egész mn, fn és partikula  egesz (rég)

I. mn 12B1

1. ’olyan 〈dolog〉, amely egyben van, eredeti (teljes) alakjában és nagyságában, hiánytalanul megvan, ill. arra jellemző 〈állapot〉’ ❖ Egy geſztenye, mellyet bizonyos gyermek egéſzen el akart vala nyelni, azt meg-fojtotta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 421) | [Buda] merö düledékböl állott. Tsak Szent Iſtván Temploma mutatta leg-egéſzebb vóltát (1783 Molnár János C0291, 250) | [végy] egy evőkanál egész borsot s szintannyi egész szegfű-borsot (1826 Fáy András¹ 8139012, 111) | Micsoda faóriások heverésznek ott [ti. az erdészeti kiállításon] végig nyújtoztatva a porondon, egész állapotban, vagy deszkává fürészelve (1896 Vasárnapi Újság C7410, 361) | Általában 6–8 krajcár és ennek megfelelően fél vagy egész kenyér járt egy-egy sertés őrzéséért (1940 Szűcs Sándor 2202001, 153) | A[z alanyra vonatkozó] kérdésre elég csak a személyes névmással (az alannyal) válaszolni, de kitehetjük mellé az állítmányt is, azaz válaszolhatunk egész mondattal (1973 Kollányi Teréz C5913, 213).

1a. (Mat) ’〈a törtszámmal szemben:〉 nem csak hányadosként felírható, a természes számok és azok ellentettjei által alkotott számsorozat tagjaként létező 〈szám〉’ ❖ A’ viſzſzas Hármas Régula munkálkodáſa. a. Az egéſz ſzámban. […] b. A’ tört ſzámokkal (1780 Bévezetés a számvetésre 7397003, 46) | előadjuk a’ módot, mellyet a’ számjelekkel való Számvetés’ négy közönséges nemeinek tanításában haszonnal követhetni, és pedig először szemünk elött tartván az egész számokat, másodszor a’ darab számokat (1825 Szilasy János 8450007, 268) | először egész számokkal, majd közönséges törtekkel, végül tizedes számokkal dolgozunk (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 55) | az x2–2xy+3y2+5=0 és az x2+1=3y3 egyenleteknek egész számokban nincs megoldása (1998 Természet Világa CD50).

1b. (Zene) ’〈a hétfokú hangrendszerben:〉 nagy szekund távolságnyi 〈hangköz〉’ ❖ egész hang távolságra (1830 Márton József¹ 8298002, 21) | A görög zene fejlődése a tetrachordonból, a négyhúrú lantból indult ki. Az alaphang után fél hangközre következett a következő hang és ezután két egész hangköz (1904 ÓkoriLex. CD28) | [a kettős kereszt] egy egész hanggal való felemelést jelent (pl. f-ből fiszisz lesz) (1930 ZeneiLex. CD49).

1c. (Zene) ’〈a mai hangjegyírásban:〉 négy negyed értékű 〈hang v. szünet〉, ill. az azt jelölő 〈hangjegy v. szünetjel〉’ ❖ Minden egész Hang áll két fél Hangból (1802 Gáti István C1857, 30) | A hangjegyeket sokszor szünjelek képviselik s igy minden fajnak megvan a maga megfelelő szünjele. Az egésznek a vonalrendszer negyedik vonala alatt helyezett vastagabb vonás (1894 PallasLex. CD02) | [A mai hangjegyírásban] az elfogadott középérték a negyedkotta, ennek kétszerese a fél-, négyszerese az egészkotta (2002 MagyarNagyLex. C7364, 515).

2. (túlzó is) ’〈annak kif-ére, hogy a jelzett szóval megnevezett dologba annak minden elemét, részét, tagját beleérti a beszélő〉’ ❖ az egeſz teſtben a’ vér forgáſa helyre állittaék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 412) | Eggy szelet rozskenyér egész vacsoránk! (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 187) | No, ezt megmondom holnap az egész városnak (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102002, 360) | megveszi gróf Collado-Thurn fasori kis palotáját, amely egész berendezésével együtt eladó (1917 Gábor Andor 9163012, 215) | Az akarat, közönségesen, egész személyiségünket, egész lényünket áthatja (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 199) | A felvételen az egész család látszik (2009 Spiró György 3283008, 334) egész ember ’olyan ember, aki minden erejét, képességét teljes mértékben vminek a szolgálatába állítja’ ❖ illy vállalat felette szövevényes, ugy hogy ahhoz szinte egy egész ember kell, kinek egyéb foglalatossága nincs (1834 Széchenyi István CD1501) | a hatalmas vadra irányuló veszedelmes vadászat egész embert kivánt meg (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132001, 5) | Nehéz ezek után azt követelni, hogy az edző az edzői munkáját is egész emberként végezze (1983 Bíróné Nagy Edit 1018002, 81).

2a. ’teljes terjedelmében, kiterjedésében, ill. tartamában tekintett, vett 〈tárgy, dolog〉’ ❖ én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | az egész karika’ diamétere, eggyik kűlső részétől az általellenbenvalóig (4 + 15 + 4 =) 23 hüvelyk (1805 Pethe Ferenc 8364005, 321) | egész arcát, nyakkendőjét és mellényét elborítá a vér (1858 Jókai Mór CD18) | egész életében (1957 Gyergyai Albert 9202010, 21) | ha felment a toronyba, végiglátta az egész Balatont (1964 Szabó Magda 9630005, 144) | a hosszabb idő az egész eljárást értelmetlenné teszi (1992 Uttó György 2034004, 221).

2b. (rendsz. tőszn mellett, mértéket, mennyiséget, időtartamot jelentő fn előtt)(vhány) akkora teljes 〈mérték, mennyiség〉, amennyit abból egy jelent’ ❖ Vóltak már ollyanok is, kik napoként egy egéſz lótra-is fel-vitték a’ doſek’ ſummáját (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 632) | A’ nagyobb fajta fejes káposzta-plántát 2 1/2 ’s 3 egész talpnyira szükség egymáshoz ültetni (1805 Pethe Ferenc 8364011, 72) | Még két egész óra a fáklyászenéig! (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | Félszáj Jóska két sor kláris-gyöngyöt vásárolt a kantinostól s azon kívül három egész méter selyempántlikát egyszerre (1934 Kemény János¹ 9319001, 95) | elloptam egy egész üveg lekvárt (1988 Bródy János C5696, 430).

2c. ’〈a nap vhányadik órájára vonatkoztatva:〉 az 〈az időpont〉, amelyben a szn-vel jelölt óra véget érve teljes lesz’ ❖ [a menetrend szerinti hajók] reggeli 6 órától fogva esti hét óráig közlekednek, mindig egész órában (1889 Budapesti Hírlap márc. 3. C4736, 7) | én pontban egész órakor indulok (1913 Budapesti Hírlap máj. 21. C4701, 32) | Nagy-Britanniában például az a szabály, hogy a csatornáknak főműsoridőben 12 percnyi, máskor 8 percnyi reklámot kötelező – tehát nem csak szabad – sugározniuk egy egész órától egész óráig tartó időszakban (2001 Figyelő CD2601).

2d. (a lehető leg)teljes(ebb) mértékű, fokú 〈tulajdonság, képesség stb.〉’ ❖ az egéſz tehettſégemel parantſolatod ſzerént élhetſz; etek ſegittſégedre (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 31) | egéſz ſzabadsággal haladjunk elébb azonn az útonn, a’ mellyröl ſe tsalogatás, ſe ſzidalom nem tántoríthat-el (1785 Kazinczy Ferenc 7163071, [*6v]) | a’ szerencsétlen asszony nem birt megválni kedvesétől, kit görcsösen átfogva karjaival, fájdalmának egész szenvedélyével szoritott kebléhez (1845 Eötvös József 8126006, 283) | Egész ereje megfeszítésével Osvaldo újra szabaddá tette puskáját (1955 Határ Győző ford.–Pratolini 9227039, 101) | Madách a Tragédiát mindent átfogó műnek írta: benne korának egész tudása, bölcsessége feltárul (1998 Új Könyvek CD29).

II. fn 2B7

1. ’〈részek szerves egységeként létező, ill. részekre nem bontott dolog megnevezésére〉’ ❖ a’ fordíttás leg-alább az egészre nézve, annyi szépségeket foglallyon magában, valamint-szintén az eredeti-írás (1787–1789 Batsányi János 7023017, 107) | a két fél tesz egy egészet (1875 Vajda János 8503062, 166) | A történet maga szigorú zártsággal megkomponált, kerek egész (1935 Kárpáti Aurél CD10) | az antik retorikai szabályt követve, az egészt a részből s a részt az egészből kell megérteni (1990 Újlaki Gabriella 2029019, 549).

2. (gyakr. birtokszóként) ’az a teljesség, összesség, amelyet vmilyen módon összetartozó dolgok v. személyek alkotnak, ill. vmely anyag teljes mennyisége’ ❖ Némellyek a’ mi Generáliſsaink közül azt hiſzik, hogy egy Legény tſak egy Legény, és hogy egyetlen egy Ember kár-vallásának ſemmi folyamottja nintsen az egéſzbe (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098002, 2) | a vizsgálatok célja nem az, hogy az iak bárminő könnyités mellett is, jó feleletekkel kedveskedjenek; hanem hogy kiderüljön menyit tudnak valóságban a tanok egészéböl minden könnyités nélkül (1848 Tavasi Lajos 8469011, 127) | Jámbor bágyi patak, még lefelé is ímmel-ámmal folyik. Maholnap nekigyürkőzik a homok s megissza az egészet egy kortyra (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | hiába tiltakozott, míg csak Gedenkné meg nem jelent a szalonban: egy tálcán kávéval, vajas kenyérrel, befőttel. Az egészet letette egy kis asztalra (1913 Barta Lajos CD10) | az oktatás intézményei teljes egészükben állami felügyelet alá kerültek (1992 Sáska Géza 2058003, 187).

2a. (birtokszóként) ’vmely esemény, folyamat stb. az elejétől a végéig, teljes időbeli kiterjedésében’ ❖ Kerek alkotásra kell törekedni, mely szerint az esemény kezdő pontja és kifejlete közt helyes arányban mindaz összefoglaltassék, a mi az esemény egészéhez tartozik (1870 Névy László 8334002, 12) | Reumann polgármestersége idejének majdnem egésze az osztrák főváros létéért való óriási küzdelem idejére esik (1923 Népszava nov. 16. C7491, 4) | Minden ügy folyamat és ezt a folyamatot teljes egészében ismerni kell (1969 CD52) | a nők összmunkaideje a vizsgált periódus egészében és mindkét kategóriában jóval meghaladta a férfiakét (1997 Asztalos-Morell Ildikó 2047002, 51).

2b. ’az az időpont, amelyben a nap vhányadik órája véget érve teljes lesz’ ❖ a falióra ugyanis ugynevezett ismétlőóra mely kétszer üt, egyszer egészkor, és másodszor öt perccel egész után (1963 Pilinszky János 9531167, 203) | óránként indul a fogaskerekű; egészkor a Városmajorból míg félkor a Széchenyi-hegyről (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (hat ne-vel és gyakr. anaforikus mut nm-sal) ’〈a hallgató számára is azonosítható dologra vonatkoztatva:〉(mind)az, amiről éppen szó van, ill. ami éppen történt’ ❖ egyedűl Tarcsay Nina volt figyelme tárgya, s engemet mellőzött, mint valami idegent […]! Azonban csak fortély volt tőle az egész (1824 Fáy András¹ 8139001, 302) | még semmit sem értett az egészből (1895 Herczeg Ferenc 9241013, 76) | Nem igazság ez az egész! (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 837) | mire jó ez az egész, mi az értelme? (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 436) | A bíróság Skvorcz János panaszát kivizsgálta és – bizonyíték híján – elutasította, mondván, hogy csak kitalálta az egészet (2000 M. Kozár Mária CD36).

4. (számnévi jelzővel) (Mat is) ’〈törtszám kiejtett változatában a nem hányadosként jelölt egység megnevezésére〉’ ❖ mig a malagaiban [ti. borban] van 1000 rész között 4 egész és 12 századrész villósav, addig a ménesi 4 egész 52 századrészt tartalmaz, a tokaji pedig 4 egész és 98 századrészt (1855 Vasárnapi Újság CD56) | 48 egész 6 tized százalékkal (1967 Csurka István 9096001, 38) | kiderült, hogy bizonyos – legyünk precízek: három egész harminchárom százados – hibaszázalékkal dolgoztak (1978 Bodor Ádám 1020029, 57) | mínusz 4,8 (azaz négy egész nyolc tized) fokot mutattak a hőmérők (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (-ben raggal, hsz-szerűen) ’Teljesen.’

5a. (rendsz. birt szjellel, minden sz-ben) ’teljes(, hiánytalan) mennyiségében, terjedelmében, ill. teljes mivoltában, mindenestül’ ❖ Gróf Niczkynek erkölcsei, tanácsadásai, és más fortélyai egészben le vannak írva Etelkában Rókának színe alatt (1790 Dugonics András 7087014, 11) | átnézet helyett magát a művet egészében olvassuk (1882 Szász Károly² 8426067, 460) | a vagyon csorbítatlanul, egészben öröklődjék (1915 Krúdy Gyula CD54) | Nem is néztem a panorámát; szétterjengtem benne, mintha egészemben anyagtalan lélekké váltam volna (1930 Nagy Endre CD10) | [a patakban fürödve] tomboltunk, kényünk szerint pillanatonként teljes egészünkben átváltozva, vadócokból szelídek (1983 Esterházy Péter 9129004, 18) | A többórás beszélgetést egészében felidézni nem tudom (2010 Huszár Tibor 3159003, 240).

5b. ’teljes mértékben, ill. minden tekintetben’ ❖ meggyőzettetem-e abban is egészben, hogy hitemmel eltévedésben nem vagyok (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 60) | a szinész feladata: hogy a költő czéljának egészben megfeleljen, és annak hű magyarázója legyen (1871 Paulay Ede 8357002, 30) | Ha a biróság lefokozást állapit meg, méltánylást érdemlő okból kimondhatja, hogy az elitéltnek, vagy csak az utána ellátásra jogositottnak ellátási igénye az állammal szemben egészben vagy a biróság itéletében meghatározott mértékben fennmarad (1950 Fehérváry Jenő 1048001, 3) | Haugen értelmezésében nyelvtervezésre akkor van szükség, ha valamilyen társadalmi csoport úgy érzékeli, hogy társadalmi problémái (részben vagy egészben) a nyelvvel kapcsolatosak (2006 Sándor Klára 3177015, 959).

5c. (3. sz-ű birt szjellel is) ’összességében, együtt(véve)’ ❖ mindaddig, mig a magyar kereskedés a németnek befolyása alól ki nem víja magát, izraelitáink magyarodása egészben lassu marad (1860–1861 Arany János 8014016, 11) | Az ilyen völgyek többnyire áttörés utján vágódtak a főgerinczekbe, azért egészükben véve rövidebbek s tetemesebb lejtésűek (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Egészben véve, igen jó és becsületes dráma ez (1914 Karinthy Frigyes 9309011, 34) | Egészében véve sikeres nap volt, nem vet rá árnyékot semmi, sőt, majdhogynem szerencsésnek mondható (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 53) | Az egészében békülékeny hangvételű nyilatkozatba a Vatra Romaneasca képviselőjének javaslatára bevettek egy olyan passzust, amely figyelmeztet arra, hogy „nem szabad visszaélni a román strukturális toleranciával” (1991 Réti György 2038004, 39).

III. partikula 0

1. ’〈a közvetlenül utána következő mondatrészben kifejezett tulajdonság, állapot v. körülmény, ill. állítás nyomatékosítására〉’ ❖ a’ fld egéſz fekete vólt (1786 Szacsvay Sándor 7301002, 41) | a császárnak egy egész sor kérdésre kellett igennel felelnie (1867 Salamon Ferenc 8402003, 176) | az iú uraságok szörnyű heves szóváltásban vannak, mely egész kihallatszott (1869 Vajda János 8503067, 274) | Valóban szép gyermek – mondta Trifunity sóhajtva. – Egész az anyja (1912 Réti Ödön CD10) | Elhiszem magának! Egész komolyan elhiszem, hogy ebben a pillanatban a világ minden nője közül egyesegyedül én tetszem magának (1944 Tersánszky Józsi Jenő 9706007, 30) | Egy kicsit legyen rugalmasabb, csak egy egész kicsit, oké? (2003 Greskovits Endre ford.–Rushdie 3124001, 253).

1a. (vminek a kezdetét v. végét kifejező határozó mellett) ’〈annak jelölésére, hogy vmely cselekvés, folyamat stb. a legelső, ill. a lehető legkorábbi ponttól indul, kezdődik, v. eljut, tart a legvégső pontig〉’ ❖ ſzletéſektöl fogva, egéſz hóltiglan nyomorognak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 676) | egész a pokolnak fenekére (1783 Ányos Pál 7012001, 14) | a társaság könyveit egész az elejétől ujra átdolgoztatni kezdette a választmány (1847 Hetilap CD61) | [a bekecs] vagy testhez álló s derékkal van ellátva, vagy pedig a válltól le egész aljáig egyfolytában terjed (1900 Nagy Géza CD20) | – Ugye Rozi, nem láttuk [a tanító úr feleségét]? – Én láttam volna, mert egész dél óta mindig itt vagyok… (1911 Móricz Zsigmond CD10) | egész a legutóbbi időkig az arany igen fontos szerepet játszott a világgazdaság működésében (2001 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi szinte olyan v. annyi, felér azzal, amit a közvetlenül utána álló fn jelent〉’ ❖ egéſz Bibliothekákat téſznek a’ Hiſtoriák, Projectumok, Románok ’s egyéb affélék, mellyeket én rólam irtak (1781 Keresztúry József ford.–Rautenstrauch 7085003, 10) | Egész török basák vagyunk Mi boldog pestiek! (1844 Petőfi Sándor 8366056, 109) | Egész forradalom van e bukás miatt Bécsben. Alig van család a tehetősebbek közül, ki nem veszitett volna (1872 Beniczkyné Bajza Lenke 8043007, 112) | a történészek egész tábora szállt szembe [Ernst Nolte] tételével (1991 Ormos Mária CD17).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonság, állapot stb. közelíti(, de nem éri el) az adott tulajdonság, állapot stb. teljességét, maximális mértékét〉’ ❖ az ö le-tévö helyeik [ti. a szász csapatokéi] Tzittau, Görlitz, és Gubenben vóltak, a’ melly [a megtámadni kívánt] Croſson felé egéſz egyenes út (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098005, 66) | Ők még föllebb laknak, egész fönn, a serház mellett (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 250) | egész jól megvolt magában (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 112) | Csempe-Pempe feleségét nézte. Egész kedves így profilból, különösen ha elmélázik (1963 Mándy Iván 9420001, 173) | egész sokan szépen megélnek ebből az iparágból (2007 Népszava ápr. 3. C7470, 14).

3. (tagadó szerkezetben) ’〈a tagadás enyhítésére〉’ ❖ Universa summa? Itt az universanak viszsza kell adni tulajdon nevét, az öszvéd-et Summa Uram pedig kereszteletlen marad, ha tsak valaki igen irgalmas erőltetéssel, s talán nem is egészsz heljtelenüll így nem fordítja: fő öszvéd (1811 Szemere Pál C2561, 442) | verseny támadt, nem is egész tisztességes, ahogy ők mondanák: nem úri eszközökkel (1935 Illyés Gyula CD10) | az a fölajánlás nem egész úgy volt (1938 Németh László² 9485001, 38) | Nem egész értettem, mit kívánna mondani (1975 Kertész Imre² 1078002, 148).

4. (tagadó szerkezetben, szn előtt) ’〈annak kif-ére, hogy vmi(k)nek, vki(k)nek a mennyisége, nagysága stb. csaknem eléri a számnévvel meghatározottat〉’ ❖ az utak száma 2 percenttel szaporodott csak; mig az utasoké csaknem 7 percenttel, […] a portékáké nem egész 1 percenttel, a csomagokké 15 percenttel (1847 Hetilap CD61) | az ülés igen rövid volt, nem is egész egy óráig tartott (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Három évvel ezelőtt – akkor még nem egész két méter magas volt – leesett az épitőállványról és fején megsebesült. Azóta állandóan nő (1934 Pesti Hírlap nov. 11. C5682, 15) | Az idei első félévben nem egész húszezer pár lépett anyakönyvvezető elé (1996 Magyar Hírlap CD09) | a társadalomnak csak egy kisebbsége, nem egész egytizede az, amely részt vett valamely utcai demonstrációban a rendszerváltást követő években (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. egész¹, egész²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egész melléknév, főnév és partikula
egesz I. 12B1 II. 2B7 III. 0 (rég)
I. melléknév 12B1
1.
olyan 〈dolog〉, amely egyben van, eredeti (teljes) alakjában és nagyságában, hiánytalanul megvan, ill. arra jellemző 〈állapot〉
Egy geſztenye, mellyet bizonyos gyermek egéſzen el akart vala nyelni, azt meg-fojtotta
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[Buda] merö düledékböl állott. Tsak Szent Iſtván Temploma mutatta leg-egéſzebb vóltát
(1783 Molnár János)
[végy] egy evőkanál egész borsot s szintannyi egész szegfű-borsot
(1826 Fáy András¹)
Micsoda faóriások heverésznek ott [ti. az erdészeti kiállításon] végig nyújtoztatva a porondon, egész állapotban, vagy deszkává fürészelve
(1896 Vasárnapi Újság)
Általában 6–8 krajcár és ennek megfelelően fél vagy egész kenyér járt egy-egy sertés őrzéséért
(1940 Szűcs Sándor)
A[z alanyra vonatkozó] kérdésre elég csak a személyes névmással (az alannyal) válaszolni, de kitehetjük mellé az állítmányt is, azaz válaszolhatunk egész mondattal
(1973 Kollányi Teréz)
1a. (Mat)
〈a törtszámmal szemben:〉 nem csak hányadosként felírható, a természes számok és azok ellentettjei által alkotott számsorozat tagjaként létező 〈szám〉
A’ viſzſzas Hármas Régula munkálkodáſa. a. Az egéſz ſzámban. […] b. A’ tört ſzámokkal
(1780 Bévezetés a számvetésre)
előadjuk a’ módot, mellyet a’ számjelekkel való Számvetés’ négy közönséges nemeinek tanításában haszonnal követhetni, és pedig először szemünk elött tartván az egész számokat, másodszor a’ darab számokat
(1825 Szilasy János)
először egész számokkal, majd közönséges törtekkel, végül tizedes számokkal dolgozunk
(1953 Márki János–Koncz Endre)
az x2–2xy+3y2+5=0 és az x2+1=3y3 egyenleteknek egész számokban nincs megoldása
(1998 Természet Világa)
1b. (Zene)
〈a hétfokú hangrendszerben:〉 nagy szekund távolságnyi 〈hangköz〉
egész hang távolságra
(1830 Márton József¹)
A görög zene fejlődése a tetrachordonból, a négyhúrú lantból indult ki. Az alaphang után fél hangközre következett a következő hang és ezután két egész hangköz
(1904 ÓkoriLex.)
[a kettős kereszt] egy egész hanggal való felemelést jelent (pl.például f-ből fiszisz lesz)
(1930 ZeneiLex.)
1c. (Zene)
〈a mai hangjegyírásban:〉 négy negyed értékű 〈hang v. szünet〉, ill. az azt jelölő 〈hangjegy v. szünetjel〉
Minden egész Hang áll két fél Hangból
(1802 Gáti István)
A hangjegyeket sokszor szünjelek képviselik s igy minden fajnak megvan a maga megfelelő szünjele. Az egésznek a vonalrendszer negyedik vonala alatt helyezett vastagabb vonás
(1894 PallasLex.)
[A mai hangjegyírásban] az elfogadott középérték a negyedkotta, ennek kétszerese a fél-, négyszerese az egészkotta
(2002 MagyarNagyLex.)
2. (túlzó is)
〈annak kif-ére, hogy a jelzett szóval megnevezett dologba annak minden elemét, részét, tagját beleérti a beszélő〉
az egeſz teſtben a’ vér forgáſa helyre állittaék
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Eggy szelet rozskenyér egész vacsoránk!
(1817 Kazinczy Ferenc)
No, ezt megmondom holnap az egész városnak
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
megveszi gróf Collado-Thurn fasori kis palotáját, amely egész berendezésével együtt eladó
(1917 Gábor Andor)
Az akarat, közönségesen, egész személyiségünket, egész lényünket áthatja
(1981 Lendvai L. Ferenc)
A felvételen az egész család látszik
(2009 Spiró György)
egész ember
olyan ember, aki minden erejét, képességét teljes mértékben vminek a szolgálatába állítja
illy vállalat felette szövevényes, ugy hogy ahhoz szinte egy egész ember kell, kinek egyéb foglalatossága nincs
(1834 Széchenyi István)
a hatalmas vadra irányuló veszedelmes vadászat egész embert kivánt meg
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
Nehéz ezek után azt követelni, hogy az edző az edzői munkáját is egész emberként végezze
(1983 Bíróné Nagy Edit)
2a.
teljes terjedelmében, kiterjedésében, ill. tartamában tekintett, vett 〈tárgy, dolog〉
én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
az egész karika’ diamétere, eggyik kűlső részétől az általellenbenvalóig (4 + 15 + 4 =) 23 hüvelyk
(1805 Pethe Ferenc)
egész arcát, nyakkendőjét és mellényét elborítá a vér
(1858 Jókai Mór)
egész életében
(1957 Gyergyai Albert)
ha felment a toronyba, végiglátta az egész Balatont
(1964 Szabó Magda)
a hosszabb idő az egész eljárást értelmetlenné teszi
(1992 Uttó György)
2b. (rendsz. tőszn mellett, mértéket, mennyiséget, időtartamot jelentő fn előtt)
(vhány) akkora teljes 〈mérték, mennyiség〉, amennyit abból egy jelent
Vóltak már ollyanok is, kik napoként egy egéſz lótra-is fel-vitték a’ doſek’ ſummáját
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ nagyobb fajta fejes káposzta-plántát 2 1/2 ’s 3 egész talpnyira szükség egymáshoz ültetni
(1805 Pethe Ferenc)
Még két egész óra a fáklyászenéig!
(1872 Mikszáth Kálmán)
Félszáj Jóska két sor kláris-gyöngyöt vásárolt a kantinostól s azon kívül három egész méter selyempántlikát egyszerre
(1934 Kemény János¹)
elloptam egy egész üveg lekvárt
(1988 Bródy János)
2c.
〈a nap vhányadik órájára vonatkoztatva:〉 az 〈az időpont〉, amelyben a szn-vel jelölt óra véget érve teljes lesz
[a menetrend szerinti hajók] reggeli 6 órától fogva esti hét óráig közlekednek, mindig egész órában
(1889 Budapesti Hírlap márc. 3.)
én pontban egész órakor indulok
(1913 Budapesti Hírlap máj. 21.)
Nagy-Britanniában például az a szabály, hogy a csatornáknak főműsoridőben 12 percnyi, máskor 8 percnyi reklámot kötelező – tehát nem csak szabad – sugározniuk egy egész órától egész óráig tartó időszakban
(2001 Figyelő)
2d.
(a lehető leg)teljes(ebb) mértékű, fokú 〈tulajdonság, képesség stb.〉
az egéſz tehettſégemel parantſolatod ſzerént élhetſz; etek ſegittſégedre
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
egéſz ſzabadsággal haladjunk elébb azonn az útonn, a’ mellyröl ſe tsalogatás, ſe ſzidalom nem tántoríthat-el
(1785 Kazinczy Ferenc)
a’ szerencsétlen asszony nem birt megválni kedvesétől, kit görcsösen átfogva karjaival, fájdalmának egész szenvedélyével szoritott kebléhez
(1845 Eötvös József)
Egész ereje megfeszítésével Osvaldo újra szabaddá tette puskáját
(1955 Határ Győző ford.Pratolini)
Madách a Tragédiát mindent átfogó műnek írta: benne korának egész tudása, bölcsessége feltárul
(1998 Új Könyvek)
II. főnév 2B7
1.
〈részek szerves egységeként létező, ill. részekre nem bontott dolog megnevezésére〉
a’ fordíttás leg-alább az egészre nézve, annyi szépségeket foglallyon magában, valamint-szintén az eredeti-írás
(1787–1789 Batsányi János)
a két fél tesz egy egészet
(1875 Vajda János)
A történet maga szigorú zártsággal megkomponált, kerek egész
(1935 Kárpáti Aurél)
az antik retorikai szabályt követve, az egészt a részből s a részt az egészből kell megérteni
(1990 Újlaki Gabriella)
2. (gyakr. birtokszóként)
az a teljesség, összesség, amelyet vmilyen módon összetartozó dolgok v. személyek alkotnak, ill. vmely anyag teljes mennyisége
Némellyek a’ mi Generáliſsaink közül azt hiſzik, hogy egy Legény tſak egy Legény, és hogy egyetlen egy Ember kár-vallásának ſemmi folyamottja nintsen az egéſzbe
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
a vizsgálatok célja nem az, hogy az iak bárminő könnyités mellett is, jó feleletekkel kedveskedjenek; hanem hogy kiderüljön menyit tudnak valóságban a tanok egészéböl minden könnyités nélkül
(1848 Tavasi Lajos)
Jámbor bágyi patak, még lefelé is ímmel-ámmal folyik. Maholnap nekigyürkőzik a homok s megissza az egészet egy kortyra
(1882 Mikszáth Kálmán)
hiába tiltakozott, míg csak Gedenkné meg nem jelent a szalonban: egy tálcán kávéval, vajas kenyérrel, befőttel. Az egészet letette egy kis asztalra
(1913 Barta Lajos)
az oktatás intézményei teljes egészükben állami felügyelet alá kerültek
(1992 Sáska Géza)
2a. (birtokszóként)
vmely esemény, folyamat stb. az elejétől a végéig, teljes időbeli kiterjedésében
Kerek alkotásra kell törekedni, mely szerint az esemény kezdő pontja és kifejlete közt helyes arányban mindaz összefoglaltassék, a mi az esemény egészéhez tartozik
(1870 Névy László)
Reumann polgármestersége idejének majdnem egésze az osztrák főváros létéért való óriási küzdelem idejére esik
(1923 Népszava nov. 16.)
Minden ügy folyamat és ezt a folyamatot teljes egészében ismerni kell
(1969 )
a nők összmunkaideje a vizsgált periódus egészében és mindkét kategóriában jóval meghaladta a férfiakét
(1997 Asztalos-Morell Ildikó)
2b.
az az időpont, amelyben a nap vhányadik órája véget érve teljes lesz
a falióra ugyanis ugynevezett ismétlőóra mely kétszer üt, egyszer egészkor, és másodszor öt perccel egész után
(1963 Pilinszky János)
óránként indul a fogaskerekű; egészkor a Városmajorból míg félkor a Széchenyi-hegyről
(1997 Magyar Hírlap)
3. (hat ne-vel és gyakr. anaforikus mut nm-sal)
〈a hallgató számára is azonosítható dologra vonatkoztatva:〉 (mind)az, amiről éppen szó van, ill. ami éppen történt
egyedűl Tarcsay Nina volt figyelme tárgya, s engemet mellőzött, mint valami idegent […]! Azonban csak fortély volt tőle az egész
(1824 Fáy András¹)
még semmit sem értett az egészből
(1895 Herczeg Ferenc)
Nem igazság ez az egész!
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
mire jó ez az egész, mi az értelme?
(1982 Rózsahegyi Edit)
A bíróság Skvorcz János panaszát kivizsgálta és – bizonyíték híján – elutasította, mondván, hogy csak kitalálta az egészet
(2000 M. Kozár Mária)
4. (számnévi jelzővel) (Mat is)
〈törtszám kiejtett változatában a nem hányadosként jelölt egység megnevezésére〉
mig a malagaiban [ti. borban] van 1000 rész között 4 egész és 12 századrész villósav, addig a ménesi 4 egész 52 századrészt tartalmaz, a tokaji pedig 4 egész és 98 századrészt
(1855 Vasárnapi Újság)
48 egész 6 tized százalékkal
(1967 Csurka István)
kiderült, hogy bizonyos – legyünk precízek: három egész harminchárom százados – hibaszázalékkal dolgoztak
(1978 Bodor Ádám)
mínusz 4,8 (azaz négy egész nyolc tized) fokot mutattak a hőmérők
(1996 Magyar Hírlap)
5. (-ben raggal, hsz-szerűen)
Teljesen.
5a. (rendsz. birt szjellel, minden sz-ben)
teljes(, hiánytalan) mennyiségében, terjedelmében, ill. teljes mivoltában, mindenestül
Gróf Niczkynek erkölcsei, tanácsadásai, és más fortélyai egészben le vannak írva Etelkában Rókának színe alatt
(1790 Dugonics András)
átnézet helyett magát a művet egészében olvassuk
(1882 Szász Károly²)
a vagyon csorbítatlanul, egészben öröklődjék
(1915 Krúdy Gyula)
Nem is néztem a panorámát; szétterjengtem benne, mintha egészemben anyagtalan lélekké váltam volna
(1930 Nagy Endre)
[a patakban fürödve] tomboltunk, kényünk szerint pillanatonként teljes egészünkben átváltozva, vadócokból szelídek
(1983 Esterházy Péter)
A többórás beszélgetést egészében felidézni nem tudom
(2010 Huszár Tibor)
5b.
teljes mértékben, ill. minden tekintetben
meggyőzettetem-e abban is egészben, hogy hitemmel eltévedésben nem vagyok
(1802–1804 Bessenyei György¹)
a szinész feladata: hogy a költő czéljának egészben megfeleljen, és annak hű magyarázója legyen
(1871 Paulay Ede)
Ha a biróság lefokozást állapit meg, méltánylást érdemlő okból kimondhatja, hogy az elitéltnek, vagy csak az utána ellátásra jogositottnak ellátási igénye az állammal szemben egészben vagy a biróság itéletében meghatározott mértékben fennmarad
(1950 Fehérváry Jenő)
Haugen értelmezésében nyelvtervezésre akkor van szükség, ha valamilyen társadalmi csoport úgy érzékeli, hogy társadalmi problémái (részben vagy egészben) a nyelvvel kapcsolatosak
(2006 Sándor Klára)
5c. (3. sz-ű birt szjellel is)
összességében, együtt(véve)
mindaddig, mig a magyar kereskedés a németnek befolyása alól ki nem víja magát, izraelitáink magyarodása egészben lassu marad
(1860–1861 Arany János)
Az ilyen völgyek többnyire áttörés utján vágódtak a főgerinczekbe, azért egészükben véve rövidebbek s tetemesebb lejtésűek
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Egészben véve, igen jó és becsületes dráma ez
(1914 Karinthy Frigyes)
Egészében véve sikeres nap volt, nem vet rá árnyékot semmi, sőt, majdhogynem szerencsésnek mondható
(1989 Kiss Ilona ford.Voszlenszkij)
Az egészében békülékeny hangvételű nyilatkozatba a Vatra Romaneasca képviselőjének javaslatára bevettek egy olyan passzust, amely figyelmeztet arra, hogy „nem szabad visszaélni a román strukturális toleranciával”
(1991 Réti György)
III. partikula 0
1.
〈a közvetlenül utána következő mondatrészben kifejezett tulajdonság, állapot v. körülmény, ill. állítás nyomatékosítására〉
a’ fld egéſz fekete vólt
(1786 Szacsvay Sándor)
a császárnak egy egész sor kérdésre kellett igennel felelnie
(1867 Salamon Ferenc)
az iú uraságok szörnyű heves szóváltásban vannak, mely egész kihallatszott
(1869 Vajda János)
Valóban szép gyermek – mondta Trifunity sóhajtva. – Egész az anyja
(1912 Réti Ödön)
Elhiszem magának! Egész komolyan elhiszem, hogy ebben a pillanatban a világ minden nője közül egyesegyedül én tetszem magának
(1944 Tersánszky Józsi Jenő)
Egy kicsit legyen rugalmasabb, csak egy egész kicsit, oké?
(2003 Greskovits Endre ford.Rushdie)
1a. (vminek a kezdetét v. végét kifejező határozó mellett)
〈annak jelölésére, hogy vmely cselekvés, folyamat stb. a legelső, ill. a lehető legkorábbi ponttól indul, kezdődik, v. eljut, tart a legvégső pontig〉
ſzletéſektöl fogva, egéſz hóltiglan nyomorognak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
egész a pokolnak fenekére
(1783 Ányos Pál)
a társaság könyveit egész az elejétől ujra átdolgoztatni kezdette a választmány
(1847 Hetilap)
[a bekecs] vagy testhez álló s derékkal van ellátva, vagy pedig a válltól le egész aljáig egyfolytában terjed
(1900 Nagy Géza)
– Ugye Rozi, nem láttuk [a tanító úr feleségét]? – Én láttam volna, mert egész dél óta mindig itt vagyok…
(1911 Móricz Zsigmond)
egész a legutóbbi időkig az arany igen fontos szerepet játszott a világgazdaság működésében
(2001 Magyar Hírlap)
1b.
〈annak kif-ére, hogy vki, vmi szinte olyan v. annyi, felér azzal, amit a közvetlenül utána álló fn jelent〉
egéſz Bibliothekákat téſznek a’ Hiſtoriák, Projectumok, Románok ’s egyéb affélék, mellyeket én rólam irtak
(1781 Keresztúry József ford.Rautenstrauch)
Egész török basák vagyunk Mi boldog pestiek!
(1844 Petőfi Sándor)
Egész forradalom van e bukás miatt Bécsben. Alig van család a tehetősebbek közül, ki nem veszitett volna
(1872 Beniczkyné Bajza Lenke)
a történészek egész tábora szállt szembe [Ernst Nolte] tételével
(1991 Ormos Mária)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely tulajdonság, állapot stb. közelíti(, de nem éri el) az adott tulajdonság, állapot stb. teljességét, maximális mértékét〉
az ö le-tévö helyeik [ti. a szász csapatokéi] Tzittau, Görlitz, és Gubenben vóltak, a’ melly [a megtámadni kívánt] Croſson felé egéſz egyenes út
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Ők még föllebb laknak, egész fönn, a serház mellett
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
egész jól megvolt magában
(1911 Móricz Zsigmond)
Csempe-Pempe feleségét nézte. Egész kedves így profilból, különösen ha elmélázik
(1963 Mándy Iván)
egész sokan szépen megélnek ebből az iparágból
(2007 Népszava ápr. 3.)
3. (tagadó szerkezetben)
〈a tagadás enyhítésére〉
Universa summa? Itt az universanak viszsza kell adni tulajdon nevét, az öszvéd-et Summa Uram pedig kereszteletlen marad, ha tsak valaki igen irgalmas erőltetéssel, s talán nem is egészsz heljtelenüll így nem fordítja: fő öszvéd
(1811 Szemere Pál)
verseny támadt, nem is egész tisztességes, ahogy ők mondanák: nem úri eszközökkel
(1935 Illyés Gyula)
az a fölajánlás nem egész úgy volt
(1938 Németh László²)
Nem egész értettem, mit kívánna mondani
(1975 Kertész Imre²)
4. (tagadó szerkezetben, szn előtt)
〈annak kif-ére, hogy vmi(k)nek, vki(k)nek a mennyisége, nagysága stb. csaknem eléri a számnévvel meghatározottat〉
az utak száma 2 percenttel szaporodott csak; mig az utasoké csaknem 7 percenttel, […] a portékáké nem egész 1 percenttel, a csomagokké 15 percenttel
(1847 Hetilap)
az ülés igen rövid volt, nem is egész egy óráig tartott
(1882 Mikszáth Kálmán)
Három évvel ezelőtt – akkor még nem egész két méter magas volt – leesett az épitőállványról és fején megsebesült. Azóta állandóan nő
(1934 Pesti Hírlap nov. 11.)
Az idei első félévben nem egész húszezer pár lépett anyakönyvvezető elé
(1996 Magyar Hírlap)
a társadalomnak csak egy kisebbsége, nem egész egytizede az, amely részt vett valamely utcai demonstrációban a rendszerváltást követő években
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. egész¹, egész²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások