duska fn és mn 6A (rég)

I. fn

1. ’mértéktelen v. bőséges lakmározás, kül. ivás, ill. ennek során elfogyasztott ital’ ❖ Duskát innya [=] úntig, torkig, ökör módra kortyozni, tuskázni, innya, duskázni (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 19) | egy duskát szerető korhelynek elkárhozott szelleme (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 18) | A vídám boriszának, a mámor s duska hivének ... Most hogy a földbe került, hadd csüngjön az őszi borágról A víg szőllőfürt most is a feje fölött (1890 Thewrewk Emil ford. C4132, 51).

1a. ’felemelt pohárral vki v. vmi felköszöntésére mondott beszéd, a pohárköszöntő utáni ivás, ill. (vkire, vmire emelt) pohár, kupa’ ❖ duska [=] ivó nagy pohár, billikom (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 18) | Duskát inni a régieknél a. m. áldomást inni, valakire ráköszönteni a poharat (1893 PallasLex. CD02) | A [dus] tánc neve a duska ’áldomás’ és a tus ’zene’ szócsaládok jelentéskörének keveredésével és a tánchoz való kapcsolódásával keletkezett (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’mértéktelen ivászaton, dőzsölésben részt vevő személy’ ❖ Meszsze költözzön harag, és kiáltás, Duska mulasson (1807 Hazai Tudósítások C0188, 259).

II. mn

’gazdag 〈személy, csoport〉’ ❖ Szala’ jó szív, ’s Baranyának dúzska lakósi (1816 Horváth József Elek C2137, 10) | A’ duska polgárság ki van meritve, ’S önkényeseknek hordja rabnyügét (1837 Garay János C1808, 38) | S köröskörül a helység duska népe, Mint raj sürr és forr fáradatlanul (1846 Pesti Divatlap C5838, 481).

Sz: duskázik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. dúska; TESz.

duska főnév és melléknév 6A (rég)
I. főnév
1.
mértéktelen v. bőséges lakmározás, kül. ivás, ill. ennek során elfogyasztott ital
Duskát innya [=] úntig, torkig, ökör módra kortyozni, tuskázni, innya, duskázni
(1784 Baróti Szabó Dávid)
egy duskát szerető korhelynek elkárhozott szelleme
(1829 Vörösmarty Mihály)
A vídám boriszának, a mámor s duska hivének ... Most hogy a földbe került, hadd csüngjön az őszi borágról A víg szőllőfürt most is a feje fölött
(1890 Thewrewk Emil ford.)
1a.
felemelt pohárral vki v. vmi felköszöntésére mondott beszéd, a pohárköszöntő utáni ivás, ill. (vkire, vmire emelt) pohár, kupa
duska [=] ivó nagy pohár, billikom
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Duskát inni a régieknél a. m.annyi mint áldomást inni, valakire ráköszönteni a poharat
(1893 PallasLex.)
A [dus] tánc neve a duska ’áldomás’ és a tus ’zene’ szócsaládok jelentéskörének keveredésével és a tánchoz való kapcsolódásával keletkezett
(1990 Magyar néprajz)
2.
mértéktelen ivászaton, dőzsölésben részt vevő személy
Meszsze költözzön harag, és kiáltás, Duska mulasson
(1807 Hazai Tudósítások)
II. melléknév
gazdag 〈személy, csoport〉
Szala’ jó szív, ’s Baranyának dúzska lakósi
(1816 Horváth József Elek)
A’ duska polgárság ki van meritve, ’S önkényeseknek hordja rabnyügét
(1837 Garay János)
S köröskörül a helység duska népe, Mint raj sürr és forr fáradatlanul
(1846 Pesti Divatlap)
Sz: duskázik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. dúska; TESz.

Beállítások