dörgöl ts ige 1c

1. ’vmit vmihez nyomva, szorítva folyamatosan ide-oda mozgat’ ❖ E’ fához dörgölém ellenségem’ fejét (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 71) | ha két darab fát sokáig egymáshoz dörgöl valaki, utollyára meg gyúl (1809 e. Báróczi Sándor 7031012, 15) | A’ legtöbb e’ betegségben szenvedő juhok hátsó részüket minden tárgyakhoz dörgölik (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 166) | a cipője orrát makacskodva dörgölte a padlóhoz (1921 Ujfalusi László CD10) | tréningnadrágjához dörgöli a tenyerét (1979 Kornis Mihály 1082001, 144) | Többnyire sikerül kikerülni vagy átlépni [a kutyaürüléket]. Ha nem, akkor az ember dühödten dörgöli a cipőjét fűbe, járdaszegélybe (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’ilyen tevékenységgel folyamatosan eltávolít vmiről vmit’ ❖ – Hát te ki vagy? – Kérdi […], kezéről a csókot bekecséhez dörgölvén (1858 Vas Gereben C4379, 65) | Mindig rohanni, mindennel kész lenni. Éjjel-nappal válogatni a paprikát, mosni a nagy, piszkos retket, dörgölni róluk a sarat (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 21).

2. ’〈vminek a felületét (vmilyen eredménnyel)〉 úgy súrolja, hogy vmely rányomott eszközt ide-oda mozgat rajta’ ❖ [a megfestett fát] kend-meg fa olajjal, dörgöld keményen gyólts rongyal (1796 Gazdaságot Célozó Újság 7417004, 265) | A’ mi a’ körmöket illeti, ezeket az arra kirendelt kefével kell dörgölni (1830 Némethy József ford. 8333002, 32) | Fényesre dörgölt tálca csúszott elém (1964 Népszabadság jan. 9. C1501, 11) | [Molnár] látta, hogy a cipőm dörgölöm a zsebkendőmmel (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 96).

3. (ritk) ’〈ember v. állat testét v. vmely testrészét〉 kézzel v. vmely eszközzel erőteljesen nyomkodja, ill. rányomott kezét v. vmely eszközt ide-oda húzza rajta’ ❖ váſzony, vagy gyapjú ruhák melegéttetnek, és azokkal [a vízből kimentett személy] jó melegen be takartatik, az után az egéſz teſte, leg inkabb pedig a’ hátagerintſe mértékleteſſen, de ſzüntelen, dörgöltetik (1780 Bizonyos oktatások 7398001, 5) | most látom én, hogy a’ Rómaiak jól tették, hogy feredtek és magokat dörgöltették (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 606) | a ló szalmával szárazra dörgölendő (1895 Rákos Ernő 8384002, 18) | Fújtam és dörgöltem az [elfagyott] újjaimot (1932 Tamási Áron 9701004, 152).

3a. (kéz tárggyal) ’〈elégedettség, (kár)öröm, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉’ ❖ hány ember dörgölte titkon két kezét (1859 Vas Gereben C4362, 209) | büszkén nézett végig magán, kezét dörgölte és így szólt: „Indulhatunk” (1941 Örkény István 9500003, 63) | Szeme megélénkült, pillantása megtelt, mikor észrevette őket, s vidáman dörgölte kezét, leült az asztalhoz (1979 Vészi Endre 9776030, 187).

3b. (szem tárggyal) ’〈álmosság v. hitetlenkedés, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉’ ❖ Olasz Ország […] lészsz miért dörgölje szemeit, ha fel serken (1787 Magyar Kurír C0312, 533) | haladunk! és pedig hétmérföldi léptekkel: a’ ki tamásosan dörgöli szemeit és a’ világba néz és fejét csóválja, azt előlegesen csak azon kisérletekre figyelmeztetjük, mellyek a’ kor legfontosabb kérdései, főkép a’ sajtószabadság ügyében, legujabb időkben még Pest városa részéről is tétetnek (1842 Pesti Hírlap CD61) | álmosan, szemét dörgölve nézett körül, felriadva a datolyafa tövében (1925 Karinthy Frigyes 9309066, 28) | A német, angol és cseh turisták ugyancsak értetlenül bolyongtak a váróban, dörgölték szemüket, hátha csak rosszul látnak (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈vmely (illó)anyaggal (átitatott v. bekent dologgal,)〉 azt (szorosan) rányomva erőteljesen simogat vmit, es. vkit’ ❖ Melly füvet a’ Méhek leg-inkább ſzeretnek, Azzal dörgöld [a készített méhkast], mellyet ha meg-érezhetnek, Örömeſtjebb az illy’ Kosárba mehetnek (1774 Vesmás Márton 7374003, 54) | feny-mag-fstel meg-fstelt ruhával gyengén drglni kell [a lábat] (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 106) | megrendeltem, hogy sósborszeszszel dörgöljék (1884 Teleki Sándor C4114, 64) | Gyulai néni az udvariban a padlót dörgölte viaszkkal (1958 Magyar Nemzet aug. 17. C0354, 8).

5. (rég)(kemény felületen és eszközzel) erőteljes mozdulatokkal keverget vmit’ ❖ végy tiſztittott kéneſöt egy réſzt, két annyi nád-mézet, marvány-köbül való moſárban mind addig dörgöld együtt, mig a’ kéneſö egéſzen el-enyéſzik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 619) | Végy: 3. grán corroſivus ſublimátot. veg-mosárban addig drgld, mig vékony por leſz bellle, azután ſznetlen drglvén apprónként adgy-hozzá: 6. lót bodza-liktáriumot (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 64) | egy font festő ón (cerussa) apróra dörgölve 5 font faggyuval, hájjal, zsirral vagy olajjal jól öszvevegyitve (1835 Némethy József 8333018, 365).

J: dörzsöl.

Ö: be¹, el¹, ki~, le~, meg~.

ÖU: át~, bele~, hozzá~, oda~, össze~, szét~.

Sz: dörgöletlen, dörgölget.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dörzsöl; ÉKsz.; ÚMTsz.

