döntvény fn 4B (kissé rég)

’döntés, ítélet, ill. rendelet, határozat’ ❖ Belügyminiszteri döntvények községeket illető ügyekben (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Görgey Artúr] egész magatartását az oroszok irányában az aradi haditanács döntvénye óta teljes elhatározottság és teljes őszinteség jellemezte (1885 Görgey István 8160006, 614) | Pius: A pápai bullák, melyeket szélnek szór felséged, az egész egyház csalhatatlan döntvénye (1918 Szomory Dezső 9683011, 41) | Már 1823–1833 között olyan egyénisége volt a gyönki hitközségnek, mint R. Móse Kanizsa, aki vallási döntvények, állásfoglalások ügyében sűrűn váltott leveleket Szófér Mózes pozsonyi rabbival (2000 Szilágyi Mihály CD36).

a. (Jog) ’felső- v. középfokú bíróság által vmely peres ügy eldöntése során hozott elvi jelentőségű, az alsóbb fokú bíróságok számára kötelező irányelvként szolgáló határozat’ ❖ a’ törvénykönyveinkben és törvényszéki döntvényeinkben létező magányjogot (1843 Kemény Zsigmond 8235002, 40) | A jogegység megóvása végett az 1881. évi nov. hó 11-ki igazságügyi min. rendelete folytán a magy. kir. Kuria a felmerült elvi jelentőségü vitás kérdéseket teljes polgári, illetve büntető-tanácsülésben dönti el. A döntvények az u. n. Döntvénykönyvbe jegyeztetnek be (1893 PallasLex. CD02) | Mária Terézia 1768-ban a királyi kúriával összeiratta 1723 óta hozott elvi jelentőségű döntvényeit, melyek „Planum tabulare” címen királyi jóváhagyással ellátva, Verbőczi, Kithonich, a Kollonics-féle Praxis criminalis mellett az egész rendi korszakban jogi kútfőként használtattak (1931 Szekfű Gyula CD42).

ÖE: ~jog, ~tár.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dönt; ÉKsz.

döntvény főnév 4B (kissé rég)
döntés, ítélet, ill. rendelet, határozat
Belügyminiszteri döntvények községeket illető ügyekben
(1859 Vasárnapi Újság)
[Görgey Artúr] egész magatartását az oroszok irányában az aradi haditanács döntvénye óta teljes elhatározottság és teljes őszinteség jellemezte
(1885 Görgey István)
Pius: A pápai bullák, melyeket szélnek szór felséged, az egész egyház csalhatatlan döntvénye
(1918 Szomory Dezső)
Már 1823–1833 között olyan egyénisége volt a gyönki hitközségnek, mint R.rabbi Móse Kanizsa, aki vallási döntvények, állásfoglalások ügyében sűrűn váltott leveleket Szófér Mózes pozsonyi rabbival
(2000 Szilágyi Mihály)
a. (Jog)
felső- v. középfokú bíróság által vmely peres ügy eldöntése során hozott elvi jelentőségű, az alsóbb fokú bíróságok számára kötelező irányelvként szolgáló határozat
a’ törvénykönyveinkben és törvényszéki döntvényeinkben létező magányjogot
(1843 Kemény Zsigmond)
A jogegység megóvása végett az 1881. évi nov.november hó 11-ki igazságügyi min.minisztérium rendelete folytán a magy.magyar kir.királyi Kuria a felmerült elvi jelentőségü vitás kérdéseket teljes polgári, illetve büntető-tanácsülésben dönti el. A döntvények az u. n.úgynevezett Döntvénykönyvbe jegyeztetnek be
(1893 PallasLex.)
Mária Terézia 1768-ban a királyi kúriával összeiratta 1723 óta hozott elvi jelentőségű döntvényeit, melyek „Planum tabulare” címen királyi jóváhagyással ellátva, Verbőczi, Kithonich, a Kollonics-féle Praxis criminalis mellett az egész rendi korszakban jogi kútfőként használtattak
(1931 Szekfű Gyula)
ÖE: döntvényjog, döntvénytár
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dönt; ÉKsz.

Beállítások