dűt (4c4) l. dönt

dönt ige 4c3döjt (rég) , dölt (rég) , dűt (rég v. nyj)

1. ts ’függőleges, álló v. ülő egyensúlyi helyzetéből vmely irányban kimozdít vmit, vkit’ ❖ hogy népese’, és tele vagyone’ már a’ köp épitve, […] a köpket eggy keveset oldalt döjtvénis éſzre lehet venni (1816 Kaló Péter C2485, 127) | az erdőn forgó szél kavarog S dönti jobbra-balra a fák koronáit (1861 Szász Károly² 8426050, 41) | bal karját kinyújtva, felsőtestét karja után döntve (1946 Déry Tibor 9107010, 85) | [Sanyi a csók közben] egyre hátrább döntött a felémnyomuló szájával (1947 Németh László² 9485004, 167) | a három poharat magunk felé döntve megmutatjuk az alatta levő szivacskockát [a közönségnek] (1980 Rodolfo 1055012, 21).

1a. ’ilyen módon okozza v. eléri, hogy vki v. vmi esik, borul, ill. roskad, omlik vhova v. vkire, vmire’ ❖ Döjtyük az ellenség’ tsoport seregére [a tornyot] (1774 Dugonics András C1484, 124) | gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok (1789 Batsányi János 7023014, 25) | Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti (1853 Arany János 8014056, 205) | benyargal a pitvarba, ott a szemközt jövő tiszttartónét majd hanyatt dönti (1858 Jókai Mór CD18) | a vihar pusztít és dönti halomra a százados fákat (1869 Orbán Balázs CD22) | [A földrengés] középpontja Oppido város volt, amelyet már az első lökés rommá döntött (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 35) | Nem mozdult, állt az ajtóban, nézte ezt a lélegzet-visszafojtva épített [kártya]építményt, melyet halomba dönt egy rezzenés, egy sóhajtás, a szív erősebb dobogása is talán (1969 Domahidy András 1036005, 158) | Nyírás előtt a csikót oldalára döntötték, első és hátsó lábára subát terítettek, hogy ne kapálózzon (1999 Magyar néprajz CD47).

1b. ’〈fát〉 tőből kivág, vágással kidönt’ ❖ fákat vágjanak le, és azt a’ helyet a’ döntött fákkal kerítsék be (1807 Szekér Joákim C3919, 88) | szálerdőkben most már a fát általában fürészszel döntik (1894 PallasLex. CD02) | Fát döntünk, tutajt készítünk (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 137) | tavasszal jó fát dönteni, mikor még nem indult meg a nyírfa leve (1962 Lengyel József 9395002, 219).

1c. (tárgy n. is) (rég, irod) ’〈embert, állatot〉(vágófegyverrel) megöl, leterít’ ❖ más karddal, atzéllal, Légyen rettenetes, ’s hartz’ mezejébe való. Menjen, az ellenség’ seregének döntse vezérét (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 8) | [a vadász] ſok vad kant döltött, mint ma láttad, tavaly fel ſpékelt így ötöt (1790 Gvadányi József C1924, 158) | Elől Pereira, a bajnok hevíti A harczolókat, ő a csata fénye: Dönt, vág, s mohón kik sóvárgák e telket, Most rajta sűrün, széltiben hevertek (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164004, 138).

1d. ’vmilyen (kellemetlen, rossz) állapotba, helyzetbe juttat vkit, vmit’ ❖ Alig van Egy, kit ezen síralmas eſet nem djtne veſzélybe (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | Ollyan vagyok mint eggy idegen climába által-vitt ültetés, mellyet […] minden fuvallat hervadásra djt (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 170) | most korán álomba dönt Az est minden szótalant (1820 Kisfaludy Károly C2674, 89) | Gyilkosok öltek-e meg? fene kór döntött-e halálba? (1845 Arany János CD01) | hirtelen halála mély gyászba döntötte családját és számtalan tisztelőjét (1901 A Vendéglős 2100001, 4) | [felesége] anyagi romlásba döntötte (1991 Mollay Károly CD52).

