edény fn 4B

1. (átv is) ’szilárd anyagból készült, változatos formájú és méretű, nyitott v. zárható üreges tárgy folyékony, szemes v. egyéb anyag tárolására, szállítására, feldolgozásához stb., kül. főzéshez, étkezéshez haszn. ilyen eszköz’ ❖ [ha a beteg oldalában nincs kelés, ütögetéskor] olly hangot ád, mint ha üres edényt ütöttél vólna meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 80) | vedd ki a’ lóherét az edényből, és a’ marhák között oszd el az istállóban (1835 Némethy József 8333016, 236) | [a pesztonka által előhozott tárgyak] közt különösen kitűnik bizonyos kis edény, mellyet az illedelem megneveznünk nem enged (1844 Nagy Ignác 8324009, 176) | Zraelowitz-féle cirkulációs fürdőkályha felső h csapjából (6. ábra) r cső ágazik a vizzel telt g edénybe (1894 PallasLex. CD02) | Ez a mű [ti. a Faust] egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. Goethe művei rendesen ilyen tartók (1934 Babits Mihály 9014136, 184) | ott hevertek a mosogatótálban a még meg nem mosott edények (1947 Nagy Lajos 2005102, 22) | Új jelenség […] éjszakánként a házak közötti „szemétexport”, amelynek során a kevésbé teli edények a szomszédos épület hulladékával telnek meg (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként) ’annyi 〈folyadék, élelmiszer, takarmány stb.〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér’ ❖ Egy tsepp veres festék egy nagy edény tiſzta vizet úgy annyira megfest, hogy annak minden réſzeiben lehet valamit látni a’ festékből (1803 Fábián József 7101021, 5) | a bele huló morzsaléktól […] az egész edény-méz erjedésnek indulhat s megsavanyodik (1861 Farkas Mihály 8137003, 86) | [a nők] elintézték maguk a tolakodó vendég dolgát egy edény víz kiloccsantásával (1932 Krúdy Gyula CD54) | három edény korpát vittem a moslékhoz (1977 Végh Antal 9768002, 35).

2. (rég v. nyj) ’〈testesebb vízi jármű, kül. csónak, hajó megnevezéseként〉’ ❖ A’ Kórmányos, és több hajósok […] nem várván nagy edényeknek két felé való szakadását, hajó törésekre önként rohanni láttatnak (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 39) | ott okoskodtak felette [ti. az elhaladó gőzhajó felett] az atyafiak: „Már én csak meg nem foghatom – mond az egyik – hogy mehet ez a nagy edény magába” „Magába? – mond a másik – már hogy menne az magába, hát nem tudja kend, hogy vasló huzza belől!!” (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a révész] visszatért az edényéhez [ti. a komphoz] (1892 Baksay Sándor C0734, 76) | [A gödény] nagy csőrű fejét a halászkunyhók ajtajára, a lápjáró edény (csónak) orrára szegezték (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (nyj) ’szekér, ill. vmely terményből vhány szekérrakományt kitevő mennyiség’ ❖ edény (szekér; különösen takarodás alkalmával használatos: lësz még úgy 10 edénnyê!) (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 45) | A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett, s talán ezzel magyarázható, hogy Dél-Dunántúlon az edény szó ’szekér’ jelentésben is használatos volt (1999 Magyar néprajz CD47).

4. (Anat) ’〈emberi v. állati szervezetben:〉 keringő testnedveket szállító, ill. tartalmazó csövecske v. üreg’ ❖ ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 455) | [a dajkát] a’ téj-választó edények’ serénységét elő mozditó szerekkel segéljük (1837 Haiszler György C1999, 358) | Angiologia az anatomiának az a része, amely az edényeknek (ütőerek, vivőerek, hajszáledények, nyirok- és tápnedvedények) részletes leirását adja (1893 PallasLex. CD02) | [a fosszilis halmaradványokból megismert Vinctifer comptoni vértpikkelyének szivacsos állománya] felett apró edények találhatóak, melyek a tápanyagszállításban foglalnak el fontos szerepet (1996 Természet Világa CD50).

5. (kissé rég, Növ) ’a szállítószövet működési-szerveződési egysége, ill. szállítószövet-rendszernek a víz szállítására szolgáló eleme’ ❖ az edények a’ levél ſzárában nyitva vagynak (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 70) | a farészlet eleme: az igazi edény, a tracheida és fasejt (1893 PallasLex. CD02) | Trachea (edény v. vízszállító cső): tágüregű ún. tracheatagokból álló csőszerű szövetelem (1975 BiológiaiLex. C5414, 652).

6. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’〈kül. vallásos szövegekben: a léleknek, ill. vmely tulajdonságnak, lelki tartalomnak (ideiglenesen) helyet adó emberi test jelképeként〉’ ❖ Mi lett hát, kérdezed, Világ’ Bálványából, Tengert, földet biró Róma’ hatalmából […]? Sok fej test: pártos elme’ ſzüleménye: Véres háborúknak meg töltött edénye (1772 Orczy Lőrinc C0794, 29) | mennyit motskoltalak te ördög edényje (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1179, 7) | Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye (1909 Juhász Gyula¹ 9284176, 219) | Isten választott edényként küldte el őket [ti. a zsidókat] a népek közé […] azzal a rendeltetéssel, hogy hordozzák az ő ügyét és dicsőségét (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Ö: agyag-, alumínium-, arany-, bádog-, bor-, boros-, cserép-, éjjeli~, ezüst~, fa~, konyha~, kő-, közlekedő~, nyirok~, réz-, teflon-, üveg-, vér~, zománc~; az -edény címszó alatt: boros~, fejő~, főző~, gyűjtő~, ivó~, kávés~, mérő~, sütő~, szemetes~, tároló~, tejes~, vizes~.

UB: -alátét, -fajta¹.

ÖU: dísz~, fém~, mosdó~, ón~, porcelán~, vas~, virág~.

ÖE: ~áru, ~árus, ~bolt, ~csörgés, ~csörömpölés, ~fal, ~foltozó, ~mosogató, ~szekrény.

Sz: edényke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

edény főnév 4B
1. (átv is)
szilárd anyagból készült, változatos formájú és méretű, nyitott v. zárható üreges tárgy folyékony, szemes v. egyéb anyag tárolására, szállítására, feldolgozásához stb., kül. főzéshez, étkezéshez haszn. ilyen eszköz
[ha a beteg oldalában nincs kelés, ütögetéskor] olly hangot ád, mint ha üres edényt ütöttél vólna meg
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
vedd ki a’ lóherét az edényből, és a’ marhák között oszd el az istállóban
(1835 Némethy József)
[a pesztonka által előhozott tárgyak] közt különösen kitűnik bizonyos kis edény, mellyet az illedelem megneveznünk nem enged
(1844 Nagy Ignác)
Zraelowitz-féle cirkulációs fürdőkályha felső h csapjából (6. ábra) r cső ágazik a vizzel telt g edénybe
(1894 PallasLex.)
Ez a mű [ti. a Faust] egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. Goethe művei rendesen ilyen tartók
(1934 Babits Mihály)
ott hevertek a mosogatótálban a még meg nem mosott edények
(1947 Nagy Lajos)
Új jelenség […] éjszakánként a házak közötti „szemétexport”, amelynek során a kevésbé teli edények a szomszédos épület hulladékával telnek meg
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (jelzőként)
annyi 〈folyadék, élelmiszer, takarmány stb.〉, amennyi egy ilyen eszközbe belefér
Egy tsepp veres festék egy nagy edény tiſzta vizet úgy annyira megfest, hogy annak minden réſzeiben lehet valamit látni a’ festékből
(1803 Fábián József)
a bele huló morzsaléktól […] az egész edény-méz erjedésnek indulhat s megsavanyodik
(1861 Farkas Mihály)
[a nők] elintézték maguk a tolakodó vendég dolgát egy edény víz kiloccsantásával
(1932 Krúdy Gyula)
három edény korpát vittem a moslékhoz
(1977 Végh Antal)
2. (rég v. nyj)
〈testesebb vízi jármű, kül. csónak, hajó megnevezéseként〉
A’ Kórmányos, és több hajósok […] nem várván nagy edényeknek két felé való szakadását, hajó törésekre önként rohanni láttatnak
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
ott okoskodtak felette [ti. az elhaladó gőzhajó felett] az atyafiak: „Már én csak meg nem foghatom – mond az egyik – hogy mehet ez a nagy edény magába” „Magába? – mond a másik – már hogy menne az magába, hát nem tudja kend, hogy vasló huzza belől!!”
(1856 Vasárnapi Újság)
[a révész] visszatért az edényéhez [ti. a komphoz]
(1892 Baksay Sándor)
[A gödény] nagy csőrű fejét a halászkunyhók ajtajára, a lápjáró edény (csónak) orrára szegezték
(1979 NéprajziLex.)
3. (nyj)
szekér, ill. vmely terményből vhány szekérrakományt kitevő mennyiség
edény (szekér; különösen takarodás alkalmával használatos: lësz még úgy 10 edénnyê!)
(1914 Magyar Nyelvőr)
A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett, s talán ezzel magyarázható, hogy Dél-Dunántúlon az edény szó ’szekér’ jelentésben is használatos volt
(1999 Magyar néprajz)
4. (Anat)
〈emberi v. állati szervezetben:〉 keringő testnedveket szállító, ill. tartalmazó csövecske v. üreg
ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveſſég
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a dajkát] a’ téj-választó edények’ serénységét elő mozditó szerekkel segéljük
(1837 Haiszler György)
Angiologia az anatomiának az a része, amely az edényeknek (ütőerek, vivőerek, hajszáledények, nyirok- és tápnedvedények) részletes leirását adja
(1893 PallasLex.)
[a fosszilis halmaradványokból megismert Vinctifer comptoni vértpikkelyének szivacsos állománya] felett apró edények találhatóak, melyek a tápanyagszállításban foglalnak el fontos szerepet
(1996 Természet Világa)
5. (kissé rég, Növ)
a szállítószövet működési-szerveződési egysége, ill. szállítószövet-rendszernek a víz szállítására szolgáló eleme
az edények a’ levél ſzárában nyitva vagynak
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
a farészlet eleme: az igazi edény, a tracheida és fasejt
(1893 PallasLex.)
Trachea (edény v.vagy vízszállító cső): tágüregű ún.úgynevezett tracheatagokból álló csőszerű szövetelem
(1975 BiológiaiLex.)
6. (rendsz. birtokszóként) (vál)
〈kül. vallásos szövegekben: a léleknek, ill. vmely tulajdonságnak, lelki tartalomnak (ideiglenesen) helyet adó emberi test jelképeként〉
Mi lett hát, kérdezed, Világ’ Bálványából, Tengert, földet biró Róma’ hatalmából […]? Sok fej test: pártos elme’ ſzüleménye: Véres háborúknak meg töltött edénye
(1772 Orczy Lőrinc)
mennyit motskoltalak te ördög edényje
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
Az asszony átok és az asszony aspis, Az asszony a pokol és kéj edénye
(1909 Juhász Gyula¹)
Isten választott edényként küldte el őket [ti. a zsidókat] a népek közé […] azzal a rendeltetéssel, hogy hordozzák az ő ügyét és dicsőségét
(1995 Jubileumi kommentár)
ÖU: díszedény, fémedény, mosdóedény, ónedény, porcelánedény, vasedény, virágedény
ÖE: edényáru, edényárus, edénybolt, edénycsörgés, edénycsörömpölés, edényfal, edényfoltozó, edénymosogató, edényszekrény
Sz: edényke
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások