edz ige 5b4

1. ts (átv is) ’〈testrészt, szervezetet v. vkit〉 gyakorlatokkal, tornával, ill. kedvezőtlen körülményekhez szoktatva erőssé, ellenállóvá tesz vki’ ❖ Mond’tam: Debretzenbe farom jól ödzödték [!], De itt a’ hátamat jobban köppölyöſzték (1793 Gvadányi József 7125016, 119) | [elődeink] háborúhoz ’s veszélyekhez edzve lóháton vagy váraikban, sáncz és mocsár közt igazán nagyok voltak (1830 Széchenyi István 8429005, 244) | A jelenlegi angolok gyermekei athletikailag edzetnek (1886 Porzsolt Lajos 8375004, 9) | a sportokban edzett női test nem kivánja, de nem is türi már nagyanyáink meleg ruházkodási módját (1929 Dolgozó Asszonyok Lapja 2122001, 39) | Az embert csecsemőkorától kezdve szoktatni kell a hideghez, edzeni kell vele szemben (1986 Az emberi test 1114003, 983).

1a. ts (tárgy n. is) ’〈testgyakorlás, megerőltető tevékenység stb. testrészt, szervezetet v. élőlényt〉 megerősít, szívóssá, ellenállóvá tesz’ ❖ [A lovaglás] a’ gyereknek edzi inait ’s ép növését elősegíti (1829 Wesselényi Miklós 8528001, 7) | van számos oly gyógyerejü fürdő, mely otthon is elkészíthető, s […] erősít, edz, gyógyít (1885 Wohl Janka 8529001, 63) | A labdázás mint testet edző mulatság és időtöltés már a legősibb korban ismeretes volt (1895 PallasLex. CD02) | [a sárgarépa] fogállományunkat acélossá edzi (1979 Galsai Pongrác 9171006, 250).

1b. ts (Sp) ’〈sportolót v. csapatot〉 a sportág eredményes űzéséhez szükséges, az erőnlétet fejlesztő v. fenntartó gyakorlatok végzésében segít, irányít, ill. versenyre felkészít vki’ ❖ [A 80 éves Petersen] jelenleg a Fram–Koppenhága labdarúgóit edzi (1958 Magyar Nemzet ápr. 13. C0354, 6) | A továbbiakban is az MTK-tarcsit [= tartalékcsapatot] edzem, bár az első csapat minden edzésén szeretnék ott lenni edzőtanoncként (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Taróczy Balázs teniszező] aktív korszaka után bemutatókat szervezett, és egy ideig edzette Ivanisevicet (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. tn (tárgyragos határozóval is) (Sp, átv is)(vmely sportág eredményes űzéséhez szükséges,) az erőnlétet, ill. a technikai képességeket fejlesztő gyakorlatokat végez vki’ ❖ Igy edztek ők...: Labdázó „gyerekek” között a Hungária-úton négy nappal az örök rangadó előtt (1936 Nemzeti Sport ápr. 23. C7075, 3) | Ferrari nem volt erőskezü, alatta a Juventus játékosai nagyon egyénien edzettek (1942 Déli Hírlap 2121001, 11) | [Az úszók] edzenek napi hat órákat, úsznak napi 18-20 kilométereket, hogy egyetlen századmásodpercecskét lecsippentsenek korábbi legjobbjukból (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a tévévitát az amerikai elnök]jelöltek nagyon komolyan veszik, és napokig – színészi képességekkel megáldott politikustársaik és tanácsadóik társaságában – „edzenek” a mérkőzésre (1998 Magyar Hírlap CD09) | Barak és As-Sara [ti. az izraeli kormányfő és a szíriai külügyminiszter] együtt edzett a tárgyalásoknak otthont adó szálloda konditermében (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈tulajdonságot, szívet, lelket, ill. vkit〉 nehézségekhez, kedvezőtlen körülményekhez szoktatva azok elviselésére, leküzdésére v. vmely feladatra, versenyre felkészít vki’ ❖ Ha fiad lelkének lágyſágát meg jedzed, Látogatásidnak tüzei köztt edzed (1789 Mátyási József C3065, 288) | [Oríthia] ſzívét nagyobb tökélletességre edzette (1803 Perecsényi Nagy László C3475, 90) | a főtisztelendő atya fülei edzve vannak a gyónásokhoz (1922 Babits Mihály 9014126, 86) | De énekelünk mind teli torokkal s edzzük magunkat borokkal, porokkal, ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres (1935 József Attila CD01) | [Monspart Sarolta] versenyző korában például nem evett fagylaltot, úgy edzette akaratát, hogy világbajnok legyen (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. (tárgy n. is) ’〈kedvezőtlen körülmény, nehézség v. feladat, gyakorlás stb. tulajdonságot, szívet, lelket v. vkit〉 fejleszt, megerősít, ill. kitartóvá, szívóssá tesz (és ezáltal vmivé alakít, nevel, formál)’ ❖ Mint nyomnak az aggodalmak, Mint edzenek a siralmak! (1798 Kisfaludy Sándor 8243001, 73) | az érzelem tűze és lángja […] keményít és edz (1842 Szemere Pál 8439035, 150) | szükséges, hogy néhány komoly, jellemnevelő, akaratot edző könyvet is végig olvass (1919 Tóth Tihamér 9725001, 123) | a szenvedések csak bölcsebbé, keményebbé, emberibb emberré edzették [Becht Rezsőt a hadifogságban] (1976 Sarkady Sándor CD52).

3. ts (tárgy n. is) (Ipar is) ’〈fémet, ötvözetet〉 speciális eljárással, rendsz. felhevítve, majd gyorsan lehűtve a benne levő szén rögzítésével keménnyé, szívóssá, kopás, törés, hajlítás ellen ellenállóbbá tesz, ill. 〈fémtárgyat〉 ilyen eljárással megkeményít, megedz’ ❖ a’ Nap súgárival edzett, ’S válogatott gyöngyel ki rakott nagy drága Királyi Páltza (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 106) | [a] mellvértek sötétkékre edzvék a lángban (1858 Jókai Mór C2251, 158) | Edzenek még vizsugárral és zuhanynyal; minél finomabb sugarakban és minél nagyobb nyomás alatt hat a viz az edzendő acélra, annál jobb (1897 PallasLex. CD02) | Mikor már az alkatrészek teljesen kialakultak, akkor ujból edzik az acélt, vagyis megszüntetik a puhaságát olyképpen, hogy magas hőfokra hevitik és hirtelen lehütik (1939 Független Újság 2126001, 4) | [Az ún. Gönczy-béklyó] súlyos lánca különlegesen edzett acélból készült, mellyel a lókötők reszelője nem boldogult (1999 Magyar néprajz CD47).

3a. (kissé rég, irod, átv is) ’〈fémtárgyat, kül. fegyvert használat(tal vki)〉 élesít, keménnyé, ellenállóvá tesz’ ❖ [Az egri vár védői] kardot, ölő csöveket, ’s rohanó kopiáikat edzvén Zörgenek (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 103) | búsúlva voná ki utólszor Harcz edzette vasát (1832 Baksay Dániel 8359019, 108) | Bronzom sok év edzé, S karom, a kitárt, Boldogulva pedzé A nagy érc-gitárt (1912 Tóth Árpád C4230, 201) | A vidravasat egy faluba települt idegen, egy „kontár” készítette, akinek a fia azzal kérkedett, hogy apja a vasat halálraítéltek vérében edzi (1985 Széles Klára 2007029, 375).

3b. (ritk, Ipar) ’〈üveget, porcelánt〉 különféle módon, pl. az anyag lazításával, ill. egymást követő lágyítással javítva keményebbé, ellenállóbbá tesz’ ❖ Rozáli figyelő bámulattal járta végig az egymás után következő műhelyeket, az emeletek raktárait, megfigyelve okosan, […] hogy edzik, köszörülik, festik az üveget (1872–1874 Jókai Mór CD18).

4. ts (kissé rég) ’Bevés, beedz.’

4a. (átv is) ’〈mélyedést, jelet stb. vmely kemény anyagba〉 belevés, beleváj’ ❖ [a férfinak] törekvései alatt gyakran ismételt benyomások barázdákat vonnak lelkén, mellyeket az akadályok ’s ezekkeli folytonos küzdések mindinkább mélyebbre edzenek (1841 Pesti Hírlap CD61) | a barnaszürke sziklákon hosszú vonalokat edzett a gyakran magasra hágó Körös nyelve (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a doboz fedelének belső falán a készitő neve, czime s a dátum foglal helyet, feketével fehérbe edzve (1890 Ethnographia C0130, 352) | [Az Uher Ödön-féle fényszedőgépen] a különböző tipográfiai féleségek üveghengerre vannak edzve (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 223).

4b. ’〈emléket, érzést stb. vkinek a szívébe, tudatába〉 kitörölhetetlen nyomot hagyva elhelyez’ ❖ a’ búbajoſságot [!], mintegy a’ Pápai Udvar’ és Jeſoviták’ ellensegei [!] ellen ſzolgáló paizsot a’ ſzívekbe edzették (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 54) | a két iu még egyszer körültekintett, mintegy emlékezetökbe akarván edzeni a bájos vidéket (1847 Jósika Miklós C2403, 50) | az a hangáradat, mely körülvesz bennünket, még most is milyen makacsul ostromolja dobhártyánkat, hogy belénk edzze az anyanyelv dallamát és értelmét (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 244).

Ö: be~, meg~.

ÖU: bele~, hozzá~.

Sz: edzetlen.

Vö. CzF. ~, ödz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

edz ige 5b4
1. tárgyas (átv is)
〈testrészt, szervezetet v. vkit〉 gyakorlatokkal, tornával, ill. kedvezőtlen körülményekhez szoktatva erőssé, ellenállóvá tesz vki
Mond’tam: Debretzenbe farom jól ödzödték [!], De itt a’ hátamat jobban köppölyöſzték
(1793 Gvadányi József)
[elődeink] háborúhoz ’s veszélyekhez edzve lóháton vagy váraikban, sáncz és mocsár közt igazán nagyok voltak
(1830 Széchenyi István)
A jelenlegi angolok gyermekei athletikailag edzetnek
(1886 Porzsolt Lajos)
a sportokban edzett női test nem kivánja, de nem is türi már nagyanyáink meleg ruházkodási módját
(1929 Dolgozó Asszonyok Lapja)
Az embert csecsemőkorától kezdve szoktatni kell a hideghez, edzeni kell vele szemben
(1986 Az emberi test)
1a. tárgyas (tárgy n. is)
〈testgyakorlás, megerőltető tevékenység stb. testrészt, szervezetet v. élőlényt〉 megerősít, szívóssá, ellenállóvá tesz
[A lovaglás] a’ gyereknek edzi inait ’s ép növését elősegíti
(1829 Wesselényi Miklós)
van számos oly gyógyerejü fürdő, mely otthon is elkészíthető, s […] erősít, edz, gyógyít
(1885 Wohl Janka)
A labdázás mint testet edző mulatság és időtöltés már a legősibb korban ismeretes volt
(1895 PallasLex.)
[a sárgarépa] fogállományunkat acélossá edzi
(1979 Galsai Pongrác)
1b. tárgyas (Sp)
〈sportolót v. csapatot〉 a sportág eredményes űzéséhez szükséges, az erőnlétet fejlesztő v. fenntartó gyakorlatok végzésében segít, irányít, ill. versenyre felkészít vki
[A 80 éves Petersen] jelenleg a Fram–Koppenhága labdarúgóit edzi
(1958 Magyar Nemzet ápr. 13.)
A továbbiakban is az MTKMagyar Testgyakorlók Köre-tarcsit [= tartalékcsapatot] edzem, bár az első csapat minden edzésén szeretnék ott lenni edzőtanoncként
(1999 Magyar Hírlap)
[Taróczy Balázs teniszező] aktív korszaka után bemutatókat szervezett, és egy ideig edzette Ivanisevicet
(2000 Magyar Hírlap)
1c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (Sp, átv is)
(vmely sportág eredményes űzéséhez szükséges,) az erőnlétet, ill. a technikai képességeket fejlesztő gyakorlatokat végez vki
Igy edztek ők...: Labdázó „gyerekek” között a Hungária-úton négy nappal az örök rangadó előtt
(1936 Nemzeti Sport ápr. 23.)
Ferrari nem volt erőskezü, alatta a Juventus játékosai nagyon egyénien edzettek
(1942 Déli Hírlap)
[Az úszók] edzenek napi hat órákat, úsznak napi 18-20 kilométereket, hogy egyetlen századmásodpercecskét lecsippentsenek korábbi legjobbjukból
(1995 Magyar Hírlap)
[a tévévitát az amerikai elnök]jelöltek nagyon komolyan veszik, és napokig – színészi képességekkel megáldott politikustársaik és tanácsadóik társaságában – „edzenek” a mérkőzésre
(1998 Magyar Hírlap)
Barak és As-Sara [ti. az izraeli kormányfő és a szíriai külügyminiszter] együtt edzett a tárgyalásoknak otthont adó szálloda konditermében
(2000 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈tulajdonságot, szívet, lelket, ill. vkit〉 nehézségekhez, kedvezőtlen körülményekhez szoktatva azok elviselésére, leküzdésére v. vmely feladatra, versenyre felkészít vki
Ha fiad lelkének lágyſágát meg jedzed, Látogatásidnak tüzei köztt edzed
(1789 Mátyási József)
[Oríthia] ſzívét nagyobb tökélletességre edzette
(1803 Perecsényi Nagy László)
a főtisztelendő atya fülei edzve vannak a gyónásokhoz
(1922 Babits Mihály)
De énekelünk mind teli torokkal s edzzük magunkat borokkal, porokkal, ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres
(1935 József Attila)
[Monspart Sarolta] versenyző korában például nem evett fagylaltot, úgy edzette akaratát, hogy világbajnok legyen
(1996 Magyar Hírlap)
2a. (tárgy n. is)
〈kedvezőtlen körülmény, nehézség v. feladat, gyakorlás stb. tulajdonságot, szívet, lelket v. vkit〉 fejleszt, megerősít, ill. kitartóvá, szívóssá tesz (és ezáltal vmivé alakít, nevel, formál)
Mint nyomnak az aggodalmak, Mint edzenek a siralmak!
(1798 Kisfaludy Sándor)
az érzelem tűze és lángja […] keményít és edz
(1842 Szemere Pál)
szükséges, hogy néhány komoly, jellemnevelő, akaratot edző könyvet is végig olvass
(1919 Tóth Tihamér)
a szenvedések csak bölcsebbé, keményebbé, emberibb emberré edzették [Becht Rezsőt a hadifogságban]
(1976 Sarkady Sándor)
3. tárgyas (tárgy n. is) (Ipar is)
〈fémet, ötvözetet〉 speciális eljárással, rendsz. felhevítve, majd gyorsan lehűtve a benne levő szén rögzítésével keménnyé, szívóssá, kopás, törés, hajlítás ellen ellenállóbbá tesz, ill. 〈fémtárgyat〉 ilyen eljárással megkeményít, megedz
a’ Nap súgárival edzett, ’S válogatott gyöngyel ki rakott nagy drága Királyi Páltza
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[a] mellvértek sötétkékre edzvék a lángban
(1858 Jókai Mór)
Edzenek még vizsugárral és zuhanynyal; minél finomabb sugarakban és minél nagyobb nyomás alatt hat a viz az edzendő acélra, annál jobb
(1897 PallasLex.)
Mikor már az alkatrészek teljesen kialakultak, akkor ujból edzik az acélt, vagyis megszüntetik a puhaságát olyképpen, hogy magas hőfokra hevitik és hirtelen lehütik
(1939 Független Újság)
[Az ún. Gönczy-béklyó] súlyos lánca különlegesen edzett acélból készült, mellyel a lókötők reszelője nem boldogult
(1999 Magyar néprajz)
3a. (kissé rég, irod, átv is)
〈fémtárgyat, kül. fegyvert használat(tal vki) élesít, keménnyé, ellenállóvá tesz
[Az egri vár védői] kardot, ölő csöveket, ’s rohanó kopiáikat edzvén Zörgenek
(1827 Vörösmarty Mihály)
búsúlva voná ki utólszor Harcz edzette vasát
(1832 Baksay Dániel)
Bronzom sok év edzé, S karom, a kitárt, Boldogulva pedzé A nagy érc-gitárt
(1912 Tóth Árpád)
A vidravasat egy faluba települt idegen, egy „kontár” készítette, akinek a fia azzal kérkedett, hogy apja a vasat halálraítéltek vérében edzi
(1985 Széles Klára)
3b. (ritk, Ipar)
〈üveget, porcelánt〉 különféle módon, pl. az anyag lazításával, ill. egymást követő lágyítással javítva keményebbé, ellenállóbbá tesz
Rozáli figyelő bámulattal járta végig az egymás után következő műhelyeket, az emeletek raktárait, megfigyelve okosan, […] hogy edzik, köszörülik, festik az üveget
(1872–1874 Jókai Mór)
4. tárgyas (kissé rég)
Bevés, beedz.
4a. (átv is)
〈mélyedést, jelet stb. vmely kemény anyagba〉 belevés, beleváj
[a férfinak] törekvései alatt gyakran ismételt benyomások barázdákat vonnak lelkén, mellyeket az akadályok ’s ezekkeli folytonos küzdések mindinkább mélyebbre edzenek
(1841 Pesti Hírlap)
a barnaszürke sziklákon hosszú vonalokat edzett a gyakran magasra hágó Körös nyelve
(1856 Vasárnapi Újság)
a doboz fedelének belső falán a készitő neve, czime s a dátum foglal helyet, feketével fehérbe edzve
(1890 Ethnographia)
[Az Uher Ödön-féle fényszedőgépen] a különböző tipográfiai féleségek üveghengerre vannak edzve
(1933 TolnaiÚjLex.)
4b.
〈emléket, érzést stb. vkinek a szívébe, tudatába〉 kitörölhetetlen nyomot hagyva elhelyez
a’ búbajoſságot [!], mintegy a’ Pápai Udvar’ és Jeſoviták’ ellensegei [!] ellen ſzolgáló paizsot a’ ſzívekbe edzették
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
a két iu még egyszer körültekintett, mintegy emlékezetökbe akarván edzeni a bájos vidéket
(1847 Jósika Miklós)
az a hangáradat, mely körülvesz bennünket, még most is milyen makacsul ostromolja dobhártyánkat, hogy belénk edzze az anyanyelv dallamát és értelmét
(1933 Kosztolányi Dezső)
Ö: beedz, megedz
ÖU: beleedz, hozzáedz
Sz: edzetlen
Vö. CzF. ~, ödz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások