édenkert fn 3B1
1. (tulajdonnévszerűen is) (Vall) ’〈a Biblia szerint:〉 az első emberpár bűnbeesés előtti, boldog életének helyet adó, dús növényzetű, gyönyörű gyümölcsöskert’ ❖ [Isten a] hatalmát, nagyſágát, és rendeléſeit, Hiv terméſzet által Atyaink [!] ſzivekbe, Tiſztán nyomta vólt bé az éden kertekbe (1779 Bessenyei György¹ C1082, 350) | az édenkert tiltott fája (1893 Jókai Mór CD18) | Amikor az újabb fejlődéstanban a szerves élet kialakításával és alakulásával kapcsolatban felvetődik az élet szerveződésének kérdése s a törvényszerűség megállapíttatik, az Édenkert historiája mint régi hagyomány igen értékes tény (1923 Kiss Elek 2129002, 17) | [Ádám és Éva] boldogan élnek az édenkertben egészen a kígyó megjelenéséig (1982 Lux Elvira 1099001, 16).
1a. (tulajdonnévszerűen is) (ritk, Vall) ’〈a keresztény és a mohamedán vallás szerint:〉 az a másvilági hely, ahol a halál utáni boldog, örök életben részesülnek az arra érdemesek; menny’ ❖ – De én félek a mennyországtól, hisz ott villámlik és mennydörög. – Ott van az örök boldogság édenkertje. Mi mind együtt oda kívánkozunk (1904 Jókai Mór CD18) | Megmarad hát a remény, hogy egyszer visszakerülünk Isten valódi világába, a Paradicsomba és Édenkertbe (1933 Karinthy Frigyes CD10) | [Hieronymus Bosch] mindenkinél jobban tudta, hogy az édenkert és a pokol nem egymástól elkülönített térben helyezkedik el, hanem egymással összemosódó tájban (1994 Csoóri Sándor 9090089, 1243).
2. (vál) ’gyönyörű, boldog, gazdag vidék, ill. dús növényzetű terület’ ❖ [a levél] Haltófalvánn találtt engem’ amellyet a’ Grófné’ kitisztított Ízlése Édenkertté változtatott (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 82) | [Mária Terézia] beleegyezett a kérelembe, s a jezsuiták már közel voltak hozzá, hogy Magyarországnak egyik legszebb édenkertjét [ti. a Ráckevei-szigetet, azaz a Csepel-szigetet] elfoglalják (1886 Jókai Mór CD18) | reméli, hogy hazáját édenkertté varázsolja (1930 Erdélyi József CD10) | Dúsan termő édenkertjüket [ti. a krétaiakét] a velencei megszállók pár száz év alatt a cédruserdők kiirtásával tönkretették (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. (rendsz. birtokszóként) (vál, átv is) ’vki számára, ill. vmely tevékenységhez rendkívül kedvező hely, ahol vki szabadon kiélheti vágyait, ahol nagyon boldog lehet’ ❖ [a bálon] minden, ki csak élt, ’s ez éden-kertben jelen volt […], tettleg mutatta-be, ’s adta jelét lelke örömérzelgésekbeni repkedésének (1841 Honművész C5234, 104) | [Ruzicska Antal] azt hitte, hogy téved és gonosz erők lopakodtak a fejébe, azért látja ily sötéten az életet, a sorsát, egyszerre elborult édenkertjét, tündéri szigetét (1938 Földi Mihály CD10) | [Kalifornia] ma már távolról sem a motorkerékpárosok édenkertje (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. (vál) ’〈a (szerelmi) boldogság, gyönyörűség, boldog, zavartalan állapot jelképeként〉’ ❖ [nehogy] ki legyünk rekesztve mostani éden-kertünkbül, t. i. az élet kellemibül (1831 Széchenyi István C3901, 70) | Azt mondják hogy büvös bájos édenkert a szerelem (1877 Lukácsy Sándor C2945, 72) | A gyerekkorról – az életrajzok édenkertjéről – nem is esik több szó. [Bethlen] Kata sebesen lépked élete témája, a hibás házasság felé (1942 Németh László² 9485034, 288) | [Jung könyve] nem nyugtat meg afelől, hogy bármi tudás vagy tapasztalat belépő lehet a hiánytalan ön- és világismeret édenkertjébe (1995 Magyar Hírlap CD09).
J: éden, paradicsom¹.
Sz: édenkerti.
Vö. ÉrtSz.; TESz. éden; ÉKsz.; IdSz. éden · édenkert