1e. (gyakr. eredmény- v. helyhatározói bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi vminek a megszűntét, ill. meghiúsulását okozza〉’ ❖ a kereskedésbe igen sok törvényekkel beavatkozik, az ily törvényhozás épen azt dönti, amit építeni akar, t. i. a kereskedést (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A szövetséges hadak Lipcsénél porba dönték Napoleon hatalmát (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Széchy Mária] szép terveit halomba döntötte Nádasdy és Vitnyédy (1885 Acsády Ignác CD55) | Számításait halomra döntötték az események (1914 Halász Imre CD10) | a párizsi és londoni tanácskozásokon tulajdonképpen a mai hajszálfinom és érzékeny gazdasági rendszert döntötték sírba (1920 Zádor Jenő CD10) | a politikusok arra buzdították az írókat, hogy tabukat döntve törekedjenek a valóság hiteles ábrázolására (1990 Bata Imre CD53).

1f. (kül. sajtó) ’〈csúcsteljesítményt, rekordot〉 túlszárnyalva érvénytelenné tesz’ ❖ a világ acéltermelése 783-millió tonnával rekordot döntött (1990 Tények könyve CD37) | Hároméves csúcsot döntött az áramfogyasztás (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈vmely tárgyat, testrészt〉 ferde v. vízszintes helyzetbe mozdítva vmihez támaszt v. nyom, ill. hajt, fektet vhova’ ❖ Mellyedet a botnak döntvén mind-eggyre fütyőlgetsz (1789 Döme Károly C1454, 88) | [Leó,] székét a két hátulsó lábára döntve, kedélyesen hintázta magát (1875 Jókai Mór CD18) | Minden második ház ajtajához seprű vala dőjtve, nyilvánvaló figyelmeztetésűl, hogy nincsen senki otthon (1884 Jakab Ödön C2198, 56) | Leül az asztal melletti székre és az asztalra dönti a fejét (1919 Füst Milán CD10) | falnak döntve hátát (1947 Hunyady József 9265001, 10) | Mit döntöd homlokod kezedbe, mint ki örökre így marad? (1957–1967 Nemes Nagy Ágnes 9479092, 84) | [a hajdinát] nem kötik azonnal kévébe, hanem felállítgatott, egymásnak döntött markokban szárítják (1979 NéprajziLex. CD47).

2a. ’úgy alakít ki, készít, ill. úgy tart vmit, hogy az ferdén áll, vmilyen irányban dől’ ❖ Kartsu derekokon vala vál fel ltve, Melly volt a’ Szabótól halhéjjal meg töltve, Közepe kevesé volt test felé dltve, Úgy tetſzett, hogy ez van derekára öntve (1788 Gvadányi József C1936, 44) | Ha eddig előre döntött betűkkel írt, ezután hátrafelé fogja azokat dönteni (1865 Jókai Mór CD18) | – No igen – emelte távolabbra magától a rajzot Simf, és oldalra döntött fejjel kacsintott rá (1973 Lázár Ervin 9388009, 32) | A kontyos szék összeállítási módja hasonló a karospadéval. Hátsó, „dőjtött” támlája konty alakot utánoz (2000 Természet Világa CD50).

2b. (Mezőg is) ’〈kül. szőlőművelésben: szaporítani kívánt növényen levő hajtást, vesszőt〉 a földre hajt és földdel takar, hogy gyökeret eresszen, ill. 〈növényt〉 ilyen eljárással szaporít’ ❖ propago: homlítani, bujtani, dönteni (1825 Lexicon valachico C2915, 733) | [szőlőjét és gyümölcsfáit] mind ő ültette, oltotta, sőt döntötte is (1887 Baksay Sándor C0735, 154) | [A szőlőművelésben szokásos cselekvést jelölő népnyelvi szavak:] töltöget, kötöz, bújt, sípol, szemez, nyes, csonkol, dönt (1905 Magyar Nyelvőr C5963, 53).

3. tn ’〈személy, testület vmely bizonytalan v. választást kívánó dologban〉(vhogyan) határoz, ill. (vmilyen) állást foglal’ ❖ mint biró itél, dönt, parancsol (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a parlament] szavazatával kormányok sorsa fölött döntsön (1893 PallasLex. CD02) | a Garaiak Bucsányi Ozsváttal pörbe keveredtek, melyben a király a Garaiak javára döntött (1894 Csánki Dezső CD33) | nemzetközi konferencia fog arról dönteni, hogy mi történjék tulajdonképpen Marokkóval (1911 Zsadányi Henrik CD10) | meggondolja magát, […] s mégis úgy dönt, hogy itt marad (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 43) | sokat töprengtünk a helyszínen, míg végül is a Graffiti mozi mellett döntöttünk (1990 Lovass Zoltán 1097002, 215) | A sportbíróság a NOB ellen döntött Rebagliati doppingügyében (1998 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts (ritk) ’〈bizonytalan v. választást kívánó dologban〉 határoz vmit vki’ ❖ rendhagyó módon a házbizottság azt döntötte, hogy a mai napon ennél az országgyűlési határozati javaslatnál általános kérdéseket vitassunk meg (1991 Országgyűlési Napló CD62) | szabad ember, azt dönt és azt tesz, amit akar (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3b. tn ’〈vmely vitás kérdésben〉 fő érvként szerepel, megoldást hoz vmi’ ❖ a főispán kijelenté, hogy ezentúl a kétséges esetekben szavazat [= szavazás] döntend (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Napóleon császárrá koronázásával] a francia forradalom bevégezte körutját: egy ember akarata döntött ismét az állam ügyeiben (1894 PallasLex. CD02) | Több jelentkező között sorshúzás döntött a sorrendre nézve (1902 ÓkoriLex. CD28) | Talán az egész élete felől dönt pár perc viselkedés (1937 Németh László² 9485005, 181) | [a privatizációs pályázaton] a magasabb vételi ajánlat döntött a GiroCredit [bank] mellett (1997 Figyelő CD2601).

3c. ts ’meghatároz, megszab vmit’ ❖ A sorshúzás azt döntötte, hogy a debreceni merényletet a Mezőssy László Szabolcs megyei bandájából való „valakinek” kell elkövetni (1932 Krúdy Gyula CD54) | Birtokán, Ferneyben, Voltaire is úgy élt, mint egy fejedelem. Szava sorsokat döntött, s nagy ügyekbe folyt be (1934 Babits Mihály 9014134, 300).

4. ts (átv is) ’〈darabos, szemcsés v. folyékony anyagot〉(nagy mennyiségben) önt, zúdít vhova’ ❖ záport földre ne döntsön az ég (1787 Kazinczy Ferenc C2554, 149) | átadod Videt, Hogy országunkra több veszélyt ne döntsön (1826 Vörösmarty Mihály 8524396, 248) | A’ kosarat fölveszi, ’s hirtelen a’ szapulóba dönti (1840 Beöthy Zsigmond C1013, 134) | csörömpölve kést, villát földre potyogtatva, a pohárban maradt bort az asztalra döntve, kapkodta le az edényt az abroszról (1914 Móricz Zsigmond CD10) | Bakos Kari, a brigádvezető megkapta a taliga szarvát, nekiiramodott vele a keskeny pallónak s már dűtötte is a vagonba a homokot (1956 Molnár Géza 2005014, 49) | [Jelcin] amerikai látogatásán literszám döntötte magába a whiskyt (1994 Magyar Hírlap CD09).

4a. (átv is) ’nagy mennyiségben, tömegestül áraszt, ont (magából) vmit (vhova)’ ❖ Hallom a’ zuhogó Dráva’ folyásait, Hogy’ dönti Dunába zöldell habjait (1780 Ányos Pál CD01) | Itt a tavasz; nyilik a természet, dönti kincseit (1824 Kazinczy Ferenc C4936, 116) | Nyáron fűzfa alatt hűsölsz, S télen döntöd a sok verset (1884–1885 Egymillió bolondság C1559, 95) | Bartók Vendelék a háboru előtt egy köves nagy hegyoldalt szőlővel ültettek be, a mi hamarosan csak ugy döntötte a bort (1918 Budapesti Hírlap aug. 24. C4706, 1) | [A villanykörték] árasztják… Árasztják! Fecskendezik! Döntik! Lövik! Detonálják magukból a fényt (1983 Balla László 1010015, 84).

Ö: be~, bele, el~, fel~, ki~, le~, meg~, össze~.

Fr: ágy, rom.

ÖU: rá~, szét~, vissza~.

Sz: döntődik, döntöget.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. dűt; TESz.; ÉKsz.; SzT. döjt; ÚMTsz. dőlt¹, ~

dűt lásd dönt
dönt ige 4c3
döjt 4c3 (rég)
dölt 4c3 (rég)
dűt 4c4 (rég v. nyj)
1. tárgyas
függőleges, álló v. ülő egyensúlyi helyzetéből vmely irányban kimozdít vmit, vkit
hogy népese’, és tele vagyone’ már a’ köp épitve, […] a köpket eggy keveset oldalt döjtvénis éſzre lehet venni
(1816 Kaló Péter)
az erdőn forgó szél kavarog S dönti jobbra-balra a fák koronáit
(1861 Szász Károly²)
bal karját kinyújtva, felsőtestét karja után döntve
(1946 Déry Tibor)
[Sanyi a csók közben] egyre hátrább döntött a felémnyomuló szájával
(1947 Németh László²)
a három poharat magunk felé döntve megmutatjuk az alatta levő szivacskockát [a közönségnek]
(1980 Rodolfo)
1a.
ilyen módon okozza v. eléri, hogy vki v. vmi esik, borul, ill. roskad, omlik vhova v. vkire, vmire
Döjtyük az ellenség’ tsoport seregére [a tornyot]
(1774 Dugonics András)
gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok
(1789 Batsányi János)
Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti
(1853 Arany János)
benyargal a pitvarba, ott a szemközt jövő tiszttartónét majd hanyatt dönti
(1858 Jókai Mór)
a vihar pusztít és dönti halomra a százados fákat
(1869 Orbán Balázs)
[A földrengés] középpontja Oppido város volt, amelyet már az első lökés rommá döntött
(1926 TolnaiÚjLex.)
Nem mozdult, állt az ajtóban, nézte ezt a lélegzet-visszafojtva épített [kártya]építményt, melyet halomba dönt egy rezzenés, egy sóhajtás, a szív erősebb dobogása is talán
(1969 Domahidy András)
Nyírás előtt a csikót oldalára döntötték, első és hátsó lábára subát terítettek, hogy ne kapálózzon
(1999 Magyar néprajz)
1b.
〈fát〉 tőből kivág, vágással kidönt
fákat vágjanak le, és azt a’ helyet a’ döntött fákkal kerítsék be
(1807 Szekér Joákim)
szálerdőkben most már a fát általában fürészszel döntik
(1894 PallasLex.)
Fát döntünk, tutajt készítünk
(1937 Szentiványi Jenő)
tavasszal jó fát dönteni, mikor még nem indult meg a nyírfa leve
(1962 Lengyel József)
1c. (tárgy n. is) (rég, irod)
〈embert, állatot〉 (vágófegyverrel) megöl, leterít
más karddal, atzéllal, Légyen rettenetes, ’s hartz’ mezejébe való. Menjen, az ellenség’ seregének döntse vezérét
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
[a vadász] ſok vad kant döltött, mint ma láttad, tavaly fel ſpékelt így ötöt
(1790 Gvadányi József)
Elől Pereira, a bajnok hevíti A harczolókat, ő a csata fénye: Dönt, vág, s mohón kik sóvárgák e telket, Most rajta sűrün, széltiben hevertek
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
1d.
vmilyen (kellemetlen, rossz) állapotba, helyzetbe juttat vkit, vmit
Alig van Egy, kit ezen síralmas eſet nem djtne veſzélybe
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Ollyan vagyok mint eggy idegen climába által-vitt ültetés, mellyet […] minden fuvallat hervadásra djt
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
most korán álomba dönt Az est minden szótalant
(1820 Kisfaludy Károly)
Gyilkosok öltek-e meg? fene kór döntött-e halálba?
(1845 Arany János)
hirtelen halála mély gyászba döntötte családját és számtalan tisztelőjét
(1901 A Vendéglős)
[felesége] anyagi romlásba döntötte
(1991 Mollay Károly)
1e. (gyakr. eredmény- v. helyhatározói bővítménnyel)
〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi vminek a megszűntét, ill. meghiúsulását okozza〉
a kereskedésbe igen sok törvényekkel beavatkozik, az ily törvényhozás épen azt dönti, amit építeni akar, t. i.tudniillik a kereskedést
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
A szövetséges hadak Lipcsénél porba dönték Napoleon hatalmát
(1858 Vasárnapi Újság)
[Széchy Mária] szép terveit halomba döntötte Nádasdy és Vitnyédy
(1885 Acsády Ignác)
Számításait halomra döntötték az események
(1914 Halász Imre)
a párizsi és londoni tanácskozásokon tulajdonképpen a mai hajszálfinom és érzékeny gazdasági rendszert döntötték sírba
(1920 Zádor Jenő)
a politikusok arra buzdították az írókat, hogy tabukat döntve törekedjenek a valóság hiteles ábrázolására
(1990 Bata Imre)
1f. (kül. sajtó)
〈csúcsteljesítményt, rekordot〉 túlszárnyalva érvénytelenné tesz
a világ acéltermelése 783-millió tonnával rekordot döntött
(1990 Tények könyve)
Hároméves csúcsot döntött az áramfogyasztás
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈vmely tárgyat, testrészt〉 ferde v. vízszintes helyzetbe mozdítva vmihez támaszt v. nyom, ill. hajt, fektet vhova
Mellyedet a botnak döntvén mind-eggyre fütyőlgetsz
(1789 Döme Károly)
[Leó,] székét a két hátulsó lábára döntve, kedélyesen hintázta magát
(1875 Jókai Mór)
Minden második ház ajtajához seprű vala dőjtve, nyilvánvaló figyelmeztetésűl, hogy nincsen senki otthon
(1884 Jakab Ödön)
Leül az asztal melletti székre és az asztalra dönti a fejét
(1919 Füst Milán)
falnak döntve hátát
(1947 Hunyady József)
Mit döntöd homlokod kezedbe, mint ki örökre így marad?
(1957–1967 Nemes Nagy Ágnes)
[a hajdinát] nem kötik azonnal kévébe, hanem felállítgatott, egymásnak döntött markokban szárítják
(1979 NéprajziLex.)
2a.
úgy alakít ki, készít, ill. úgy tart vmit, hogy az ferdén áll, vmilyen irányban dől
Kartsu derekokon vala vál fel ltve, Melly volt a’ Szabótól halhéjjal meg töltve, Közepe kevesé volt test felé dltve, Úgy tetſzett, hogy ez van derekára öntve
(1788 Gvadányi József)
Ha eddig előre döntött betűkkel írt, ezután hátrafelé fogja azokat dönteni
(1865 Jókai Mór)
– No igen – emelte távolabbra magától a rajzot Simf, és oldalra döntött fejjel kacsintott rá
(1973 Lázár Ervin)
A kontyos szék összeállítási módja hasonló a karospadéval. Hátsó, „dőjtött” támlája konty alakot utánoz
(2000 Természet Világa)
2b. (Mezőg is)
〈kül. szőlőművelésben: szaporítani kívánt növényen levő hajtást, vesszőt〉 a földre hajt és földdel takar, hogy gyökeret eresszen, ill. 〈növényt〉 ilyen eljárással szaporít
propago: homlítani, bujtani, dönteni
(1825 Lexicon valachico)
[szőlőjét és gyümölcsfáit] mind ő ültette, oltotta, sőt döntötte is
(1887 Baksay Sándor)
[A szőlőművelésben szokásos cselekvést jelölő népnyelvi szavak:] töltöget, kötöz, bújt, sípol, szemez, nyes, csonkol, dönt
(1905 Magyar Nyelvőr)
3. tárgyatlan
〈személy, testület vmely bizonytalan v. választást kívánó dologban〉 (vhogyan) határoz, ill. (vmilyen) állást foglal
mint biró itél, dönt, parancsol
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
[a parlament] szavazatával kormányok sorsa fölött döntsön
(1893 PallasLex.)
a Garaiak Bucsányi Ozsváttal pörbe keveredtek, melyben a király a Garaiak javára döntött
(1894 Csánki Dezső)
nemzetközi konferencia fog arról dönteni, hogy mi történjék tulajdonképpen Marokkóval
(1911 Zsadányi Henrik)
meggondolja magát, […] s mégis úgy dönt, hogy itt marad
(1930 Kosztolányi Dezső)
sokat töprengtünk a helyszínen, míg végül is a Graffiti mozi mellett döntöttünk
(1990 Lovass Zoltán)
A sportbíróság a NOBNemzetközi Olimpiai Bizottság ellen döntött Rebagliati doppingügyében
(1998 Magyar Hírlap)
3a. tárgyas (ritk)
〈bizonytalan v. választást kívánó dologban〉 határoz vmit vki
rendhagyó módon a házbizottság azt döntötte, hogy a mai napon ennél az országgyűlési határozati javaslatnál általános kérdéseket vitassunk meg
(1991 Országgyűlési Napló)
szabad ember, azt dönt és azt tesz, amit akar
(1999 Országgyűlési Napló)
3b. tárgyatlan
〈vmely vitás kérdésben〉 fő érvként szerepel, megoldást hoz vmi
a főispán kijelenté, hogy ezentúl a kétséges esetekben szavazat [= szavazás] döntend
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
[Napóleon császárrá koronázásával] a francia forradalom bevégezte körutját: egy ember akarata döntött ismét az állam ügyeiben
(1894 PallasLex.)
Több jelentkező között sorshúzás döntött a sorrendre nézve
(1902 ÓkoriLex.)
Talán az egész élete felől dönt pár perc viselkedés
(1937 Németh László²)
[a privatizációs pályázaton] a magasabb vételi ajánlat döntött a GiroCredit [bank] mellett
(1997 Figyelő)
3c. tárgyas
meghatároz, megszab vmit
A sorshúzás azt döntötte, hogy a debreceni merényletet a Mezőssy László Szabolcs megyei bandájából való „valakinek” kell elkövetni
(1932 Krúdy Gyula)
Birtokán, Ferneyben, Voltaire is úgy élt, mint egy fejedelem. Szava sorsokat döntött, s nagy ügyekbe folyt be
(1934 Babits Mihály)
4. tárgyas (átv is)
〈darabos, szemcsés v. folyékony anyagot〉 (nagy mennyiségben) önt, zúdít vhova
záport földre ne döntsön az ég
(1787 Kazinczy Ferenc)
átadod Videt, Hogy országunkra több veszélyt ne döntsön
(1826 Vörösmarty Mihály)
A’ kosarat fölveszi, ’s hirtelen a’ szapulóba dönti
(1840 Beöthy Zsigmond)
csörömpölve kést, villát földre potyogtatva, a pohárban maradt bort az asztalra döntve, kapkodta le az edényt az abroszról
(1914 Móricz Zsigmond)
Bakos Kari, a brigádvezető megkapta a taliga szarvát, nekiiramodott vele a keskeny pallónak s már dűtötte is a vagonba a homokot
(1956 Molnár Géza)
[Jelcin] amerikai látogatásán literszám döntötte magába a whiskyt
(1994 Magyar Hírlap)
4a. (átv is)
nagy mennyiségben, tömegestül áraszt, ont (magából) vmit (vhova)
Hallom a’ zuhogó Dráva’ folyásait, Hogy’ dönti Dunába zöldell habjait
(1780 Ányos Pál)
Itt a tavasz; nyilik a természet, dönti kincseit
(1824 Kazinczy Ferenc)
Nyáron fűzfa alatt hűsölsz, S télen döntöd a sok verset
(1884–1885 Egymillió bolondság)
Bartók Vendelék a háboru előtt egy köves nagy hegyoldalt szőlővel ültettek be, a mi hamarosan csak ugy döntötte a bort
(1918 Budapesti Hírlap aug. 24.)
[A villanykörték] árasztják… Árasztják! Fecskendezik! Döntik! Lövik! Detonálják magukból a fényt
(1983 Balla László)
Fr: ágy, rom
ÖU: rádönt, szétdönt, visszadönt
Sz: döntődik, döntöget
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. dűt; TESz.; ÉKsz.; SzT. döjt; ÚMTsz. dőlt¹, ~

Beállítások