1–2 soros rétegben döngölték a földbe
(1981 Gömöri János)
Az ingoványos talajba vaskos cölöpkötegeket […] döngöltek, és erre téglából készítettek stabil alapot
(1995 Természet Világa)
3. tárgyas (átv is)
üt-ver, püföl vkit
az asszony meg-ragadta az Urát üstökénél fogva és irgalmatlanul döngöli (öklivel v.vagy kulyakjával veri a’ hátát)
(1790 Andrád Sámuel ford.)
Döngöli puffogvást István s János hada egymást
(1867 Imets Fülöp Jákó)
A vad kovács, a szenvedés sötét pöröllyel döngöl engem
(1930 Kosztolányi Dezső)
Kapkodtam daccal fejemet. Vertek csak, döngöltek az évek
(1936 Illyés Gyula)
4. tárgyatlan (ritk)
a talajra ütve v. esve döngő hangot kelt vmi
Döngöl a szarvas, der Hirsch rumpelt, ha sebes szökései alatt a talaj döng
(1841 Athenaeum)
Fr: agyag, föld
ÖU: bedöngöl, megdöngöl, rádöngöl
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. döng; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások