durva mn 16A

1. ’〈az apróval, vékonnyal, finommal szemben:〉 nagy(obb), vastag(abb), ill. ilyen darabokat, szálakat stb. tartalmazó v. ilyen darabokból, szálakból stb. álló’ ❖ A’ közép ſzerü és durvább Széna a’ Jarmos Ökröknek, és Gulyabeli Bikáknak való (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 104) | [a köveket] bányákban fejtik és vagy durva darabokban mint terméskő, vagy elaprózva mint kőtörmelék (tört kavics), vagy többé vagy kevésbbé kifaragva mint műköveket használják fel (1894 PallasLex. CD02) | [a] dara vagy németesen griz, a durvára örölt búza (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 267) | [A radix ovata nevű csiga] héja egyszer nomabban, máskor durvábban vonalkázott (1943 Soós Lajos CD25) | 15-20 évvel ezelőtt Kirgiziában csak durva gyapjas juhokat ismertek (1949 Szabad Föld jan. 23. C1538, 12) | [A fekete terrier] szőrzete közepesen hosszú, durva szálú (1996 Szinák János–Veress István CD59) | Külső légzéskor a levegő először a felső légutakba (orr-, ill. szájüreg, garat, gége) jut, itt felmelegszik és megtisztul a durva szennyeződéstől (1998 Tények könyve CD37).

1a. ’ilyen darabokból, szálakból stb. való anyagra v. ezekből készült tárgyra jellemző 〈minőség〉’ ❖ kissé durva minőségű salon-öltözetem (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370004, 81) | A múlt század végén, századunk elején szegényebb öregasszonyok vászonból készült és derékszögű darabokból álló, durva minőségű vászonnal bélelt, zsebes vászonkabátot, a vászonkankót viselték (1982 NéprajziLex. CD47).

1b. durva mész (rég, Ásv) ’meszes törmelékből, kül. mészvázú élőlények vázának törmelékéből képződött, 2 milliméternél nagyobb szemcsenagyságú mészkő’ ❖ A durva mész képződésekor a vidék folytonosan tengerfenék volt (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Természetes építő anyagok a kövek, melyek alapanyaguk szerint: mészkő (durva mész), homokkő, márvány (kristályos mészkő), trachit, gránit, bazalt, turfa stb. neveztetnek (1894 PallasLex. CD02) | A Párkány-vidéki hegyek fő alkotó részei a harmadkori (neogén) homokagyag és durva mész (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) durva mészkő (Ásv) ’ua.’ ❖ durva mészkő (párisi durva mész) (1894 PallasLex. CD02) | A Kolozsmonostoron durva mészkőben talált állkapocs ugyancsak egy ősi szabású evezőlábút, Steganopodae képvisel (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A miocén korszaki durva mészkövek biogén eredetűek (1995 Természet Világa CD50).

1c. ’egyenetlen, érdes 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈tárgy, dolog〉’ ❖ ? Bár a’ Királyt néha öröm árja moſsa, De ſzivét rágó Gond tsipde, mardoſsa; Fénylik ugyan kivül ennek aranyoſsa, De belöl ’ſák vászon durva papiroſsa (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 314) | A’ fa’ haja sárgás barna, durva, repedezett (1805 Pethe Ferenc 8364019, 587) | a fujt üveg eredetileg nem átlátszó, hanem homályos és felszine durva (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a keze keskenynek született, de a sok munkától már durva lett és érdes (1938 Dallos Sándor 9098002, 169) | finom vagy durva felületű textúrák (2000 Lakáskultúra CD39).

1d. ’vastag(abb) szálakból készült 〈fonal, szövet, fonadék〉, ill. ilyen fonalból, szövetből, fonadékból készült 〈tárgy, kül. ruhadarab〉’ ❖ a’ közelebb való rokonſágok durva köntöſökben fel-ltözve a’ hólt testekre borúlnak, által ölelik, sirattyák, könyveik’ özönével áztattyák (1788 Decsy Sámuel 7078006, 371) | Egerben zsák és ponyvának való durvább, de sőt közönséges használatra szükséges vászon is készűl (1845 Hetilap 8636002, 23) | A vesszőből készült durva fonadékon, vagy a szövött kelmén a különböző szinü vesszők és fonalak elrendezéséből keletkezett mustra [= minta] szintén geometriai jellegü (1893 PallasLex. CD02) | durva nádkosár (1897 PallasLex. CD02) | A vastagabb, durvább fonalakból […] a lepedőnek, derékaljnak szánt vásznak szövődtek (1994 Domonkos Ottó CD52).

1e. ’vastag, kemény (szőr)szálakból készült 〈ecset, kefe〉’ ❖ felette durva ecsettel van dolgozva [a kép] (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 314) | [a viaszpépet a fabútoron] durva gyökér- v. sörtekefével, esetleg posztórongygyal jól eldörzsöljük (1897 PallasLex. CD02) | Fölszerelése két bögre olajfesték: az egyik rendesen sötétbarna, a másik sötétkék tartalommal, két durva ecset és néhány deszkákba metszett festőminta (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Légvárainak előcsarnokait légies szolgálóleányok durva kefékkel súrolják (1925 Füst Milán CD10).

1f. (rég) ’kemény, darabos, nehéz 〈étel〉’ ❖ A’ Ro’s-kenyér, a’ Búza-kenyérnél, egéſz Europában közönségeſebb; de enyveſebb, tömöttebb, durvább, nehezebb eméſzthet (1787 Mátyus István 7222013, 119) | Valaki tehát egésségét szereti, reméllem olly maga gondolatlan nem leszen, hogy ennyi sok gyenge eledeleket elmellzvén, a’ durvákat válaszsza (1800 Nyulas Ferenc C3341, 183) | a kávé csokoládé, fűszeres-, élesztős-, igen zsiros és czukros ételek, ugy a durva tészták és sajt, gyermekeknek nem valók (1861 Lengyel Dániel 8270001, 19).

1g. (rég) ’nagy termetű, nagydarab 〈ember, állat (teste)〉’ ❖ Én nagy durva kosokkal, ürűkkel bajlódom (1797 Czinke Ferenc C2987, 8) | A’ könnyü, pattanós, ’s keccsel teljes növésü Arabs, ’s a’ hússal terhelt, lomha, ’s durva Frízlandi ló köztt olly nagy a’ külömbség, hogy csak nem külömböző nemü állatoknak lehetne tartani (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 13) | Butaságnál: meredt szem és pillantás; vastag homlok és száj: durva test; és feszes, ügyetlen mozgás (1861 Mátray Gábor 8300003, 90).

1h. ’olyan 〈eszköz, szerszám (része)〉, amellyel nagyobb részeket lehet leválasztani, ill. nagyobb szemcséket lehet különválasztani vmely anyagból’ ❖ durvább Ráspolyok (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 141) | Gyalúd legyen finomabb is durvább is, mellyen káposztát, almát, ugorkát gyalúlj; a’ finomabban pedig a’ szarvas-gombát szálakra (1846 Zelena Ferenc 8534001, 4) | forgó hengeres rosta finomabb és durvább lyukakkal (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 308) | A káposztát tisztítás után az almareszelő durva fokán lereszeljük (1994 Frank Júlia CD19) | Töltőhomok rostálására használt durvább szita (1999 Macher Frigyes CD52).

2. ’elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott 〈tárgy, dolog〉’ ❖ ha egyéb gyümöltsét nem nyerhetem-is ezen durva és alatson munkátskámnak (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 274) | [a kínaiak] kéſzitenek Zseborákat is, de azok többnyire hibások ’s durvák (1798 Sándor István 7287090, 237) | A berendezés, a bútorzat a lehető legegyszerűbb. Egy-két fapad és háromlábú zsámoly, egy felette durván készített asztal, egy-két faláda (1884 Hunfalvy János 8191003, 70) | [Az őskorból fennmaradt hallstatti tárgyakon] a formák és díszítések sokasága igen nagy; a mértani vonalakon kívül durva rajzban feltüntetnek emberi és állati alakokat (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A habán munka durva utánzata az óbudai kovácscéh 1793-as és 1794-es kantája (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. (-n raggal partikulaszerűen is) ’a finom részletektől eltekintő, hozzávetőleges, nem egészen pontos’ ❖ Az atheismus és durvább értelemben vett materialismus ikertestvérek (1879 Lauka Gusztáv 8268040, 125) | A helyiségek térfogata alapján szokásos melegkiszabás csak durva becsléssel közelíti meg a valóságot (1913 RévaiNagyLex. C5704, 257) | A Big-Bang durván tízmilliárd évvel ezelőtt történt (1978 Simonyi Károly 1142004, 451) | egy 1 m széles, 6 m mély akna durván 150 kg ércet eredményezett (2000 Gömöri János CD52).

3. (rég) ’〈kőzetnek, ércnek〉 természetes, megmunkálatlan, nyers 〈állapota〉, ill. ilyen állapotban levő 〈kőzet, érc〉’ ❖ Durva az értz a’ Földnek gyomrában (1785 Göböl Gáspár 7121007, 31) | A durva (köszörületlen) gyémánt […] az üveget nemcsak megkarcolja, hanem egészen áthasitja (1844 Nendtvich Károly 8330003, 72) | A fél drágakövek […] durva állapotban kevésre becsültetnek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Müvészeted nem oly dolog […] mint a minőt szobrászi kéz Durva kőből farag ki (1870 Lukács Ödön C2942, 143).

3a. ’〈vmely személynek, közösségnek〉 az az 〈állapota〉, hogy a kulturáltság alacsonyabb fokán áll, nem eléggé kifinomodott, műveletlen, ill. ilyen állapotú 〈személy, közösség〉’ ❖ [más, idegen nemzetek] a’ mi régi eleinket, tsak nem minden Nemzetek felett, durvának, kegyetlennek, és egyedl a’ terméſzet világánál, minden küls törvény és jó rendtartás nélkül éltnek lenni tartyák (1774 Báróczi Sándor 7031007, XIII) | fejedelmi arany ragyogott a durva paraszton (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 92) | így látjuk is a’ tánczot mind a’ durva népeknél; mind a’ polgárosodottaknál is kifejlődve (1840 Henszlmann Imre 8609001, 218) | A legrégibb görögök már durva állapotukban is elragadtattak Orpheus énekétől, s e hatást mai nap is láthatni a legvadabb népeknél (1853 Samarjay Károly ford.–Schröer 8403026, 96) | [III. Sándor cár] ekkor még szerette magát olyan egyszerűnek és durvának mutatni, mint alattvalói (1992 Niederhauser Emil CD17).

3b. (kissé rég) ’ilyen személyre, közösségre jellemző, rá valló’ ❖ Szóllani is Magyarúl már ſzégyen, ’s durva paraſztság (1777 Révai Miklós 7283006, 19) | a durva, nyers szokások. Melyek vad Afrikánk földjén teremnek (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164003, 93) | az uralkodó valamint a nép még pogányok voltak; erkölcseik durvák és szilajok (1895 PallasLex. CD02) | A „magyar ugar” beszél: lápok, sivatagok, legelők s rengetegek; durva udvarházak, nyomorult pórviskók, bujdosó hegyhágók, vad karámok s elhagyott vásárhelyek (1933 Babits Mihály C0697, 287).

3c. ’nem eléggé kifinomult, kevéssé érzékeny 〈lélek, érzék(szerv)〉’ ❖ mit láttok a’ nap’ ſugárnak ſegitſége nélkl egyebet homályoſságnál durva ſzemeim? (1788 Pálóczi Horváth Ádám C1505, 414) | A’ durvább érzékű, didergő és szüntelen irtóztató természetet érző északi nemzetek (1819 Dessewffy József C2569, 415) | A síkság éppen olyan, mint a tenger és hangja is van neki, csakhogy ez a hang halkan szól és finom: a durva fülek nem hallják (1902 Gozsdu Elek 8159003, 241) | [a médium] a szellemeknek mintegy testet kölcsönöz, úgyhogy azok materializálódhatnak, vagyis testet ölthetnek és a mi durva érzékszerveink számára is felismerhetővé tehetik magukat (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 268).

3d. (ritk) ’egyszerű, kendőzetlen(ül őszinte) 〈érzés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ nem máskép’ hanem durva akaratból tésznek jót (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 59) | Meggyónom magamnak, hogy mit gondolok. Azon durván, a hogy gondolom (1906 Ambrus Zoltán C0592, 249) | Nem nézni magasabb egekbe, távolibb csillagokra, csak kiáltani, mennél durvább csupaszsággal a közvetlen jelszót, amit fajtánk, helyzetünk, pillanatunk kíván: ez a huszadik század szimpla tanítása (1952 Darvas József 9101003, 132).

3e. (rég) ’vad, szilaj, nehezen kezelhető, betöretlen 〈állat〉’ ❖ Tudok ſzre’-menttébe bánni a’ durva Állattal (1786 Dugonics András 7087012, 105) | A’ hideg durva kancza vére a’ keleti Ló nemes vérével legyen elegyítve (1828 Széchenyi István CD1501).

3f. (rég) ’kegyetlen, zord 〈táj, vidék〉’ ❖ te gyászos elme, Serkenj fel, és hagyd el ezt A síralom helyének durva rejtekét (1795 Batsányi János C0883, 74) | Zordon erdők, durva bérczek, szirtok (1802 Csokonai Vitéz Mihály 7069067, 162) | mi fogna lenni belőled, ha engem Ovidként durva Tomos városába száműznének? (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 253) | Anastasia: S orosz Jaroslaw Fejedelmi sarját bűntelen sérthetted? Zsófia: Ejh, durva észak zordon fajzatát (1898 Várady Antal 8509003, 78).

4. ’Nagyon erős, erőteljes.’

4a. ’lendületes(ebb), heves(ebb) 〈mozdulat, mozgás〉, ill. nagy erővel végrehajtott(, fájdalmat okozó) 〈cselekvés, tett〉’ ❖ Egy valaki vásárlott magának egy Szeretsen-Szolgát, […] kezdé minden módon a’nak teſtét moſni és ſzappanyozni, ’s dörgölni; de ſemmit ſem haſznála véle, meg-maradván fekete ſzine; hanem nyavalyát okozott ſzegénynek a’ durva moſáal és dörgöléel (1776 Esopus meséi ford. C1642, 7) | Ezen mélyedés a’ sebészi eszközökkel teendő kutatásnál azért nevezetes, mivel benne a’ kutasz könnyen fölakad ’s a’ durva tovább taszitásnál a’ nyálkahártyát fölrepeszti, a’ mi kellemetlen további következményekkel párosul (1848 Pólya József 8371002, 20) | durva szorítást éreztem a nyakamon (1909 Ignotus CD10) | Durván hátravágódik a kapu (1933 Tamási Áron 9701006, 50) | a távcső nem rezeg be az észlelő durva mozdulatai miatt (1996 Természet Világa CD50).

4b. ’vmely érzékszervre (bántóan) erősen ható(, éles) 〈hang, szag, fény〉’ ❖ nem gyötrene félénk Szív dobogás, hallván trombita’ durva ſzavát (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 7) | Az öreg lúdak sokkal durvábban gágognak mint a’ fiatalok (1835 Némethy József 8333012, 104) | a durva földi fény megvakította őt (1927 Rédey Mária CD10) | Az öreg nagy óvatosan kinyitotta a fiatalember száját s egy pár csepp pálinkát töltött bele. Gábor lenyelte a durva, maró nedvet (1931 Szabó Dezső 9623013, 148) | a padlóból durva petróleumszag áramlott (1979 Esterházy Péter 9129002, 314).

4c. ’rendkívül nagy erejű, vad 〈szél〉, ill. zord 〈éghajlat〉’ ❖ a’ durva ſzéltl el vitetett (1796 Péteri Takáts József ford.–Ovidius 7268002, 75) | durva éghajlat alatt pedig a’ lágy levegőt kivánó nemes narancs szintúgy elhervadna (1838 Zsoldos Ignác 8540005, 2) | Irám kertjén át durva szél söpört (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 20) | döntött fel már engem is a szél, ketten vittünk egy három négyzetméteres ládaoldalt, belénk vágott egy durvább légroham (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 16).

4d. ’nagy erőt igénylő fizikai 〈munka〉’ ❖ a’ leg durváb foglalatoágoktol ſem huzta el munkához ſzokatlan kezeit (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 151) | durvább munkákra nem való müveltebb nő (1871 Illésy György 8194003, 33) | Akkoriban még nagyon kevés helyen dolgoztak gépekkel és a durva munkákat is kézzel végezték (1927 Weltner Jakab 9787003, 35) | a legjobb asszonynak valók menekülnek ide a nehezebb, durvább és lelki értelemben is elriasztó munkaterületekről (1956 Veres Péter 2005082, 743).

4e. ’erős, kemény, markáns 〈arc(vonás)〉’ ❖ elaszott durva vonásinak boszorkányos lelkesedése szépen ellenkezett a’ daliás férfi’ karcsú termetével (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367002, 80) | A fejedelem egy 40 esztendős, hat lábnyi magas és erős termetü ember; durva arczvonásai közt két kícsiny szeme volt észrevehető (1857 Magyar László 8286003, 65) | Rozvita félig nyitott szájjal aludt még, darabos és durva volt az arca (1937 Egri Viktor 9119001, 59).

5. ’kíméletlen, (másokat) erősen sértő, bántó 〈megnyilvánulás, viselkedés〉, ill. olyan 〈eljárás, módszer, cselekvés stb.〉, amely súlyosan megsért vkit, vmit, kárt okoz’ ❖ A’ követ a’ kyrálynak végső akarattyát fel adván Tuardiusnak, egyebet nem veszen a durva feleletnél (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 116) | Mentöl többet kínozza öket [ti. a férfiakat] az ember, mentöl durvábbul bánik velek, annál jobbak (1793 Boér Sándor ford.–Schröder² 7053004, 198) | olly durván megbántottam [a leányt] (1834 Vajda Péter 8504006, 104) | [Balassa Konstantin lovassági őrnagy a ló patkolásakor] mellőz minden kényszeritő, kinzó eszközt és durva eljárást (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a cikk hangja sértő, egyes biráló megjegyzéseiben durva, kegyetlen (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 409) | [Széchenyi István a Politikai programmtöredékek című műben] durva sértéseket, rágalmakat szór Kossuthra (1951 Sőtér István 9613009, 70) | Hol durvábban, hol finomabb módszerekkel folyt a vallatásuk (1990 Lovass Zoltán 1097001, 171).

5a. ’olyan 〈személy〉, akire a bántó viselkedés, a gorombaság jellemző’ ❖ A’ másik [testvér] ellenben noha korhel, rest, durva vólt, még-is azt akarta, hogy mindenektl úgy betsltessék mint a’ másik, ’s minthogy azt meg nem nyerhette, tehát az  ſzeretetre méltó társát gyllni kezdette (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Campe 7238008, 111) | s ha a’ tudós sem szánakodó, nem jóakaró, nem emberszerető, sőt kevély, durva, írígy, roszkívánó, ’s más kárán örűlő, mit várhatni a’ tudatlantól? (1830 Imre János 8195003, 66) | Sárika a világ leggonoszabb teremtése, szájas, pimasz, durva s az édesanyját – legalább azt hallotta – multkor úgy hasbarúgta, hogy ágynak esett (1931 Kosztolányi Dezső 9359227, 223) | az ápolók is bárkit leinekciózhattak, megüthettek, elverhettek, nem kellett elszámolniuk a beteggel, durvák voltak, agresszívek, hatalmaskodók (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 352).

5b. ’a jó ízlést, erkölcsi érzéket sértő, vaskos v. trágár 〈kifejezés, szó stb.〉’ ❖ [a könyveket tudósok] ítélnék meg igazán szép és rút oldaláról, kivált a nyelvre nézve, a betűn és vonáson elkezdve az idegen szókig és illetlen vagy durva szólásformáig (1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156009, 337) | Kettőt-hármat odakiáltott mintegy durva káromkodásképen Posztó úr a dolgosokra (1886 Tolnai Lajos 8483020, 8) | A kifejezés, melyet használ, jelezve mit vesz, amennyiben a munkások nem szűnnek meg sztrájkolni, oly durva, hogy nem tűri a nyomdafestéket (1981 Dénes Tibor 9812004, 211) | [a legényekre vonatkozó céhszabályok] tilalmazzák a fegyverviselést, a durva szavak használatát, a szerencsejátékokat, a bordélyházak látogatását stb. (1996 Szende Katalin CD52).

6. (szokatlanul) súlyos, ill. (bántóan) nagy fokú, nagy mértékű 〈történés, jelenség〉’ ❖ Meg esmérték már régen az Orvosok az ö durva vétkeiket (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 95) | Csendes Este! balzsamozd-el Durva kínomat, Vagy reám végtére hozd-el Vártt halálomat (1800 Csokonai Vitéz Mihály 7069070, 172) | Jenő érzé, hogy durva hazugság nélkül nem esküdhetik Czilinek szerelmet (1853 Karacs Teréz 8219004, 150) | Emlékezetből hivatkozik tényekre és összefüggésekre, s eközben nem egyszer durva tévedéseknek áldozata lesz (1947 Lukács György² 2005112, 51) | a durva veleszületett rendellenességet okozó külső ártalmak között a rubeólavírusé a vezető szerep (1986 Czeizel Endre 9080010, 98) | Tiltakozunk a durva adónövekedés ellen (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Zsolti átküldött egy csomó videólinket valami sorozatról, hogy nézzem meg, „mennyire durván jó” (2010 Leiner Laura 3208008, 289).

7. (állítmányként) ’〈annak kif-ére, hogy a beszélő szerint az elhangzott, es. következő kijelentés megdöbbenést vált(hat) ki〉’ ❖ Durva lesz, amit mondok: ilyen alapon a gyermekhez jutásnak alternatívája lehetne az is, hogy lopok magamnak egyet (1999 Országgyűlési Napló CD62) | [Az 1994-es világbajnokság kapcsán:] van egy kolumbiai védő, aki öngólt vét az USA ellen, hazatérés után lelövik. Nagyon durva (2002 Magyar Hírlap CD09).

Sz: durvás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, durván; ÚMTsz. durvakóc, durvakorpa

durva melléknév 16A
1.
〈az apróval, vékonnyal, finommal szemben:〉 nagy(obb), vastag(abb), ill. ilyen darabokat, szálakat stb. tartalmazó v. ilyen darabokból, szálakból stb. álló
A’ közép ſzerü és durvább Széna a’ Jarmos Ökröknek, és Gulyabeli Bikáknak való
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
[a köveket] bányákban fejtik és vagy durva darabokban mint terméskő, vagy elaprózva mint kőtörmelék (tört kavics), vagy többé vagy kevésbbé kifaragva mint műköveket használják fel
(1894 PallasLex.)
[a] dara vagy németesen griz, a durvára örölt búza
(1926 TolnaiÚjLex.)
[A radix ovata nevű csiga] héja egyszer nomabban, máskor durvábban vonalkázott
(1943 Soós Lajos)
15-20 évvel ezelőtt Kirgiziában csak durva gyapjas juhokat ismertek
(1949 Szabad Föld jan. 23.)
[A fekete terrier] szőrzete közepesen hosszú, durva szálú
(1996 Szinák János–Veress István)
Külső légzéskor a levegő először a felső légutakba (orr-, ill.illetve szájüreg, garat, gége) jut, itt felmelegszik és megtisztul a durva szennyeződéstől
(1998 Tények könyve)
1a.
ilyen darabokból, szálakból stb. való anyagra v. ezekből készült tárgyra jellemző 〈minőség〉
kissé durva minőségű salon-öltözetem
(1887 e. Podmaniczky Frigyes)
A múlt század végén, századunk elején szegényebb öregasszonyok vászonból készült és derékszögű darabokból álló, durva minőségű vászonnal bélelt, zsebes vászonkabátot, a vászonkankót viselték
(1982 NéprajziLex.)
1b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
durva mész (rég, Ásv)
meszes törmelékből, kül. mészvázú élőlények vázának törmelékéből képződött, 2 milliméternél nagyobb szemcsenagyságú mészkő
A durva mész képződésekor a vidék folytonosan tengerfenék volt
(1855 Vasárnapi Újság)
Természetes építő anyagok a kövek, melyek alapanyaguk szerint: mészkő (durva mész), homokkő, márvány (kristályos mészkő), trachit, gránit, bazalt, turfa stb.s a többi neveztetnek
(1894 PallasLex.)
A Párkány-vidéki hegyek fő alkotó részei a harmadkori (neogén) homokagyag és durva mész
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
durva mészkő (Ásv)
ua.
durva mészkő (párisi durva mész)
(1894 PallasLex.)
A Kolozsmonostoron durva mészkőben talált állkapocs ugyancsak egy ősi szabású evezőlábút, Steganopodae képvisel
(1933 Az állatok világa ford.)
A miocén korszaki durva mészkövek biogén eredetűek
(1995 Természet Világa)
1c.
egyenetlen, érdes 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈tárgy, dolog〉
?
Bár a’ Királyt néha öröm árja moſsa, De ſzivét rágó Gond tsipde, mardoſsa; Fénylik ugyan kivül ennek aranyoſsa, De belöl ’ſák vászon durva papiroſsa
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
?
A’ fa’ haja sárgás barna, durva, repedezett
(1805 Pethe Ferenc)
a fujt üveg eredetileg nem átlátszó, hanem homályos és felszine durva
(1858 Vasárnapi Újság)
a keze keskenynek született, de a sok munkától már durva lett és érdes
(1938 Dallos Sándor)
finom vagy durva felületű textúrák
(2000 Lakáskultúra)
1d.
vastag(abb) szálakból készült 〈fonal, szövet, fonadék〉, ill. ilyen fonalból, szövetből, fonadékból készült 〈tárgy, kül. ruhadarab〉
a’ közelebb való rokonſágok durva köntöſökben fel-ltözve a’ hólt testekre borúlnak, által ölelik, sirattyák, könyveik’ özönével áztattyák
(1788 Decsy Sámuel)
Egerben zsák és ponyvának való durvább, de sőt közönséges használatra szükséges vászon is készűl
(1845 Hetilap)
A vesszőből készült durva fonadékon, vagy a szövött kelmén a különböző szinü vesszők és fonalak elrendezéséből keletkezett mustra [= minta] szintén geometriai jellegü
(1893 PallasLex.)
durva nádkosár
(1897 PallasLex.)
A vastagabb, durvább fonalakból […] a lepedőnek, derékaljnak szánt vásznak szövődtek
(1994 Domonkos Ottó)
1e.
vastag, kemény (szőr)szálakból készült 〈ecset, kefe〉
felette durva ecsettel van dolgozva [a kép]
(1808 Kazinczy Ferenc)
[a viaszpépet a fabútoron] durva gyökér- v.vagy sörtekefével, esetleg posztórongygyal jól eldörzsöljük
(1897 PallasLex.)
Fölszerelése két bögre olajfesték: az egyik rendesen sötétbarna, a másik sötétkék tartalommal, két durva ecset és néhány deszkákba metszett festőminta
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Légvárainak előcsarnokait légies szolgálóleányok durva kefékkel súrolják
(1925 Füst Milán)
1f. (rég)
kemény, darabos, nehéz 〈étel〉
A’ Ro’s-kenyér, a’ Búza-kenyérnél, egéſz Europában közönségeſebb; de enyveſebb, tömöttebb, durvább, nehezebb eméſzthet
(1787 Mátyus István)
Valaki tehát egésségét szereti, reméllem olly maga gondolatlan nem leszen, hogy ennyi sok gyenge eledeleket elmellzvén, a’ durvákat válaszsza
(1800 Nyulas Ferenc)
a kávé csokoládé, fűszeres-, élesztős-, igen zsiros és czukros ételek, ugy a durva tészták és sajt, gyermekeknek nem valók
(1861 Lengyel Dániel)
1g. (rég)
nagy termetű, nagydarab 〈ember, állat (teste)
Én nagy durva kosokkal, ürűkkel bajlódom
(1797 Czinke Ferenc)
A’ könnyü, pattanós, ’s keccsel teljes növésü Arabs, ’s a’ hússal terhelt, lomha, ’s durva Frízlandi ló köztt olly nagy a’ külömbség, hogy csak nem külömböző nemü állatoknak lehetne tartani
(1829 Wesselényi Miklós)
Butaságnál: meredt szem és pillantás; vastag homlok és száj: durva test; és feszes, ügyetlen mozgás
(1861 Mátray Gábor)
1h.
olyan 〈eszköz, szerszám (része), amellyel nagyobb részeket lehet leválasztani, ill. nagyobb szemcséket lehet különválasztani vmely anyagból
durvább Ráspolyok
(1788 Harmincadi rendtartás)
Gyalúd legyen finomabb is durvább is, mellyen káposztát, almát, ugorkát gyalúlj; a’ finomabban pedig a’ szarvas-gombát szálakra
(1846 Zelena Ferenc)
forgó hengeres rosta finomabb és durvább lyukakkal
(1928 TolnaiÚjLex.)
A káposztát tisztítás után az almareszelő durva fokán lereszeljük
(1994 Frank Júlia)
Töltőhomok rostálására használt durvább szita
(1999 Macher Frigyes)
2.
elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott 〈tárgy, dolog〉
ha egyéb gyümöltsét nem nyerhetem-is ezen durva és alatson munkátskámnak
(1784 Dézsi József ford.Barthaloti)
[a kínaiak] kéſzitenek Zseborákat is, de azok többnyire hibások ’s durvák
(1798 Sándor István)
A berendezés, a bútorzat a lehető legegyszerűbb. Egy-két fapad és háromlábú zsámoly, egy felette durván készített asztal, egy-két faláda
(1884 Hunfalvy János)
[Az őskorból fennmaradt hallstatti tárgyakon] a formák és díszítések sokasága igen nagy; a mértani vonalakon kívül durva rajzban feltüntetnek emberi és állati alakokat
(1900 Nagy képes világtörténet)
A habán munka durva utánzata az óbudai kovácscéh 1793-as és 1794-es kantája
(1991 Magyar néprajz)
2a. (-n raggal partikulaszerűen is)
a finom részletektől eltekintő, hozzávetőleges, nem egészen pontos
Az atheismus és durvább értelemben vett materialismus ikertestvérek
(1879 Lauka Gusztáv)
A helyiségek térfogata alapján szokásos melegkiszabás csak durva becsléssel közelíti meg a valóságot
(1913 RévaiNagyLex.)
A Big-Bang durván tízmilliárd évvel ezelőtt történt
(1978 Simonyi Károly)
egy 1 m széles, 6 m mély akna durván 150 kg ércet eredményezett
(2000 Gömöri János)
3. (rég)
〈kőzetnek, ércnek〉 természetes, megmunkálatlan, nyers 〈állapota〉, ill. ilyen állapotban levő 〈kőzet, érc〉
Durva az értz a’ Földnek gyomrában
(1785 Göböl Gáspár)
A durva (köszörületlen) gyémánt […] az üveget nemcsak megkarcolja, hanem egészen áthasitja
(1844 Nendtvich Károly)
A fél drágakövek […] durva állapotban kevésre becsültetnek
(1858 Vasárnapi Újság)
Müvészeted nem oly dolog […] mint a minőt szobrászi kéz Durva kőből farag ki
(1870 Lukács Ödön)
3a.
〈vmely személynek, közösségnek〉 az az 〈állapota〉, hogy a kulturáltság alacsonyabb fokán áll, nem eléggé kifinomodott, műveletlen, ill. ilyen állapotú 〈személy, közösség〉
[más, idegen nemzetek] a’ mi régi eleinket, tsak nem minden Nemzetek felett, durvának, kegyetlennek, és egyedl a’ terméſzet világánál, minden küls törvény és jó rendtartás nélkül éltnek lenni tartyák
(1774 Báróczi Sándor)
fejedelmi arany ragyogott a durva paraszton
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
így látjuk is a’ tánczot mind a’ durva népeknél; mind a’ polgárosodottaknál is kifejlődve
(1840 Henszlmann Imre)
A legrégibb görögök már durva állapotukban is elragadtattak Orpheus énekétől, s e hatást mai nap is láthatni a legvadabb népeknél
(1853 Samarjay Károly ford.Schröer)
[III. Sándor cár] ekkor még szerette magát olyan egyszerűnek és durvának mutatni, mint alattvalói
(1992 Niederhauser Emil)
3b. (kissé rég)
ilyen személyre, közösségre jellemző, rá valló
Szóllani is Magyarúl már ſzégyen, ’s durva paraſztság
(1777 Révai Miklós)
a durva, nyers szokások. Melyek vad Afrikánk földjén teremnek
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
az uralkodó valamint a nép még pogányok voltak; erkölcseik durvák és szilajok
(1895 PallasLex.)
A „magyar ugar” beszél: lápok, sivatagok, legelők s rengetegek; durva udvarházak, nyomorult pórviskók, bujdosó hegyhágók, vad karámok s elhagyott vásárhelyek
(1933 Babits Mihály)
3c.
nem eléggé kifinomult, kevéssé érzékeny 〈lélek, érzék(szerv)
mit láttok a’ nap’ ſugárnak ſegitſége nélkl egyebet homályoſságnál durva ſzemeim?
(1788 Pálóczi Horváth Ádám)
A’ durvább érzékű, didergő és szüntelen irtóztató természetet érző északi nemzetek
(1819 Dessewffy József)
A síkság éppen olyan, mint a tenger és hangja is van neki, csakhogy ez a hang halkan szól és finom: a durva fülek nem hallják
(1902 Gozsdu Elek)
[a médium] a szellemeknek mintegy testet kölcsönöz, úgyhogy azok materializálódhatnak, vagyis testet ölthetnek és a mi durva érzékszerveink számára is felismerhetővé tehetik magukat
(1928 TolnaiÚjLex.)
3d. (ritk)
egyszerű, kendőzetlen(ül őszinte) 〈érzés, megnyilvánulás stb.〉
nem máskép’ hanem durva akaratból tésznek jót
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
Meggyónom magamnak, hogy mit gondolok. Azon durván, a hogy gondolom
(1906 Ambrus Zoltán)
Nem nézni magasabb egekbe, távolibb csillagokra, csak kiáltani, mennél durvább csupaszsággal a közvetlen jelszót, amit fajtánk, helyzetünk, pillanatunk kíván: ez a huszadik század szimpla tanítása
(1952 Darvas József)
3e. (rég)
vad, szilaj, nehezen kezelhető, betöretlen 〈állat〉
Tudok ſzre’-menttébe bánni a’ durva Állattal
(1786 Dugonics András)
A’ hideg durva kancza vére a’ keleti Ló nemes vérével legyen elegyítve
(1828 Széchenyi István)
3f. (rég)
kegyetlen, zord 〈táj, vidék〉
te gyászos elme, Serkenj fel, és hagyd el ezt A síralom helyének durva rejtekét
(1795 Batsányi János)
Zordon erdők, durva bérczek, szirtok
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
mi fogna lenni belőled, ha engem Ovidként durva Tomos városába száműznének?
(1818 k. Fáy András¹)
Anastasia: S orosz Jaroslaw Fejedelmi sarját bűntelen sérthetted? Zsófia: Ejh, durva észak zordon fajzatát
(1898 Várady Antal)
4.
Nagyon erős, erőteljes.
4a.
lendületes(ebb), heves(ebb) 〈mozdulat, mozgás〉, ill. nagy erővel végrehajtott(, fájdalmat okozó) 〈cselekvés, tett〉
Egy valaki vásárlott magának egy Szeretsen-Szolgát, […] kezdé minden módon a’nak teſtét moſni és ſzappanyozni, ’s dörgölni; de ſemmit ſem haſznála véle, meg-maradván fekete ſzine; hanem nyavalyát okozott ſzegénynek a’ durva moſáal és dörgöléel
(1776 Esopus meséi ford.)
Ezen mélyedés a’ sebészi eszközökkel teendő kutatásnál azért nevezetes, mivel benne a’ kutasz könnyen fölakad ’s a’ durva tovább taszitásnál a’ nyálkahártyát fölrepeszti, a’ mi kellemetlen további következményekkel párosul
(1848 Pólya József)
durva szorítást éreztem a nyakamon
(1909 Ignotus)
Durván hátravágódik a kapu
(1933 Tamási Áron)
a távcső nem rezeg be az észlelő durva mozdulatai miatt
(1996 Természet Világa)
4b.
vmely érzékszervre (bántóan) erősen ható(, éles) 〈hang, szag, fény〉
nem gyötrene félénk Szív dobogás, hallván trombita’ durva ſzavát
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
Az öreg lúdak sokkal durvábban gágognak mint a’ fiatalok
(1835 Némethy József)
a durva földi fény megvakította őt
(1927 Rédey Mária)
Az öreg nagy óvatosan kinyitotta a fiatalember száját s egy pár csepp pálinkát töltött bele. Gábor lenyelte a durva, maró nedvet
(1931 Szabó Dezső)
a padlóból durva petróleumszag áramlott
(1979 Esterházy Péter)
4c.
rendkívül nagy erejű, vad 〈szél〉, ill. zord 〈éghajlat〉
a’ durva ſzéltl el vitetett
(1796 Péteri Takáts József ford.Ovidius)
durva éghajlat alatt pedig a’ lágy levegőt kivánó nemes narancs szintúgy elhervadna
(1838 Zsoldos Ignác)
Irám kertjén át durva szél söpört
(1922 Szabó Lőrinc ford.Omar Khajjám)
döntött fel már engem is a szél, ketten vittünk egy három négyzetméteres ládaoldalt, belénk vágott egy durvább légroham
(1973 László-Bencsik Sándor)
4d.
nagy erőt igénylő fizikai 〈munka〉
a’ leg durváb foglalatoágoktol ſem huzta el munkához ſzokatlan kezeit
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
durvább munkákra nem való müveltebb nő
(1871 Illésy György)
Akkoriban még nagyon kevés helyen dolgoztak gépekkel és a durva munkákat is kézzel végezték
(1927 Weltner Jakab)
a legjobb asszonynak valók menekülnek ide a nehezebb, durvább és lelki értelemben is elriasztó munkaterületekről
(1956 Veres Péter)
4e.
erős, kemény, markáns 〈arc(vonás)
elaszott durva vonásinak boszorkányos lelkesedése szépen ellenkezett a’ daliás férfi’ karcsú termetével
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
A fejedelem egy 40 esztendős, hat lábnyi magas és erős termetü ember; durva arczvonásai közt két kícsiny szeme volt észrevehető
(1857 Magyar László)
Rozvita félig nyitott szájjal aludt még, darabos és durva volt az arca
(1937 Egri Viktor)
5.
kíméletlen, (másokat) erősen sértő, bántó 〈megnyilvánulás, viselkedés〉, ill. olyan 〈eljárás, módszer, cselekvés stb.〉, amely súlyosan megsért vkit, vmit, kárt okoz
A’ követ a’ kyrálynak végső akarattyát fel adván Tuardiusnak, egyebet nem veszen a durva feleletnél
(1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford.)
Mentöl többet kínozza öket [ti. a férfiakat] az ember, mentöl durvábbul bánik velek, annál jobbak
(1793 Boér Sándor ford.Schröder²)
olly durván megbántottam [a leányt]
(1834 Vajda Péter)
[Balassa Konstantin lovassági őrnagy a ló patkolásakor] mellőz minden kényszeritő, kinzó eszközt és durva eljárást
(1858 Vasárnapi Újság)
a cikk hangja sértő, egyes biráló megjegyzéseiben durva, kegyetlen
(1925 Kosztolányi Dezső)
[Széchenyi István a Politikai programmtöredékek című műben] durva sértéseket, rágalmakat szór Kossuthra
(1951 Sőtér István)
Hol durvábban, hol finomabb módszerekkel folyt a vallatásuk
(1990 Lovass Zoltán)
5a.
olyan 〈személy〉, akire a bántó viselkedés, a gorombaság jellemző
A’ másik [testvér] ellenben noha korhel, rest, durva vólt, még-is azt akarta, hogy mindenektl úgy betsltessék mint a’ másik, ’s minthogy azt meg nem nyerhette, tehát az  ſzeretetre méltó társát gyllni kezdette
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Campe)
s ha a’ tudós sem szánakodó, nem jóakaró, nem emberszerető, sőt kevély, durva, írígy, roszkívánó, ’s más kárán örűlő, mit várhatni a’ tudatlantól?
(1830 Imre János)
Sárika a világ leggonoszabb teremtése, szájas, pimasz, durva s az édesanyját – legalább azt hallotta – multkor úgy hasbarúgta, hogy ágynak esett
(1931 Kosztolányi Dezső)
az ápolók is bárkit leinekciózhattak, megüthettek, elverhettek, nem kellett elszámolniuk a beteggel, durvák voltak, agresszívek, hatalmaskodók
(1989 Fel a kezekkel!)
5b.
a jó ízlést, erkölcsi érzéket sértő, vaskos v. trágár 〈kifejezés, szó stb.〉
[a könyveket tudósok] ítélnék meg igazán szép és rút oldaláról, kivált a nyelvre nézve, a betűn és vonáson elkezdve az idegen szókig és illetlen vagy durva szólásformáig
(1805 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
Kettőt-hármat odakiáltott mintegy durva káromkodásképen Posztó úr a dolgosokra
(1886 Tolnai Lajos)
A kifejezés, melyet használ, jelezve mit vesz, amennyiben a munkások nem szűnnek meg sztrájkolni, oly durva, hogy nem tűri a nyomdafestéket
(1981 Dénes Tibor)
[a legényekre vonatkozó céhszabályok] tilalmazzák a fegyverviselést, a durva szavak használatát, a szerencsejátékokat, a bordélyházak látogatását stb.
(1996 Szende Katalin)
6.
(szokatlanul) súlyos, ill. (bántóan) nagy fokú, nagy mértékű 〈történés, jelenség〉
Meg esmérték már régen az Orvosok az ö durva vétkeiket
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
Csendes Este! balzsamozd-el Durva kínomat, Vagy reám végtére hozd-el Vártt halálomat
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
Jenő érzé, hogy durva hazugság nélkül nem esküdhetik Czilinek szerelmet
(1853 Karacs Teréz)
Emlékezetből hivatkozik tényekre és összefüggésekre, s eközben nem egyszer durva tévedéseknek áldozata lesz
(1947 Lukács György²)
a durva veleszületett rendellenességet okozó külső ártalmak között a rubeólavírusé a vezető szerep
(1986 Czeizel Endre)
Tiltakozunk a durva adónövekedés ellen
(1992 Országgyűlési Napló)
Zsolti átküldött egy csomó videólinket valami sorozatról, hogy nézzem meg, „mennyire durván jó”
(2010 Leiner Laura)
7. (állítmányként)
〈annak kif-ére, hogy a beszélő szerint az elhangzott, es. következő kijelentés megdöbbenést vált(hat) ki〉
Durva lesz, amit mondok: ilyen alapon a gyermekhez jutásnak alternatívája lehetne az is, hogy lopok magamnak egyet
(1999 Országgyűlési Napló)
[Az 1994-es világbajnokság kapcsán:] van egy kolumbiai védő, aki öngólt vét az USAUnited States of America ’Amerikai Egyesült Államok’ ellen, hazatérés után lelövik. Nagyon durva
(2002 Magyar Hírlap)
Sz: durvás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, durván; ÚMTsz. durvakóc, durvakorpa

Beállítások