duzzaszt ts ige 5a2

1. (Víz is) ’〈folyó- v. állóvizet〉 szintjének növelésével, emelésével áradásra késztet, ill. 〈állóvizet〉 ilyen módon kialakít, létrehoz’ ❖ csatornáját olly magasra duzzasztják (1831 Széchenyi István CD1501) | mocsarak, tavak vizét temetetlen emberi holttestek párolgó vére duzzasztja (1914 Bálint Aladár CD10) | [az Erdélyi-medencében] egykoron igen sok volt a mesterségesen duzzasztott(1926 TolnaiÚjLex. C5721, 182) | a Hanság főcsatornába [vezetnék az Ikva árvizét], ahol új zsilip duzzasztaná a Fertő tóba (1972 Pichler János CD52) | Az Oderát tovább duzzasztották a hétvégén az újabb esők (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’tartalmaként teljesen kitöltve domborúvá, teltté tesz vmi vmit’ ❖ Honfitársaink felébredt tetterejét oly tárgyakra irányíthatjuk, melyek dagasztják a szívet és duzzasztják az erszényt (1832 Széchenyi István CD1501) | a’ felfortt nedvek duzzasztják edényeiket, a’ rengő idegek megreszkedtetik a’ végtagokat (1844 Rónay Jácint 8669001, 26) | elől az öltöny mellzsebét duzzasztja egy térkép, meg egy számtábla (1872–1874 Jókai Mór C2291, 99) | [Hédi] ruhát duzzasztó mellei (1956 Molnár Géza 2005014, 58).

2a. ’előidézi, hogy vmi térfogatában, méretében megnövekedjék’ ❖ A vasnak a leirt módon duzzasztott helye a hegesztő hőig felmelegítendő és ezután jól megkovácsolandó (1898 Edvi Illés Aladár 8120002, 14) | A rizst lúgos vízzel duzzasztják és nedvesen őrlik. 70-75% keményítő van benne (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 199) | Tápoldatos csemete-termesztés duzzasztott perlitben (1971 Hiller István² CD52) | [a kiállításon bemutatott egyik luxuslimuzin] a hatalmasra duzzasztott, pullman méretű Paladin volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈levegő, szél stb.〉 domborítva feszít vmit’ ❖ éjszaki szél dühe nem duzzasztja vitorlám (1817 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 263) | a márciusi szél illatát éreztem, amely szakadásig tágulni ingerli a tüdőt és mély lélegzetével duzzasztja, emeli a fenséges zászlókat a tetőkön (1917 Havas Gyula CD10) | [a mártírok haja, palástja] úgy lobog, mintha valamely láthatatlan széláramlat duzzasztaná, jelezvén a lelkükben dúló vihart (1968 Artner Tivadar 9009001, 46).

2c. (rég, ritk) ’〈vitorlát〉 a szélirány szerint állítva, ill. a hajót megfelelő irányba kormányozva széltől dagadóvá tesz’ ❖ Vakmerk’ Serege Vitorláit duzzaſztya (1795 Magyar Hírmondó 7444122, 565) | Napkeletre duzzasszátok Vitorlátok’ öbleit, ’S a’ tengeren arassátok A’ szigetek’ kintseit (1801 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 85).

3. (kissé rég v. irod) ’〈izmot, ill. testrészt〉 domborítva megfeszít v. kidülleszt’ ❖ A’ szerfelett kifeszült izmokat rendkivüli erő duzzasztja (1841 Tudományos Gyűjtemény C7342, 36) | kártyások duzzasztották ott véres szemüket (1923 Krúdy Gyula CD54) | [a kígyók orrlyukai] egyes esetekben bőrnemű billentyűkkel vagy duzzadó testekkel zárhatók el, mely utóbbiak vérrel duzzaszthatók, izmokkal pedig visszaszoríthatók (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a seregélyek] fehér hasukat peckesen duzzasztották (1939 Sőtér István 9613005, 23).

3a. (kissé rég v. irod) ’〈érzés, (lelki)állapot stb.〉 eltölt vkit, ill. úgy hat rá, hogy vmely testrészét v. a testét domborodva megfeszíti’ ❖ felfuvalkodás duzzaſztotta vólna az  mejjét (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461001, 14) | [Évi] magához ölelte [a lányka] egész alakját, melyet ifjuság és üdeség tökélye duzzasztottak (1887 Sebők Zsigmond C3716, 138) | Mosoly duzzasztja éhes ajkaink (1910 György Mátyás CD10) | duzzasztja testük sok kicsiny siker (1944 Radnóti Miklós 9543189, 101).

4. ’〈számot, mértéket, ill. számában, nagyságában, erejében vmit〉 növel, gyarapít, bővít, v. ezáltal vmivé alakít, formál vmit’ ❖ Mily nagyra kellett volna ezeknek [ti. a hadfelszerelési gyárakban dolgozó munkásoknak] az I. csoport [ti. a 3000 és 9500 márka között keresők] számát duzzasztaniok! (1917 Szabó Ervin CD10) | [Dobai Péter] egy versében a happening poétikáját duzzasztja átfogó életprogrammá (1974 Csűrös Miklós 2025045, 663) | óriásira duzzasztott hadsereggel (1992 Niederhauser Emil CD17) | A minimálbér-emelés mindössze 2-2,5 százalékkal duzzasztja a kifizetett bérek összegét (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fel~, meg~.