dörgöl tárgyas ige 1c
1.
vmit vmihez nyomva, szorítva folyamatosan ide-oda mozgat
E’ fához dörgölém ellenségem’ fejét
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
ha két darab fát sokáig egymáshoz dörgöl valaki, utollyára meg gyúl
(1809 e. Báróczi Sándor)
A’ legtöbb e’ betegségben szenvedő juhok hátsó részüket minden tárgyakhoz dörgölik
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
a cipője orrát makacskodva dörgölte a padlóhoz
(1921 Ujfalusi László)
tréningnadrágjához dörgöli a tenyerét
(1979 Kornis Mihály)
Többnyire sikerül kikerülni vagy átlépni [a kutyaürüléket]. Ha nem, akkor az ember dühödten dörgöli a cipőjét fűbe, járdaszegélybe
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
ilyen tevékenységgel folyamatosan eltávolít vmiről vmit
– Hát te ki vagy? – Kérdi […], kezéről a csókot bekecséhez dörgölvén
(1858 Vas Gereben)
Mindig rohanni, mindennel kész lenni. Éjjel-nappal válogatni a paprikát, mosni a nagy, piszkos retket, dörgölni róluk a sarat
(1991 Őrszigethy Erzsébet)
2.
〈vminek a felületét (vmilyen eredménnyel) úgy súrolja, hogy vmely rányomott eszközt ide-oda mozgat rajta
[a megfestett fát] kend-meg fa olajjal, dörgöld keményen gyólts rongyal
(1796 Gazdaságot Célozó Újság)
A’ mi a’ körmöket illeti, ezeket az arra kirendelt kefével kell dörgölni
(1830 Némethy József ford.)
Fényesre dörgölt tálca csúszott elém
(1964 Népszabadság jan. 9.)
[Molnár] látta, hogy a cipőm dörgölöm a zsebkendőmmel
(1975 Lakatos Menyhért)
3. (ritk)
〈ember v. állat testét v. vmely testrészét〉 kézzel v. vmely eszközzel erőteljesen nyomkodja, ill. rányomott kezét v. vmely eszközt ide-oda húzza rajta
váſzony, vagy gyapjú ruhák melegéttetnek, és azokkal [a vízből kimentett személy] jó melegen be takartatik, az után az egéſz teſte, leg inkabb pedig a’ hátagerintſe mértékleteſſen, de ſzüntelen, dörgöltetik
(1780 Bizonyos oktatások)
most látom én, hogy a’ Rómaiak jól tették, hogy feredtek és magokat dörgöltették
(1811 Kazinczy Ferenc)
a ló szalmával szárazra dörgölendő
(1895 Rákos Ernő)
Fújtam és dörgöltem az [elfagyott] újjaimot
(1932 Tamási Áron)
3a. (kéz tárggyal)
〈elégedettség, (kár)öröm, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉
hány ember dörgölte titkon két kezét
(1859 Vas Gereben)
büszkén nézett végig magán, kezét dörgölte és így szólt: „Indulhatunk”
(1941 Örkény István)
Szeme megélénkült, pillantása megtelt, mikor észrevette őket, s vidáman dörgölte kezét, leült az asztalhoz
(1979 Vészi Endre)
3b. (szem tárggyal)
〈álmosság v. hitetlenkedés, ill. ezt kísérő mozdulat kif-ére〉
Olasz Ország […] lészsz miért dörgölje szemeit, ha fel serken
(1787 Magyar Kurír)
haladunk! és pedig hétmérföldi léptekkel: a’ ki tamásosan dörgöli szemeit és a’ világba néz és fejét csóválja, azt előlegesen csak azon kisérletekre figyelmeztetjük, mellyek a’ kor legfontosabb kérdései, főkép a’ sajtószabadság ügyében, legujabb időkben még Pest városa részéről is tétetnek
(1842 Pesti Hírlap)
álmosan, szemét dörgölve nézett körül, felriadva a datolyafa tövében
(1925 Karinthy Frigyes)
A német, angol és cseh turisták ugyancsak értetlenül bolyongtak a váróban, dörgölték szemüket, hátha csak rosszul látnak
(1999 Magyar Hírlap)
4.
〈vmely (illó)anyaggal (átitatott v. bekent dologgal,) azt (szorosan) rányomva erőteljesen simogat vmit, es. vkit
Melly füvet a’ Méhek leg-inkább ſzeretnek, Azzal dörgöld [a készített méhkast], mellyet ha meg-érezhetnek, Örömeſtjebb az illy’ Kosárba mehetnek
(1774 Vesmás Márton)
feny-mag-fstel meg-fstelt ruhával gyengén drglni kell [a lábat]
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
megrendeltem, hogy sósborszeszszel dörgöljék
(1884 Teleki Sándor)
Gyulai néni az udvariban a padlót dörgölte viaszkkal
(1958 Magyar Nemzet aug. 17.)
5. (rég)
(kemény felületen és eszközzel) erőteljes mozdulatokkal keverget vmit
végy tiſztittott kéneſöt egy réſzt, két annyi nád-mézet, marvány-köbül való moſárban mind addig dörgöld együtt, mig a’ kéneſö egéſzen el-enyéſzik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Végy: 3. grán corroſivus ſublimátot. veg-mosárban addig drgld, mig vékony por leſz bellle, azután ſznetlen drglvén apprónként adgy-hozzá: 6. lót bodza-liktáriumot
(1780 Rácz Sámuel ford.Störck)
egy font festő ón (cerussa) apróra dörgölve 5 font faggyuval, hájjal, zsirral vagy olajjal jól öszvevegyitve
(1835 Némethy József)
ÖU: átdörgöl, beledörgöl, hozzádörgöl, odadörgöl, összedörgöl, szétdörgöl
Sz: dörgöletlen, dörgölget
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dörzsöl; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások