dudvás mn 15A3

1. ’gyomnövényekkel benőtt, gazos 〈terület, hely〉’ ❖ Útja is mélly vlgyben vagyon, ’s tekervényes, Igen omladékos, dudvás, szövevényes (1796 Csokonai Vitéz Mihály C1331, 120) | [a kastély] széles, bogáncsos, dudvás parkja messze földön hires arról, hogy se ásó, se kapa nem éri soha (1899 Abonyi Árpád C0482, 71) | [a] régi fénykép a hőségtől párálló, zsombékos, dudvás Dráva-parton készült (1974 Galsai Pongrác 9171001, 10).

1a. ’gyommal, gazzal benőtt 〈növény(zet)〉’ ❖ A’ jobb oldal két szobából állt: egyike az udvar felől, másikának egyetlen ablaka dudvás szilvásba nyilt (1836 Jósika Miklós 8212001, 6) | a dudvás, pirosas, avaros, deres bokrok még most is oly sűrűek, mintha cigányleány kínálgatná itt szerelmét beborozott vándorlóknak (1924 Krúdy Gyula CD54) | gazos, paréjos burgonyát, muharral felvert tengerit, dudvás répát egyáltalán nem láttunk, pedig ez a kövér föld nagyon szüli a gazt, ha nem gondozzák (1949 Veres Péter 9771022, 33).

2. (rég, Növ) ’belül lyukacsos szerkezetű, taplószerű 〈növényi szár〉, ill. lágy szárú 〈növény〉’ ❖ Rajta tehát szőlőmíves, Ásd a tövet, nyissad és metszd; Akár dudvás, akár kemény (1848 Népdalok és mondák C2983, 75) | [a paprika] dudvás […], elágazó kóróján magános v. páros és osztatlan épszélü levelei (1896 PallasLex. CD02) | [A cincérek lárvái] legnagyobbrészt fák kérge alatt és fában élnek, vannak azonban dudvás növények szárában és gyökerében, valamint a földben élők is (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (ritk) ’elhanyagolt, ápolatlan 〈megjelenés, külső, kül. arc, fog stb.〉’ ❖ hiába csikorgatod a dudvás fogaidat, melyekre lerakódott vagy két font borkő (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | A homloka elbújt a gazos, dudvás, ápolatlan hajzat alatt (1925 Krúdy Gyula CD54) | a szakálltól dudvás arcon egy bizonyos kifejezés, ennek a kiszikkadt, fölrepedezett szájnak egyfajta, bár ugyanaz s mégis ismerősebb mosolya megmozdította némiképp az emlékezetemet (1975 Kertész Imre² CD41).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dudva; ÉKsz.; SzT. dudvásnövény; ÚMTsz.

dudvás melléknév 15A3
1.
gyomnövényekkel benőtt, gazos 〈terület, hely〉
Útja is mélly vlgyben vagyon, ’s tekervényes, Igen omladékos, dudvás, szövevényes
(1796 Csokonai Vitéz Mihály)
[a kastély] széles, bogáncsos, dudvás parkja messze földön hires arról, hogy se ásó, se kapa nem éri soha
(1899 Abonyi Árpád)
[a] régi fénykép a hőségtől párálló, zsombékos, dudvás Dráva-parton készült
(1974 Galsai Pongrác)
1a.
gyommal, gazzal benőtt 〈növény(zet)
A’ jobb oldal két szobából állt: egyike az udvar felől, másikának egyetlen ablaka dudvás szilvásba nyilt
(1836 Jósika Miklós)
a dudvás, pirosas, avaros, deres bokrok még most is oly sűrűek, mintha cigányleány kínálgatná itt szerelmét beborozott vándorlóknak
(1924 Krúdy Gyula)
gazos, paréjos burgonyát, muharral felvert tengerit, dudvás répát egyáltalán nem láttunk, pedig ez a kövér föld nagyon szüli a gazt, ha nem gondozzák
(1949 Veres Péter)
2. (rég, Növ)
belül lyukacsos szerkezetű, taplószerű 〈növényi szár〉, ill. lágy szárú 〈növény〉
Rajta tehát szőlőmíves, Ásd a tövet, nyissad és metszd; Akár dudvás, akár kemény
(1848 Népdalok és mondák)
[a paprika] dudvás […], elágazó kóróján magános v.vagy páros és osztatlan épszélü levelei
(1896 PallasLex.)
[A cincérek lárvái] legnagyobbrészt fák kérge alatt és fában élnek, vannak azonban dudvás növények szárában és gyökerében, valamint a földben élők is
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (ritk)
elhanyagolt, ápolatlan 〈megjelenés, külső, kül. arc, fog stb.〉
hiába csikorgatod a dudvás fogaidat, melyekre lerakódott vagy két font borkő
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
A homloka elbújt a gazos, dudvás, ápolatlan hajzat alatt
(1925 Krúdy Gyula)
a szakálltól dudvás arcon egy bizonyos kifejezés, ennek a kiszikkadt, fölrepedezett szájnak egyfajta, bár ugyanaz s mégis ismerősebb mosolya megmozdította némiképp az emlékezetemet
(1975 Kertész Imre²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dudva; ÉKsz.; SzT. dudvásnövény; ÚMTsz.

Beállítások