ÖU: ki~, vissza~.

Sz: duzzasztás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

duzzaszt tárgyas ige 5a2
1. (Víz is)
〈folyó- v. állóvizet〉 szintjének növelésével, emelésével áradásra késztet, ill. 〈állóvizet〉 ilyen módon kialakít, létrehoz
csatornáját olly magasra duzzasztják
(1831 Széchenyi István)
mocsarak, tavak vizét temetetlen emberi holttestek párolgó vére duzzasztja
(1914 Bálint Aladár)
[az Erdélyi-medencében] egykoron igen sok volt a mesterségesen duzzasztott
(1926 TolnaiÚjLex.)
a Hanság főcsatornába [vezetnék az Ikva árvizét], ahol új zsilip duzzasztaná a Fertő tóba
(1972 Pichler János)
Az Oderát tovább duzzasztották a hétvégén az újabb esők
(1997 Magyar Hírlap)
2.
tartalmaként teljesen kitöltve domborúvá, teltté tesz vmi vmit
Honfitársaink felébredt tetterejét oly tárgyakra irányíthatjuk, melyek dagasztják a szívet és duzzasztják az erszényt
(1832 Széchenyi István)
a’ felfortt nedvek duzzasztják edényeiket, a’ rengő idegek megreszkedtetik a’ végtagokat
(1844 Rónay Jácint)
elől az öltöny mellzsebét duzzasztja egy térkép, meg egy számtábla
(1872–1874 Jókai Mór)
[Hédi] ruhát duzzasztó mellei
(1956 Molnár Géza)
2a.
előidézi, hogy vmi térfogatában, méretében megnövekedjék
A vasnak a leirt módon duzzasztott helye a hegesztő hőig felmelegítendő és ezután jól megkovácsolandó
(1898 Edvi Illés Aladár)
A rizst lúgos vízzel duzzasztják és nedvesen őrlik. 70-75% keményítő van benne
(1927 TolnaiÚjLex.)
Tápoldatos csemete-termesztés duzzasztott perlitben
(1971 Hiller István²)
[a kiállításon bemutatott egyik luxuslimuzin] a hatalmasra duzzasztott, pullman méretű Paladin volt
(2000 Magyar Hírlap)
2b.
〈levegő, szél stb.〉 domborítva feszít vmit
éjszaki szél dühe nem duzzasztja vitorlám
(1817 Édes Gergely ford.Horatius)
a márciusi szél illatát éreztem, amely szakadásig tágulni ingerli a tüdőt és mély lélegzetével duzzasztja, emeli a fenséges zászlókat a tetőkön
(1917 Havas Gyula)
[a mártírok haja, palástja] úgy lobog, mintha valamely láthatatlan széláramlat duzzasztaná, jelezvén a lelkükben dúló vihart
(1968 Artner Tivadar)
2c. (rég, ritk)
〈vitorlát〉 a szélirány szerint állítva, ill. a hajót megfelelő irányba kormányozva széltől dagadóvá tesz
Vakmerk’ Serege Vitorláit duzzaſztya
(1795 Magyar Hírmondó)
Napkeletre duzzasszátok Vitorlátok’ öbleit, ’S a’ tengeren arassátok A’ szigetek’ kintseit
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
3. (kissé rég v. irod)
〈izmot, ill. testrészt〉 domborítva megfeszít v. kidülleszt
A’ szerfelett kifeszült izmokat rendkivüli erő duzzasztja
(1841 Tudományos Gyűjtemény)
kártyások duzzasztották ott véres szemüket
(1923 Krúdy Gyula)
[a kígyók orrlyukai] egyes esetekben bőrnemű billentyűkkel vagy duzzadó testekkel zárhatók el, mely utóbbiak vérrel duzzaszthatók, izmokkal pedig visszaszoríthatók
(1933 Az állatok világa ford.)
[a seregélyek] fehér hasukat peckesen duzzasztották
(1939 Sőtér István)
3a. (kissé rég v. irod)
〈érzés, (lelki)állapot stb.〉 eltölt vkit, ill. úgy hat rá, hogy vmely testrészét v. a testét domborodva megfeszíti
felfuvalkodás duzzaſztotta vólna az  mejjét
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
[Évi] magához ölelte [a lányka] egész alakját, melyet ifjuság és üdeség tökélye duzzasztottak
(1887 Sebők Zsigmond)
Mosoly duzzasztja éhes ajkaink
(1910 György Mátyás)
duzzasztja testük sok kicsiny siker
(1944 Radnóti Miklós)
4.
〈számot, mértéket, ill. számában, nagyságában, erejében vmit〉 növel, gyarapít, bővít, v. ezáltal vmivé alakít, formál vmit
Mily nagyra kellett volna ezeknek [ti. a hadfelszerelési gyárakban dolgozó munkásoknak] az I. csoport [ti. a 3000 és 9500 márka között keresők] számát duzzasztaniok!
(1917 Szabó Ervin)
[Dobai Péter] egy versében a happening poétikáját duzzasztja átfogó életprogrammá
(1974 Csűrös Miklós)
óriásira duzzasztott hadsereggel
(1992 Niederhauser Emil)
A minimálbér-emelés mindössze 2-2,5 százalékkal duzzasztja a kifizetett bérek összegét
(2000 Magyar Hírlap)
ÖU: kiduzzaszt, visszaduzzaszt
Sz: duzzasztás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások