alkat fn 3A (vál) 

1. ’vminek a szerkezete, felépítése, megjelenési formája’ ❖ A’ zordon arcznak kellemeket ki ád és termetünknek tetszetes alkatot? (1822 Vörösmarty Mihály 8524104, 205) | A rozmár tagaira és teste egész alkatára nézve a fókákhoz tökéletesen hasonló (1847 Peregriny Elek 8360008, 84) | A szók alkata két főbbnemű változást szenvedhet (1864 Szvorényi József 8458004, 55) | Földünk alkata és annak főbb kiemelkedései (1884 Magyar írók élete CD27) | A folyadékok felületi feszültsége és vegyi alkata közt fennálló kapcsolatról (1885 Magyar írók élete CD27) | Az ókori lírai versformák közt is sok volt az olyan, amelynek alkatát a metrum […] teljes határozottsággal megszabta: egy-egy szapphói elégia vagy egy-egy alkaioszi óda minden szakasza ugyanazon strófaképlet pontos ritmikai megvalósulása (1961 Gáldi László 9167001, 17) | váltakozó súlyú hatások formálták e táj általános alkatát (1997 Magyarország földje CD05).

1a. (kissé rég) ’az állam szervezeti felépítését és a hatalomgyakorlás módját meghatározó államforma’ ❖ [az arisztodemokrácia] azon államuralmi alkat, melyben az arisztokrácia, mint külön közjogi rend, által korlátozottan érvényesül a népuralom (1893 PallasLex. CD02) | az országnak ősi alkata, mely már nyolc századot meghaladott, maradandóképen megerősíttetvén (1928 Szekfű Gyula ford. CD42) | A rendi állam alkata a teremtésben gyökerezik s olyan megváltozhatatlan, mint a hangyák, méhek, termeszek államának a szerkezete (1942 Magyar művelődéstörténet CD43).

2. (Orvos v. Pszich is) ’ember v. állat (öröklött,) jellemző testfelépítés-beli, lelki, viselkedésbeli sajátosságainak, tulajdonságainak összessége, rendszere’ ❖ Anlage: alkat, természeti hajlandóság (1803 Márton József¹ C6000, 8) | [ha a grófnét] egy kis légvonat éri, mindjárt beteg lesz, s feküdni kell neki. Ő igen-igen gyenge alkattal bír (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 31) | a tébolyodottság kóroktanára […] áll mindaz, amit a neuro-psychopathikus alkatot illetőleg már felsoroltunk (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 128) | Az idomítónak alapos lóismerőnek is kell lennie, mert csak ily egyén képes az idomítás alatt a ló alkatát, korát és erejét kellően tekintetbe venni (1895 PallasLex. CD02) | Jókai alkata szerencsés, megnyugtató egyensúlyba tud összebékíteni olyan vonásokat, melyek önmagukban egy kibogozhatatlan zűrzavar forrásai lennének (1941 Sőtér István 9613003, 51) | Babitsi alkattal politikai harcot folytatni olyasféle, mint mikroszkóppal diót törni (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479025, 111).

2a. ’vmely foglalkozáshoz, tevékenységhez illő v. szükséges tulajdonságok együttese, ill. ezzel jellemzett személy’ ❖ írói alkat (1941 Örley István 2041003, 534) | Melyik Janus-arc illik Zelk Zoltán költői alkatához? (1948 Vargha Kálmán 2052037, 122) | [Andris] nem megfontolt ember. Nem politikus alkat (1956 Gáli József 2046018, 4).

2b. ’vmely közösség meghatározó vonásainak, jellegzetességeinek összessége’ ❖ A szervezet, az alkotmány, a kormányzat tehát megannyian az állam szellemi alkatának nyilvánulásai (1885 Pulszky Ágost 8380002, 166) | A magyar nép eredete, alkata, hősi indulata (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az intézmények maguk nem védik többé meg Anglia történelmi alkatát (1912 Andrássy Gyula CD10) | káros következményekkel járt, hogy az a mélyen és eredendően magyar életszemlélet, melyet a nemzeti klasszicizmus alakított ki, valóban népi alkatunknak megfelelően, nem válhatott erős és tágas hagyománnyá (1947 Rónay György 9573082, 220) | [a nemzeti karakter] a nemzeti alkatnál tágabb fogalom: magában foglalja az illető nemzet hazájáról, tájairól, városairól, nyelvéről, humoráról, szokásairól, geopolitikai helyzetéről, történelmi missziójáról kialakult elképzeléseket (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’építmény, kül. emelvény, állvány’ ❖ miként szóllott a Fpap az évnek Ujjultán a tábor eltt magas alkaton állva (1831 Pázmándi Horvát Endre C3439, 11).

Ö: lelki~, test~, vér~.

ÖU: atléta~, elme~, fej~, lélek~, mondat~, nyelv~, regény~, vers~.

ÖE: ~anyag, ~hiba, ~ismeret, ~kutatás, ~magyarázat, ~szabályozás, ~szer, ~tan, ~típus, ~tökély.

Sz: alkatlan, alkatos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.