fn -1B (jelzőként is)

1. ’alsó nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli rövid magánhangzó, ill. ált. az ennek betűjelével jelölt magánhangzó’ ❖ Lehet addig Olaſz nyelven ſzáz jó verſet formálni, még Frantzia nyelven tizet, a’ többek között azért: mert az Olaſz ſzók, mind tsak ezen a’ négy hangon végezödnek a, e, i, o. És igy mig a’ Frantzia két egyformán végezödö ſzót talál, addig az Olaſz talál huſzat (1785 Göböl Gáspár ford. 7121005, XI) | A’ hangzók 1 ső fölosztással gömbölyük […] melyek gömbölyitet szájjal ejtetnek ki ezek: o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű,; nyiltak melyek nyílt, szétterjedett szájjal ejtetnek ki ezek: ȧ, á, e, è, ė, é, i, í (1834 Fogarasi János 8144001, 54) | Reina szinházunk ujonan szerződött tagja […] a magyar szót tisztán mondja ki, csak a különböző rövid e-ket nem tudja helyesen accentuálni (1847 Pesti Divatlap C5840, 698) | Nyelvünk változatossági követelményét szolgálta a háromféle e-hang: e (nyilt rövid), ë (zárt rövid) é (zárt hosszú) (1937 Bóka László 2045036, 86) | az a-nak és az e-nek nincs hosszú, az é-nek és á-nak nincs rövid párja (csak egyes nyelvjárásokban) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy (e, E)’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Egy fához megy, ’s E betüt vés bele (1828 Kisfaludy Károly 8242031, 213) | ahol az Emberiséget E-vel írják (1915 Kosztolányi Dezső 9359342, 78) | a magyar szabvány a betűrendbe sorolásnál az a-t nem különbözteti meg az á-tól, az e-t az é-től (1989 Prószéky Gábor 1126002, 22).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg ötödik) dolog’ ❖ A’ ſzókötéſeknek külömböztetéſekre ſzükséges. a. (?) a’ kérdésjel […] b. (!) felkiáltásjel […] d. („) idézésjel […] e. (*) mutatójel, mutatótllag (1779 Révai Miklós 7283025, 18) | e) Ötödik vezérelv (1871 Botka Tivadar CD57) | ha a légnyomás kisebbedik, a higany a rövidebb szárban e-től n-ig fog emelkedni (1880 Antolik Károly 8012004, 82) | az 1900. évi XVII. tc. 10. §-ának e) pontja (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051004, 174) | az ágazatspecifikus fizetési osztályok (E-től J-ig) jellemzőit (1999 Új Könyvek CD29).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: a negyedik rímre először nem rímelő sor, ill. az arra rímelő többi sor rímének jeleként〉’ ❖ [A szonettben] az első két szak rímje ölelkező s mind a két szakban ugyanaz (abba abba), a két másik strófa rímje lehet páros, kereszt- és páros stb. (cc dd e e, vagy cd cd e e, vagy cde cde stb.) (1897 PallasLex. CD02) | [a Himfy-strófában] az utószakot egy sajátrímű nyolcas meg egy sajátrímű hetes sorpár alkotja (8, 7, 8, 7; 8, 7, 8, 7; 8, 8; 7, 7; a b a b; c d c d; e e; f f) (1965 Fenyő István CD53) | [Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét] hét háromütemű, tíz-tíz sorból álló abcbdde eff rímképletű strófa alkotja (1996 Szabó Magda 9630011, 190).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ A’ több-rajú mekkoraság (Quantitas polynomia) az, melly egy, vagy több jelekkel öſzve-foglaltatik. Példáúl: […] ab+cde+de-mn (1784 Dugonics András C1462, 20) | Jelenleg a husvétot már csak a Gauss adta szabálylyal számítjuk, mely a következő: ha N az évszám és a ennek 19-cel, b a 4-gyel, c a 7-tel, d a (19 a+m)-nek 30-cal, e a (26+4c+6d+n)-nek 7-tel való osztásánál fellépő maradékok, akkor a husvét márc. (22+d+e)-ike (1896 PallasLex. CD02) | x2+eu2=z2-re (2000 Természet Világa CD50).

3d. (kisbetűvel) (Fiz) ’〈az egységnyi töltésű elemi részecske, vagyis az elektron, ill. a pozitron jeleként〉’ ❖ Az elektron töltését e-vel jelölve, az ½mv2=eV egyenlet megszabja azt a V potenciálkülönbséget, amely az elektront v sebességre gyorsítja (1927 RévaiNagyLex. C5716, 529) | Az antirészecskék létezését elméletileg megjósolták. Elsőként az elektron (e ) antirészecskéjét, a pozitront (e+ ) fedezte fel C. Anderson 1932-ben, aki ezért 1936-ban Nobel-díjat kapott (1999 Természet Világa CD50).

3e. (nagybetűvel) (Fiz) ’〈az energia jeleként〉’ ❖ Ha egy inerciarendszerben a vizsgált anyag tömegközéppontja nyugszik (P=0), az E0 nyugalmi energiát kapjuk (1965 TermészettudományiLex. C6851, 378) | a c sebességgel haladó E energiájú sugárzás és egy m tömegű test kölcsönhatásakor (1978 Simonyi Károly 1142002, 350) | a hőérzékleti sugárzásban (lényegében: a fényben) az energia E=hν nagyságú csomagokban van jelen (1995 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ; ÉKsz. ; IdSz.

e¹ főnév -1B (jelzőként is)
1.
alsó nyelvállású, elöl képzett, ajakkerekítés nélküli rövid magánhangzó, ill. ált. az ennek betűjelével jelölt magánhangzó
Lehet addig Olaſz nyelven ſzáz jó verſet formálni, még Frantzia nyelven tizet, a’ többek között azért: mert az Olaſz ſzók, mind tsak ezen a’ négy hangon végezödnek a, e, i, o. És igy mig a’ Frantzia két egyformán végezödö ſzót talál, addig az Olaſz talál huſzat
(1785 Göböl Gáspár ford.)
A’ hangzók 1 ső fölosztással gömbölyük […] melyek gömbölyitet szájjal ejtetnek ki ezek: o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű,; nyiltak melyek nyílt, szétterjedett szájjal ejtetnek ki ezek: ȧ, á, e, è, ė, é, i, í
(1834 Fogarasi János)
Reina szinházunk ujonan szerződött tagja […] a magyar szót tisztán mondja ki, csak a különböző rövid e-ket nem tudja helyesen accentuálni
(1847 Pesti Divatlap)
Nyelvünk változatossági követelményét szolgálta a háromféle e-hang: e (nyilt rövid), ë (zárt rövid) é (zárt hosszú)
(1937 Bóka László)
az a-nak és az e-nek nincs hosszú, az é-nek és á-nak nincs rövid párja (csak egyes nyelvjárásokban)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
az ezt jelölő írásjegy (e, E)
Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f
(1779 Révai Miklós)
Egy fához megy, ’s E betüt vés bele
(1828 Kisfaludy Károly)
ahol az Emberiséget E-vel írják
(1915 Kosztolányi Dezső)
a magyar szabvány a betűrendbe sorolásnál az a-t nem különbözteti meg az á-tól, az e-t az é-től
(1989 Prószéky Gábor)
3.
〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉
3a.
〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg ötödik) dolog
A’ ſzókötéſeknek külömböztetéſekre ſzükséges. a. (?) a’ kérdésjel […] b. (!) felkiáltásjel […] d. („) idézésjel […] e. (*) mutatójel, mutatótllag
(1779 Révai Miklós)
e) Ötödik vezérelv
(1871 Botka Tivadar)
ha a légnyomás kisebbedik, a higany a rövidebb szárban e-től n-ig fog emelkedni
(1880 Antolik Károly)
az 1900. évi XVII. tc.törvénycikk 10. §-ának e) pontja
(1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek)
az ágazatspecifikus fizetési osztályok (E-től J-ig) jellemzőit
(1999 Új Könyvek)
3b. (Irodt)
〈rímképletben: a negyedik rímre először nem rímelő sor, ill. az arra rímelő többi sor rímének jeleként〉
[A szonettben] az első két szak rímje ölelkező s mind a két szakban ugyanaz (abba abba), a két másik strófa rímje lehet páros, kereszt- és páros stb.és a többi (cc dd ee, vagy cd cd ee, vagy cde cde stb.és a többi)
(1897 PallasLex.)
[a Himfy-strófában] az utószakot egy sajátrímű nyolcas meg egy sajátrímű hetes sorpár alkotja (8, 7, 8, 7; 8, 7, 8, 7; 8, 8; 7, 7; a b a b; c d c d; e e; f f)
(1965 Fenyő István)
[Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét] hét háromütemű, tíz-tíz sorból álló abcbddeeff rímképletű strófa alkotja
(1996 Szabó Magda)
3c. (Mat)
〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉
A’ több-rajú mekkoraság (Quantitas polynomia) az, melly egy, vagy több jelekkel öſzve-foglaltatik. Példáúl: […] ab+cde+de-mn
(1784 Dugonics András)
Jelenleg a husvétot már csak a Gauss adta szabálylyal számítjuk, mely a következő: ha N az évszám és a ennek 19-cel, b a 4-gyel, c a 7-tel, d a (19 a+m)-nek 30-cal, e a (26+4c+6d+n)-nek 7-tel való osztásánál fellépő maradékok, akkor a husvét márc.március (22+d+e)-ike
(1896 PallasLex.)
x2+eu2=z2-re
(2000 Természet Világa)
3d. (kisbetűvel) (Fiz)
〈az egységnyi töltésű elemi részecske, vagyis az elektron, ill. a pozitron jeleként〉
Az elektron töltését e-vel jelölve, az ½mv2=eV egyenlet megszabja azt a V potenciálkülönbséget, amely az elektront v sebességre gyorsítja
(1927 RévaiNagyLex.)
Az antirészecskék létezését elméletileg megjósolták. Elsőként az elektron (e) antirészecskéjét, a pozitront (e+) fedezte fel C. Anderson 1932-ben, aki ezért 1936-ban Nobel-díjat kapott
(1999 Természet Világa)
3e. (nagybetűvel) (Fiz)
〈az energia jeleként〉
Ha egy inerciarendszerben a vizsgált anyag tömegközéppontja nyugszik (P=0), az E0 nyugalmi energiát kapjuk
(1965 TermészettudományiLex.)
a c sebességgel haladó E energiájú sugárzás és egy m tömegű test kölcsönhatásakor
(1978 Simonyi Károly)
a hőérzékleti sugárzásban (lényegében: a fényben) az energia E=hν nagyságú csomagokban van jelen
(1995 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz. e¹; ÉKsz. e¹; IdSz.

Beállítások