dús mn és fn  dúzs (rég)

I. mn 12A

1. (irod) ’nagy vagyonú, igen gazdag 〈személy, csoport〉’ ❖ dús [=] […] gazdag, vagyonos (1784 Kisded szótár C0815, 17) | A dús családok közül néhány ellenségem; a nagyobb rész vagyonát nem tisztes módon szerzé (1843 Kemény Zsigmond 8235033, 74) | Simon úr dúsgazdag mágnás volt: a mesés gazdagságú Rákóczi után ő vala az összes emigránsok közt a legdúsabb (1885 Thaly Kálmán 8477008, 265) | A külföldi mintákban utazó szocializmus akarja főképpen elhitetni önmagával, hogy itt a gőgös, dús polgárság alól kell kirántani a hatalom székét (1905 Ady Endre CD0801) | míg veled éltem én, nálam jobban a dús perzsa király sem élt (1943 Radnóti Miklós ford.–Horatius 9543210, 25).

1a. (/vál) ’nagy gazdagságot tükröző, komoly anyagi értékkel bíró 〈épület, tárgy stb.〉’ ❖ dús [=] […] értékes (1784 Kisded szótár C0815, 17) | Vérbe borult ragyogó dús fegyvere (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 108) | előtte ragyog vala a grófné dús palotája, tele a fényüzés minden szeszélyes cifraságaival (1861 Arany János C6504, 85) | Bement régi dolgozószobájába. Angol butorok terpeszkedtek, kényelmesek és dúsak. Az új bérlők jómóduak lehettek (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 55) | [Erzsébet] Lajos türingiai őrgróf felesége lesz – minden képzeletet felülmúlóan dús nászajándékkal (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég) ’természeti kincsekben, anyagi v. szellemi javakban gazdag 〈ország, város〉, ill. bő termést adó, termékeny 〈terület〉’ ❖ Vólt egy nagy, viadalra-ſzokott, dús hajdani Váras; Ellenbenn Olaſz-orſzággal, ’s hol meſzſze vizével Bé-ſzakad a’ Tibris Tirhen-tengernek ölébe; Kártágó neve (1808 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius 7021030, 18) | hazátok dús, nagy, büszke hon, Méltó hazája bátor férfiaknak (1840 Vörösmarty Mihály 8524409, 343) | Népünk elhagyva áldatlan honát, Örömmel száll meg e dus földeken (1868 Szigligeti Ede C3987, 331) | 1648-1769-ig csaknem szüneteltek a felfedezések, mert elérték a keresett dús országokat (1913 RévaiNagyLex. C5704, 5) | Nekünk vannak a legdúsabb rétjeink az egész vidéken (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 328) | a dús bácskai táj (1994 Új Könyvek CD29).

2. (/vál) ’az oda való v. a részét képező (értékes) dolgokból, es. élőlényekből sokat (és sokfélét) tartalmazó’ ❖ Nem kevésbé dús az állatvilág, szürke medve, nyest, görény s vidra pompás szőremet (prémzetet) nyújt, – mig jávor- s más szarvasok nyájai, nyulak, teknősbékák, és ehető evetkék izes eledellel szolgálnak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [A 15. századbeli főpapnak, Kalmanczai Domokosnak] dús könyvtára volt (1876 Rómer Flóris CD40) | Selmec- és Körmöcbányán a kurucok eltávozásuk előtt azonkívül, hogy a császáriak a dús bányáknak semmi hasznát se vehessék, a vízemelő gépeket, bányaműveket szétrombolták (1941 Bánlaky József CD16) | Ez sohasem volt szegény környék, dús tapolcai és keszthelyi kirakodó- és állatvásárokra emlékeznek a mai öregek (1992 Konrád György 2027021, 8).

2a. ’sok(féle) értékes alapanyagból készült, tartalmas 〈étel, ital〉, ill. ilyen ételekben, italokban gazdag 〈étkezés〉’ ❖ az ebéd dús; de mi még sem eszünk (1841 Vörösmarty Mihály 8524295, 28) | A pincér nagy ezüsttálcán dús reggelit hozott (1901 Molnár Ferenc² 9453008, 78) | Dús ételek és cukrok kisded halma, Sötét rum és bor, datolya meg alma (1916 Kosztolányi Dezső 9359105, 73) | sáfrányos-gyömbéres dús tyúkhúsleves (2000 Figyelő CD2601).

2b. (többféle) étellel, itallal bőségesen megrakott, tele 〈tál, asztal stb.〉’ ❖ A’ gazdagoknak többnyire a’ dús asztal és a’ heverés a’ veszedelmek (1810 Berzsenyi Dániel C2561, 75) | jobb enni dús tálból, Mint a szükség barna kenyeréből! (1881 e. Szemere Miklós C3945, 350) | a régi Magyarország dús kamráiba ki nyithatott be közülünk, amely kamrák mindig úgy voltak felszerelve, mintha ínséges esztendők következnének? (1926 Krúdy Gyula CD54) | Bent a „tiszta” szobában az asztal dúsan meg van terítve: étel, ital, gyümölcsök (1971 Csurka István 9096006, 257).

3. (/vál)(tartalmában értékes,) változatosságában gazdag, színes’ ❖ Egykor mi más reményeim valának! Mi dús jövendőt képzelék magamnak! (1834 Eötvös József 8126022, 21) | a költői lélek dús nyelvén beszélt a müvészetről (1846 Pompéry János 8372001, 129) | A képzelet mi dús! A szók szegények! (1886 Radó Antal ford.–Dante 8383001, 10) | Kuczka új verseiben gazdagabb, színesebb költői hang bontakozik ki – költői képei dúsabbak, életszerűbbek (1954 Darvas József 9101010, 198) | pompásan dús hasonlatokkal él (1999 Új Könyvek CD29).

4. ’Vmiben gazdag.’

4a. vmivel dús (/vál) ’vmivel bőségesen rendelkező’ ❖ A’ gyönyörség mindent teremt és mindent elenyészt; – teremt kintsek és boldogságokkal dús, enyészt nyomorúság és kínokkal tömött világokat (1806 Wándza Mihály 8525012, 59) | kik zivatar-nyargalta Szepest, ’s száz bérczü Gömörnek Oldalait lakják, ’s a’ tündér Borsodot, és az Isten-itallal dús Zemplénynek téreit, ormát, Mindezek a’ várhoz jöttek sokféle csapatban (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 108) | történeti emlékekkel dús Csehország (1843 Wesselényi Miklós 8528007, 127) | rejtélyekkel dús némaság (1932 Szomory Dezső 9683009, 128) | A pompás színes felvételekkel dús macska-könyv érdekes kultúrtörténeti bevezetéssel indul (1996 Új Könyvek CD29).

4b. vmiben dús ’vmiben bővelkedő, dúskáló’ ❖ Ki kétlené, hogy a’ kit ennyi jóság ’S léleknemesség’ kincse gazdagít, Az testi kellemekben szinte [= szintén] dús? (1834 Vörösmarty Mihály 8524402, 91) | legdúsabb e vidék sóban, mi Szovátha környékén egész hegyalakban emelkedik ki (1870 Orbán Balázs 8340015, 5) | Tapasztalatokban dús élete során számtalan igazságot tanult meg (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 24) | Új kötete adatokban igencsak dús monográfia (1998 Új Könyvek CD29).

4c. ’hozzáadott szén-dioxidot tartalmazó 〈(ásvány)víz〉’ ❖ A szigorúan vett ásványvízpiac a szénsavtartalom alapján további három szegmensre bontható: szénsavmentes (csendes), enyhén szénsavas és szénsavas (dús) (2000 Médiafigyelő CD2603).

5. ’jelentős mennyiségű, mértékű, ill. sűrű(n egymás mellett levő részekből álló)’ ❖ dús osorára [= uzsorára] ſiet (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | Dús aggodalommal hallotta, miként figyelmezteté Trenchinnek 2-ik követe a királyi városokat, hogy a törvényhozásba tetleges béfolyások nincs (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Orgonabokrok, akáczfák váltották fel a dúsan termő gyümölcsfákat (1858 Szendrey Júlia 8440012, 52) | Az isten dus áldása rajtatok (1871 Rákosi Jenő 8385003, 12) | azon nők birnak a legdúsabb, leghosszabb hajjal, kik azt soha le nem nyiratták, csak végét nyirbálják meg olykor (1885 Wohl Janka 8529005, 252) | A palást anyaga zöldszínű négylevelű rozettákkal mintázott szederjes (bíbor) bizánci selyemszövet, melyet dús aranyhímzés borít (1939 Bárányné Oberschall Magda CD43) | Párna dús csíkozással (1981 NéprajziLex. CD47) | a csokornyakkendőt ugyanazzal a technikával kell kötni a dúsan zsabózott ingre, mint lent a cipőfűzőt (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. (Bánya) ’olyan 〈nyers érc〉, amelyben nagy(obb) mennyiségben van a belőle kinyerhető fém’ ❖ Az ér kövét aztán különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba kerül, a soványabb a nedves kallóba (1872 Jókai Mór 8209005, 152) | A bányaipar termékei különféle minőségben találhatók: vannak dús ércek, jó ércek, és szegény ércek (1893 PallasLex. CD02) | A termelt vasérczek egy részét, nevezetesen a pržići bánya dús érczeit külföldre viszik (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

5b. (vál, átv is) ’bőségesen, gazdagon áradó 〈forrás(víz)〉’ ❖ nőd, fiad, mi sorsra várjanak, Ha elvonulsz az élet’ dús erétől, Hol emberléted’ boldogsága forr ki (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 273) | A Lobogó előtt egy más, talán még ennél is dúsabb forrás buzog fel, melynek vizét melegitve használják a közeli fürdő-szobákban (1869 Orbán Balázs CD22) | A jószágtartás, pásztorkodás Szegednek hosszú évszázadokon át egyik legdúsabb megélhetési forrása (1968 Bálint Sándor 9022001, 43) | Nitrogéngáztól pezsgő, dús vizű forrásaik patakja […] télen nem fagy be (1997 Magyarország földje CD05).

5c. (kissé rég) ’busásan jövedelmező’ ❖ ők dús hívatalokban Húzzák a fizetést (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 243) | Beatrixnak a trónon maradása esetére a pápai herczegek számára […] dús magyarországi javadalmakat helyezett kilátásba (1908 Berzeviczy Albert CD55) | a vagyon, a dús állás csak rontja az erkölcsöket (1941 Schöpflin Aladár CD10).

6. ’sűrű, tömény 〈folyékony anyag〉, ill. nagy sűrűségű, vmely anyagban gazdag 〈füst, pára stb.〉’ ❖ Ittam müvészet poharából Kábitó, drága, dús italt (1875 Gáspár Imre C1854, 87) | A dús párájú nehéz köd fölemelkedőben volt az apró, egymásba olvadó veteményes kertekről (1912 Laczkó Géza CD10) | drága párlat dús olaja (1918 Tóth Árpád C4230, 243) | Keményderékú gyárbörtön dús füstje Nagy kedvvel száll a piszkos égre föl (1922 József Attila CD01) | [A benzin égésénél fontos benzin-levegő arányt tekintve] a szegény keverék […] több, a dús […] kevesebb levegőt tartalmaz az elméleti aránynál (1994 Magyar Hírlap CD09).

6a. (irod) ’átható, erős 〈szag〉’ ❖ Ha szél veri – dúsabb illat ömöl (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 236) | A konyhából a legdúsabb ételszagok reménysége száll orrunk felé (1937 Féja Géza 9138002, 59) | édes akácfa-virág dús illata (1938 e. Dsida Jenő 9114054, 25).

6b. (ritk) ’árnyalatokban gazdag, telt 〈énekhang〉’ ❖ telt koloratúrszopránok és drámai altok egyaránt igénybe vették János szerelmi szolgálatait, hogy a hangjuk utána a színpadon fényesebb és dúsabb legyen (1989 Konrád György 9351006, 385) | Szendrényi Katalin a Parasztbecsület Santuzzájában rátalált igazi szerepére: a fekvése nem túl magas, és jól érvényesülhet benne sötét, dús drámai szoprán hangja (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. (irod v. tréf) ’kifejlett, telt 〈test(rész, kül. női mell)〉’ ❖ Nincs-e dús kebledben egy sohajtás, Szép szemedben érttem egy könyű? (1821 Vörösmarty Mihály 8524083, 174) | a’ phlegmás németalföldiek apró pipáikkal, ’s hófehér dústestű nejeikkel (1844 Tóth Lőrinc 8490012, 5) | Mily buja, dús csipők! (1921 Babits Mihály ford.–Ovidius C0587, 49) | [a kis írásokban szó van többek között] a csodálatos Barkóné dús bájairól (1999 Új Könyvek CD29).

II. fn 4A (kissé rég, irod)

’nagy vagyonú, igen gazdag személy’ ❖ Sok tékozló dús szorúlt-meg utollyára (1790 Virágszótár C3337, 73) | Legnevezetesb Broekben egy amsterdami dúsnak kastélya (1844 Tóth Lőrinc 8490014, 38) | Alázatos szolgád vagyok neked, Ki nem hajtottam térdet és fejet A föld hatalmas dúsai előtt (1927 Juhász Gyula¹ 9284642, 39).

Ö: báj~, érdem~, fantázia~, ózon~, remény~, siker~, szellem~, táp~; a -dús címszó alatt: érzelem~, esemény~, fehérje~, kalória~, lé~, nedv~, oxigén~, ötlet~, pára~, vér~, vitamin~, víz~, zsír~.

ÖU: élvezet~, eredmény~, erő~, eszme~, fény~, inger~, jellem~, kellem~, képzelet~, lomb~, öröm~, szín~, történet~, virág~.

Vö. CzF. dús¹, dús²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

dús melléknév és főnév
dúzs I. 12A II. 4A (rég)
I. melléknév 12A
1. (irod)
nagy vagyonú, igen gazdag 〈személy, csoport〉
dús [=] […] gazdag, vagyonos
(1784 Kisded szótár)
A dús családok közül néhány ellenségem; a nagyobb rész vagyonát nem tisztes módon szerzé
(1843 Kemény Zsigmond)
Simon úr dúsgazdag mágnás volt: a mesés gazdagságú Rákóczi után ő vala az összes emigránsok közt a legdúsabb
(1885 Thaly Kálmán)
A külföldi mintákban utazó szocializmus akarja főképpen elhitetni önmagával, hogy itt a gőgös, dús polgárság alól kell kirántani a hatalom székét
(1905 Ady Endre)
míg veled éltem én, nálam jobban a dús perzsa király sem élt
(1943 Radnóti Miklós ford.Horatius)
1a. (/vál)
nagy gazdagságot tükröző, komoly anyagi értékkel bíró 〈épület, tárgy stb.〉
dús [=] […] értékes
(1784 Kisded szótár)
Vérbe borult ragyogó dús fegyvere
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
előtte ragyog vala a grófné dús palotája, tele a fényüzés minden szeszélyes cifraságaival
(1861 Arany János)
Bement régi dolgozószobájába. Angol butorok terpeszkedtek, kényelmesek és dúsak. Az új bérlők jómóduak lehettek
(1920 Kosztolányi Dezső)
[Erzsébet] Lajos türingiai őrgróf felesége lesz – minden képzeletet felülmúlóan dús nászajándékkal
(1999 Magyar Hírlap)
1b. (rég)
természeti kincsekben, anyagi v. szellemi javakban gazdag 〈ország, város〉, ill. bő termést adó, termékeny 〈terület〉
Vólt egy nagy, viadalra-ſzokott, dús hajdani Váras; Ellenbenn Olaſz-orſzággal, ’s hol meſzſze vizével Bé-ſzakad a’ Tibris Tirhen-tengernek ölébe; Kártágó neve
(1808 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
hazátok dús, nagy, büszke hon, Méltó hazája bátor férfiaknak
(1840 Vörösmarty Mihály)
Népünk elhagyva áldatlan honát, Örömmel száll meg e dus földeken
(1868 Szigligeti Ede)
1648-1769-ig csaknem szüneteltek a felfedezések, mert elérték a keresett dús országokat
(1913 RévaiNagyLex.)
Nekünk vannak a legdúsabb rétjeink az egész vidéken
(1959 Benedek Marcell ford.France)
a dús bácskai táj
(1994 Új Könyvek)
2. (/vál)
az oda való v. a részét képező (értékes) dolgokból, es. élőlényekből sokat (és sokfélét) tartalmazó
Nem kevésbé dús az állatvilág, szürke medve, nyest, görény s vidra pompás szőremet (prémzetet) nyújt, – mig jávor- s más szarvasok nyájai, nyulak, teknősbékák, és ehető evetkék izes eledellel szolgálnak
(1854 Vasárnapi Újság)
[A 15. századbeli főpapnak, Kalmanczai Domokosnak] dús könyvtára volt
(1876 Rómer Flóris)
Selmec- és Körmöcbányán a kurucok eltávozásuk előtt azonkívül, hogy a császáriak a dús bányáknak semmi hasznát se vehessék, a vízemelő gépeket, bányaműveket szétrombolták
(1941 Bánlaky József)
Ez sohasem volt szegény környék, dús tapolcai és keszthelyi kirakodó- és állatvásárokra emlékeznek a mai öregek
(1992 Konrád György)
2a.
sok(féle) értékes alapanyagból készült, tartalmas 〈étel, ital〉, ill. ilyen ételekben, italokban gazdag 〈étkezés〉
az ebéd dús; de mi még sem eszünk
(1841 Vörösmarty Mihály)
A pincér nagy ezüsttálcán dús reggelit hozott
(1901 Molnár Ferenc²)
Dús ételek és cukrok kisded halma, Sötét rum és bor, datolya meg alma
(1916 Kosztolányi Dezső)
sáfrányos-gyömbéres dús tyúkhúsleves
(2000 Figyelő)
2b.
(többféle) étellel, itallal bőségesen megrakott, tele 〈tál, asztal stb.〉
A’ gazdagoknak többnyire a’ dús asztal és a’ heverés a’ veszedelmek
(1810 Berzsenyi Dániel)
jobb enni dús tálból, Mint a szükség barna kenyeréből!
(1881 e. Szemere Miklós)
a régi Magyarország dús kamráiba ki nyithatott be közülünk, amely kamrák mindig úgy voltak felszerelve, mintha ínséges esztendők következnének?
(1926 Krúdy Gyula)
Bent a „tiszta” szobában az asztal dúsan meg van terítve: étel, ital, gyümölcsök
(1971 Csurka István)
3. (/vál)
(tartalmában értékes,) változatosságában gazdag, színes
Egykor mi más reményeim valának! Mi dús jövendőt képzelék magamnak!
(1834 Eötvös József)
a költői lélek dús nyelvén beszélt a müvészetről
(1846 Pompéry János)
A képzelet mi dús! A szók szegények!
(1886 Radó Antal ford.Dante)
Kuczka új verseiben gazdagabb, színesebb költői hang bontakozik ki – költői képei dúsabbak, életszerűbbek
(1954 Darvas József)
pompásan dús hasonlatokkal él
(1999 Új Könyvek)
4.
Vmiben gazdag.
4a. vmivel dús (/vál)
vmivel bőségesen rendelkező
A’ gyönyörség mindent teremt és mindent elenyészt; – teremt kintsek és boldogságokkal dús, enyészt nyomorúság és kínokkal tömött világokat
(1806 Wándza Mihály)
kik zivatar-nyargalta Szepest, ’s száz bérczü Gömörnek Oldalait lakják, ’s a’ tündér Borsodot, és az Isten-itallal dús Zemplénynek téreit, ormát, Mindezek a’ várhoz jöttek sokféle csapatban
(1827 Vörösmarty Mihály)
történeti emlékekkel dús Csehország
(1843 Wesselényi Miklós)
rejtélyekkel dús némaság
(1932 Szomory Dezső)
A pompás színes felvételekkel dús macska-könyv érdekes kultúrtörténeti bevezetéssel indul
(1996 Új Könyvek)
4b. vmiben dús
vmiben bővelkedő, dúskáló
Ki kétlené, hogy a’ kit ennyi jóság ’S léleknemesség’ kincse gazdagít, Az testi kellemekben szinte [= szintén] dús?
(1834 Vörösmarty Mihály)
legdúsabb e vidék sóban, mi Szovátha környékén egész hegyalakban emelkedik ki
(1870 Orbán Balázs)
Tapasztalatokban dús élete során számtalan igazságot tanult meg
(1937 Szentiványi Jenő)
Új kötete adatokban igencsak dús monográfia
(1998 Új Könyvek)
4c.
hozzáadott szén-dioxidot tartalmazó (ásvány)víz〉
A szigorúan vett ásványvízpiac a szénsavtartalom alapján további három szegmensre bontható: szénsavmentes (csendes), enyhén szénsavas és szénsavas (dús)
(2000 Médiafigyelő)
5.
jelentős mennyiségű, mértékű, ill. sűrű(n egymás mellett levő részekből álló)
dús osorára [= uzsorára] ſiet
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
Dús aggodalommal hallotta, miként figyelmezteté Trenchinnek 2-ik követe a királyi városokat, hogy a törvényhozásba tetleges béfolyások nincs
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Orgonabokrok, akáczfák váltották fel a dúsan termő gyümölcsfákat
(1858 Szendrey Júlia)
Az isten dus áldása rajtatok
(1871 Rákosi Jenő)
azon nők birnak a legdúsabb, leghosszabb hajjal, kik azt soha le nem nyiratták, csak végét nyirbálják meg olykor
(1885 Wohl Janka)
A palást anyaga zöldszínű négylevelű rozettákkal mintázott szederjes (bíbor) bizánci selyemszövet, melyet dús aranyhímzés borít
(1939 Bárányné Oberschall Magda)
Párna dús csíkozással
(1981 NéprajziLex.)
a csokornyakkendőt ugyanazzal a technikával kell kötni a dúsan zsabózott ingre, mint lent a cipőfűzőt
(1996 Magyar Hírlap)
5a. (Bánya)
olyan 〈nyers érc〉, amelyben nagy(obb) mennyiségben van a belőle kinyerhető fém
Az ér kövét aztán különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba kerül, a soványabb a nedves kallóba
(1872 Jókai Mór)
A bányaipar termékei különféle minőségben találhatók: vannak dús ércek, jó ércek, és szegény ércek
(1893 PallasLex.)
A termelt vasérczek egy részét, nevezetesen a pržići bánya dús érczeit külföldre viszik
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
5b. (vál, átv is)
bőségesen, gazdagon áradó 〈forrás(víz)
nőd, fiad, mi sorsra várjanak, Ha elvonulsz az élet’ dús erétől, Hol emberléted’ boldogsága forr ki
(1830 Vörösmarty Mihály)
A Lobogó előtt egy más, talán még ennél is dúsabb forrás buzog fel, melynek vizét melegitve használják a közeli fürdő-szobákban
(1869 Orbán Balázs)
A jószágtartás, pásztorkodás Szegednek hosszú évszázadokon át egyik legdúsabb megélhetési forrása
(1968 Bálint Sándor)
Nitrogéngáztól pezsgő, dús vizű forrásaik patakja […] télen nem fagy be
(1997 Magyarország földje)
5c. (kissé rég)
busásan jövedelmező
ők dús hívatalokban Húzzák a fizetést
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Beatrixnak a trónon maradása esetére a pápai herczegek számára […] dús magyarországi javadalmakat helyezett kilátásba
(1908 Berzeviczy Albert)
a vagyon, a dús állás csak rontja az erkölcsöket
(1941 Schöpflin Aladár)
6.
sűrű, tömény 〈folyékony anyag〉, ill. nagy sűrűségű, vmely anyagban gazdag 〈füst, pára stb.〉
Ittam müvészet poharából Kábitó, drága, dús italt
(1875 Gáspár Imre)
A dús párájú nehéz köd fölemelkedőben volt az apró, egymásba olvadó veteményes kertekről
(1912 Laczkó Géza)
drága párlat dús olaja
(1918 Tóth Árpád)
Keményderékú gyárbörtön dús füstje Nagy kedvvel száll a piszkos égre föl
(1922 József Attila)
[A benzin égésénél fontos benzin-levegő arányt tekintve] a szegény keverék […] több, a dús […] kevesebb levegőt tartalmaz az elméleti aránynál
(1994 Magyar Hírlap)
6a. (irod)
átható, erős 〈szag〉
Ha szél veri – dúsabb illat ömöl
(1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Moore)
A konyhából a legdúsabb ételszagok reménysége száll orrunk felé
(1937 Féja Géza)
édes akácfa-virág dús illata
(1938 e. Dsida Jenő)
6b. (ritk)
árnyalatokban gazdag, telt 〈énekhang〉
telt koloratúrszopránok és drámai altok egyaránt igénybe vették János szerelmi szolgálatait, hogy a hangjuk utána a színpadon fényesebb és dúsabb legyen
(1989 Konrád György)
Szendrényi Katalin a Parasztbecsület Santuzzájában rátalált igazi szerepére: a fekvése nem túl magas, és jól érvényesülhet benne sötét, dús drámai szoprán hangja
(1995 Magyar Hírlap)
7. (irod v. tréf)
kifejlett, telt 〈test(rész, kül. női mell)
Nincs-e dús kebledben egy sohajtás, Szép szemedben érttem egy könyű?
(1821 Vörösmarty Mihály)
a’ phlegmás németalföldiek apró pipáikkal, ’s hófehér dústestű nejeikkel
(1844 Tóth Lőrinc)
Mily buja, dús csipők!
(1921 Babits Mihály ford.Ovidius)
[a kis írásokban szó van többek között] a csodálatos Barkóné dús bájairól
(1999 Új Könyvek)
II. főnév 4A (kissé rég, irod)
nagy vagyonú, igen gazdag személy
Sok tékozló dús szorúlt-meg utollyára
(1790 Virágszótár)
Legnevezetesb Broekben egy amsterdami dúsnak kastélya
(1844 Tóth Lőrinc)
Alázatos szolgád vagyok neked, Ki nem hajtottam térdet és fejet A föld hatalmas dúsai előtt
(1927 Juhász Gyula¹)
ÖU: élvezetdús, eredménydús, erődús, eszmedús, fénydús, ingerdús, jellemdús, kellemdús, képzeletdús, lombdús, örömdús, színdús, történetdús, virágdús
Vö. CzF. dús¹, dús²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások