egérfark fn 2Aegérfarok

1. (rég v. nyj) ’cicfark, cicfarkkóró mint növény’ ❖ Haſznos tudni a’ méhéſznek azt-is; mikor, és miném virágokból ſzednek leg-inkább, és hordanak a’ méhetskék […] Szent Jakab Havában. Tsipke virágból, dohányból […], veres répából, egér-farkból, mátska-körömbl (1794 Handerla György C2013, 160) | egérfarkú Tzitzkóró […] Vir. v. fejér, v. verhenyes. (egérfark, tzitzfark, ezerlevelű fű.) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 486) | A legelőn levő jó füvek (népies nevükön) a következők: telekfű, kanálfű, bodorka, porcsin, korpavirág, cérnaszál, vesemadrág, villáskáka, vadzsálya, egérfarok (1928 Málnási Ödön C6978, 64) | A gyógyításra használt növények nagy része – kannamosó, egerfarok, keserűlapu stb. – gyomok közül kerültek ki (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

1a. (ritk) ’e növény értékes illóolajat, alkaloidokat tartalmazó szára, levele, ill. virága (megszárítva) mint gyógyászati alapanyag’ ❖ Az éjszaka álmomban meglátogatott Kanizsay Dorottya… Kerekded üvegben virágvizet hozott magával: amint az illatáról megítéltem: kakukkfű víz volt. Mielőtt letelepedett volna, ürömmel, örménygyökérrel és egérfarkkal kifüstölte a szobámat (1925 Krúdy Gyula CD10).

2. (rég) ’világszerte honos, apró termetű, egyéves lágy szárú növény, amelyen a kúp alakú, terméses vacok erősen megnyúlt, kül. az ún. pici egérfarkfű fajba (Myosurus minimus) tartozó, Magyarországon rendsz. szikeseken élő, legfeljebb 10 centiméteresre növő, zöldesfehér virágú növény; egérfarkfű’ ❖ Myoſurus minimus foliis integerrimis. Egér-fark; Egér pázsit. Száraz, gyöpös helyeken n, még pedig egy újnyinál nem igen magaſsabbra (1797 Veszelszki Antal C4463, 319) | A virág tengelyének megnyulását szépen látni az egérfarkon (1893 PallasLex. CD02).

ÖE: ~kóró.

Sz: egérfarknyi.

Vö. CzF. cziczfark, ~, ezėrlevelűfű; ÚMTsz.

egérfark főnév 2A
egérfarok 7A1
1. (rég v. nyj)
cicfark, cicfarkkóró mint növény
Haſznos tudni a’ méhéſznek azt-is; mikor, és miném virágokból ſzednek leg-inkább, és hordanak a’ méhetskék […] Szent Jakab Havában. Tsipke virágból, dohányból […], veres répából, egér-farkból, mátska-körömbl
(1794 Handerla György)
egérfarkú Tzitzkóró […] Vir.virága v.vagy fejér, v.vagy verhenyes. (egérfark, tzitzfark, ezerlevelű fű.)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
A legelőn levő jó füvek (népies nevükön) a következők: telekfű, kanálfű, bodorka, porcsin, korpavirág, cérnaszál, vesemadrág, villáskáka, vadzsálya, egérfarok
(1928 Málnási Ödön)
A gyógyításra használt növények nagy része – kannamosó, egerfarok, keserűlapu stb.s a többi – gyomok közül kerültek ki
(2000 Kótyuk Erzsébet)
1a. (ritk)
e növény értékes illóolajat, alkaloidokat tartalmazó szára, levele, ill. virága (megszárítva) mint gyógyászati alapanyag
Az éjszaka álmomban meglátogatott Kanizsay Dorottya… Kerekded üvegben virágvizet hozott magával: amint az illatáról megítéltem: kakukkfű víz volt. Mielőtt letelepedett volna, ürömmel, örménygyökérrel és egérfarkkal kifüstölte a szobámat
(1925 Krúdy Gyula)
2. (rég)
világszerte honos, apró termetű, egyéves lágy szárú növény, amelyen a kúp alakú, terméses vacok erősen megnyúlt, kül. az ún. pici egérfarkfű fajba (Myosurus minimus) tartozó, Magyarországon rendsz. szikeseken élő, legfeljebb 10 centiméteresre növő, zöldesfehér virágú növény; egérfarkfű
Myoſurus minimus foliis integerrimis. Egér-fark; Egér pázsit. Száraz, gyöpös helyeken n, még pedig egy újnyinál nem igen magaſsabbra
(1797 Veszelszki Antal)
A virág tengelyének megnyulását szépen látni az egérfarkon
(1893 PallasLex.)
ÖE: egérfarkkóró
Sz: egérfarknyi
Vö. CzF. cziczfark, ~, ezėrlevelűfű; ÚMTsz.

Beállítások