ebtej fn 2B

(rég v. nyj) ’kutyatej mint növény’ ❖ Eb-téj: Tejes-fü, Farkas-téj. Deák: Eſula, Tithymalus, Lathyris: Euphorbia pithyuſa (1775 Csapó József 7062001, 80) | Az eb-téj fejér nedvet ſzívarog-ki, és a’ mi húgyos füvünk pedig nem huggyozik tejet (1797 Veszelszki Antal 7375002, 279) | Az eb- vagy kutyatej. (Die Wolfsmilch. Euphorbia.) Világos-zöld, kopasz növény; szára emelkedett, majd lábnyi magas (1847 Peregriny Elek 8360019, 392) | Rossz füvek [a legelőn]: ebtej, gyengén szúró, kutyatej, libatippan (1928 Málnási Ödön C6978, 64).

a. (egysz-ban) (kissé rég, Növ) ’〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej […], a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem (1895 PallasLex. CD02) | Euphorbia L., kutyatej, ebtej, fűtej (növ.), az Euphorbiaceae (Fűtejfélék) család génusza (1913 RévaiNagyLex. C5703, 33).

b. (rég v. nyj) ’az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. farkas-kutyatejnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata (mint gyógyhatású szer)’ ❖ [a szemölcsöt] étet ſzerekkel érteſſék, úgy mint kvér portſin’ levével, tzinadonia és kis fetske gyökér’ levével, ebtéjjel (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 499) | sárga festéket ad a vadalmafa héja és levele, a zöld dióhéj, a hagymalevél főztje […], a vízben megfőtt ebtej, az égerfahéj (1905 Beluleszko Sándor C6961, 114).

ÖE: ~fű, ~kóró.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÚMTsz.

ebtej főnév 2B
(rég v. nyj)
kutyatej mint növény
Eb-téj: Tejes-fü, Farkas-téj. Deák: Eſula, Tithymalus, Lathyris: Euphorbia pithyuſa
(1775 Csapó József)
Az eb-téj fejér nedvet ſzívarog-ki, és a’ mi húgyos füvünk pedig nem huggyozik tejet
(1797 Veszelszki Antal)
Az eb- vagy kutyatej. (Die Wolfsmilch. Euphorbia.) Világos-zöld, kopasz növény; szára emelkedett, majd lábnyi magas
(1847 Peregriny Elek)
Rossz füvek [a legelőn]: ebtej, gyengén szúró, kutyatej, libatippan
(1928 Málnási Ödön)
a. (egysz-ban) (kissé rég, Növ)
〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej […], a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem
(1895 PallasLex.)
Euphorbia L.Linnaeus, kutyatej, ebtej, fűtej (növ.növény), az Euphorbiaceae (Fűtejfélék) család génusza
(1913 RévaiNagyLex.)
b. (rég v. nyj)
az ilyen növények vmelyikének, kül. az ún. farkas-kutyatejnek vmely része, ill. annak főzete, kivonata (mint gyógyhatású szer)
[a szemölcsöt] étet ſzerekkel érteſſék, úgy mint kvér portſin’ levével, tzinadonia és kis fetske gyökér’ levével, ebtéjjel
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
sárga festéket ad a vadalmafa héja és levele, a zöld dióhéj, a hagymalevél főztje […], a vízben megfőtt ebtej, az égerfahéj
(1905 Beluleszko Sándor)
ÖE: ebtejfű, ebtejkóró
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÚMTsz.

Beállítások