egészség fn 3B8

1. (átv is) ’〈élő szervezetre vonatkoztatva, a betegséggel, kóros állapottal szemben:〉 az életműködés zavartalansága, a szervezet, ill. vmely szerv testi v. lelki betegségektől, zavaroktól mentes állapota’ ❖ A’ néphez valo tudósitás Miképpen kellyen a’ maga egéégere [!] vigyázni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)(2r]) | [egy francia gazda a gyümölcsfáit] így hozta vissza az életre és egésségbe (1835 Némethy József 8333011, 73) | az egész test egészségétől minden egyes tagjának egészsége függ (1893 PallasLex. CD02) | [bízom] a magyar nyelv életerejében és egészségében (1933 Schöpflin Aladár CD10) | a szesz ellensége a test és a lélek egészségének (1942 Bánlaky József CD16) | ittak az új püspök egészségére (1959 Szentkuthy Miklós 9664005, 85) | sokat tehetünk szívünk egészségéért (1998 Magyar Hírlap CD09) | [az ókori rómaiaknál] az állatok egészsége és a nyáj gyarapodása […] az istenek jóindulatától és segítségétől is függött (2000 Hegyi György CD17).

1a. (rendsz. jelzővel) ’általában a szervezet működésével kapcs. testi v. lelki állapot, vkinek a hogyléte’ ❖ ſok ſzemélyeket látunk, kik trhet egéégben vagynak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 88) | a’ fürdő a’ beteg leánykának nagyon használ; szemlátomást javúlt egészsége (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 102) | törékeny egészsége miatt nem mert hivatalt vállalni (1955 Déry Tibor 2051030, 10) | A magyarok lelki egészsége rosszabb, mint a nyugat-európai országok polgáraié (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈Udvariassági kifejezésekben.〉’

2a. ’〈(jókívánságként) köszönési formákban〉’ ❖ Légy jó egéſségben, ſzerelmes édes Tárſam! (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 38) | Élj egésséggel (1837 Péczely József 8359004, 59) | Alazatos szolgaja ides, kedves nagytiszteletü urnak! Hogy mint szolgal egiszsige! (1869 Jókai Mór CD18) | Pengő Kovács: (bekopog s belép): Jó napot, jó egíssíget (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 93) | Erőt, egészséget, őrmester úr (1945 Háy Gyula 9232001, 57) | Kocsis Sándorné vagyok, Debrecenből jöttem, jó egészséget kívánok! (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. (birt. szjeles alakban, -re raggal, msz-szerűen is) ’〈tüsszentéskor jobbulás kívánására〉’ ❖ mondá: „Kedves egészségire!” midőn a tekintetes ur prüsszentett (1843 Nagy Ignác C3244, 83) | – Egészségedre, parányim! – szólt Solom a prüszkölőnek nevetve (1886 Jókai Mór CD18) | tüsszentsen csak kedvére, és váljék egészségére (1909 Krúdy Gyula CD54) | minden reggel, amikor bejön a hivatalba, tüsszentőport szór a főnök asztalára, hogy minél többször mondhassa neki: egészségére! (1989 A személyi kultusz humora 1016017, 28).

2c. (birt. szjeles alakban, -re v. -vel raggal, msz-szerűen is) ’〈jókívánságként étel v. ital elfogyasztása előtt v. után, ill. ritk. vmely használati tárgynak az átadásakor〉’ ❖ adja Iſten kedves, állandó, jó egéſségére, kedves italára Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 272) | Pénzen vevém e pár sarut; egészséggel viseljed (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 60) | fogyaszszák el jó egészséggel! (1895 Karikó János 8223002, 24) | Nagyon finom volt, angyalom. Köszönöm […]. – Egészségünkre (1943 Füsi József 9160001, 81) | Dohányzik? Bolgár exportcigaretta. Váljék egészségére (1981 Dénes Tibor 9812003, 193).

3. (rég) ’koccintáskor, köszöntéskor mondott jókívánság kíséretében ivott ital’ ❖ Ivott mindenféle verses egésséget (1788 Gvadányi József C1936, 130) | Ezen [ti. a szabadkőművesek gyűlésein ivott] egéſzségek […] ſzint olly tzeremóniával ivódnak valamint a’ Katonáknál ſzokás (1791 Sándor István 7287058, 115) | vendégid örömben uszva egészségeket isznak (1834 Kovács Pál² C2770, 16) | Halottakért nem szoktunk egészséget inni (1853 Jósika Miklós C2419, 106).

4. (rendsz. birtokszóként) ’az a tulajdonság, állapot, hogy vmi egész, teljes, ill. vminek ilyen volta’ ❖ ugyan azon könyvet […] az  tsak nem tellyes egéſzſégében meg-találtam (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 161) | A’ szép musikai költőnek szükség mindenek előtt: […] 4) Mindennemű hangzatoknak tiszta világosságat, öszvezengést ’s egy egészséget szerezzen (1838 Fejér György 8140003, 20) | a nemkatolikus zsenik […] éppen zsenivoltuk miatt, művészi egész-ségükön keresztül jutottak el a legnagyobbig (1935 Sík Sándor 9598009, 16) | Az emberi élet egészsége (1990 Fenyő István CD53) | A pszichiáter megpróbálja a testi-lelki-környezeti összefüggéseket egész-ségükben szemlélni (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. (ritk) ’vminek a teljes, osztatlan, minden részével együtt vett egésze’ ❖ a’ Frantzia Koloniák is a’ Frantzia respublikának egéſzségéhez tartozó réſzek (1795 Magyar Kurír C0328, 260) | Vándor [a karjában levő, alvó gyermekhez]. Nyugalmad édes! Egészség, égi, vesz körűl, S mi békén alszol! (1835 Bajza József ford.–Goethe C0724, 169) | [Petőfi] forradalmisága egy roppant egészség szükségszerű, logikus kinyujtózkodása (1919 Szabó Dezső 9623019, 94) | A mikrohullámú energia az elektromágneses tér és a benne bonyolult mozgást végző elektronok kölcsönhatására jön létre a vele szinte egyetlen egészséget alkotó üreg-rezonátorokban (1996 Természet Világa CD50).

Ö: köz~.

ÖE: ~károsító, ~megőrző, ~nevelés, ~őr, ~politika, ~rontó, ~tudomány, ~védő.

Sz: egészségű.

Vö. CzF. ~, egészséggel; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egész; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egészség főnév 3B8
1. (átv is)
〈élő szervezetre vonatkoztatva, a betegséggel, kóros állapottal szemben:〉 az életműködés zavartalansága, a szervezet, ill. vmely szerv testi v. lelki betegségektől, zavaroktól mentes állapota
A’ néphez valo tudósitás Miképpen kellyen a’ maga egéégere [!] vigyázni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[egy francia gazda a gyümölcsfáit] így hozta vissza az életre és egésségbe
(1835 Némethy József)
az egész test egészségétől minden egyes tagjának egészsége függ
(1893 PallasLex.)
[bízom] a magyar nyelv életerejében és egészségében
(1933 Schöpflin Aladár)
a szesz ellensége a test és a lélek egészségének
(1942 Bánlaky József)
ittak az új püspök egészségére
(1959 Szentkuthy Miklós)
sokat tehetünk szívünk egészségéért
(1998 Magyar Hírlap)
[az ókori rómaiaknál] az állatok egészsége és a nyáj gyarapodása […] az istenek jóindulatától és segítségétől is függött
(2000 Hegyi György)
1a. (rendsz. jelzővel)
általában a szervezet működésével kapcs. testi v. lelki állapot, vkinek a hogyléte
ſok ſzemélyeket látunk, kik trhet egéégben vagynak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ fürdő a’ beteg leánykának nagyon használ; szemlátomást javúlt egészsége
(1837 Vörösmarty Mihály)
törékeny egészsége miatt nem mert hivatalt vállalni
(1955 Déry Tibor)
A magyarok lelki egészsége rosszabb, mint a nyugat-európai országok polgáraié
(2000 Magyar Hírlap)
2.
〈Udvariassági kifejezésekben.〉
2a.
(jókívánságként) köszönési formákban〉
Légy jó egéſségben, ſzerelmes édes Tárſam!
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Élj egésséggel
(1837 Péczely József)
Alazatos szolgaja ides, kedves nagytiszteletü urnak! Hogy mint szolgal egiszsige!
(1869 Jókai Mór)
Pengő Kovács: (bekopog s belép): Jó napot, jó egíssíget
(1910 Móricz Zsigmond)
Erőt, egészséget, őrmester úr
(1945 Háy Gyula)
Kocsis Sándorné vagyok, Debrecenből jöttem, jó egészséget kívánok!
(1999 Magyar Hírlap)
2b. (birt. szjeles alakban, -re raggal, msz-szerűen is)
〈tüsszentéskor jobbulás kívánására〉
mondá: „Kedves egészségire!” midőn a tekintetes ur prüsszentett
(1843 Nagy Ignác)
Egészségedre, parányim! – szólt Solom a prüszkölőnek nevetve
(1886 Jókai Mór)
tüsszentsen csak kedvére, és váljék egészségére
(1909 Krúdy Gyula)
minden reggel, amikor bejön a hivatalba, tüsszentőport szór a főnök asztalára, hogy minél többször mondhassa neki: egészségére!
(1989 A személyi kultusz humora)
2c. (birt. szjeles alakban, -re v. -vel raggal, msz-szerűen is)
〈jókívánságként étel v. ital elfogyasztása előtt v. után, ill. ritk. vmely használati tárgynak az átadásakor〉
adja Iſten kedves, állandó, jó egéſségére, kedves italára Kegyelmednek
(1776 Klein Efraim)
Pénzen vevém e pár sarut; egészséggel viseljed
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
fogyaszszák el jó egészséggel!
(1895 Karikó János)
Nagyon finom volt, angyalom. Köszönöm […]. – Egészségünkre
(1943 Füsi József)
Dohányzik? Bolgár exportcigaretta. Váljék egészségére
(1981 Dénes Tibor)
3. (rég)
koccintáskor, köszöntéskor mondott jókívánság kíséretében ivott ital
Ivott mindenféle verses egésséget
(1788 Gvadányi József)
Ezen [ti. a szabadkőművesek gyűlésein ivott] egéſzségek […] ſzint olly tzeremóniával ivódnak valamint a’ Katonáknál ſzokás
(1791 Sándor István)
vendégid örömben uszva egészségeket isznak
(1834 Kovács Pál²)
Halottakért nem szoktunk egészséget inni
(1853 Jósika Miklós)
4. (rendsz. birtokszóként)
az a tulajdonság, állapot, hogy vmi egész, teljes, ill. vminek ilyen volta
ugyan azon könyvet […] az  tsak nem tellyes egéſzſégében meg-találtam
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
A’ szép musikai költőnek szükség mindenek előtt: […] 4) Mindennemű hangzatoknak tiszta világosságat, öszvezengést ’s egy egészséget szerezzen
(1838 Fejér György)
a nemkatolikus zsenik […] éppen zsenivoltuk miatt, művészi egész-ségükön keresztül jutottak el a legnagyobbig
(1935 Sík Sándor)
Az emberi élet egészsége
(1990 Fenyő István)
A pszichiáter megpróbálja a testi-lelki-környezeti összefüggéseket egész-ségükben szemlélni
(2000 Magyar Hírlap)
4a. (ritk)
vminek a teljes, osztatlan, minden részével együtt vett egésze
a’ Frantzia Koloniák is a’ Frantzia respublikának egéſzségéhez tartozó réſzek
(1795 Magyar Kurír)
Vándor [a karjában levő, alvó gyermekhez]. Nyugalmad édes! Egészség, égi, vesz körűl, S mi békén alszol!
(1835 Bajza József ford.Goethe)
[Petőfi] forradalmisága egy roppant egészség szükségszerű, logikus kinyujtózkodása
(1919 Szabó Dezső)
A mikrohullámú energia az elektromágneses tér és a benne bonyolult mozgást végző elektronok kölcsönhatására jön létre a vele szinte egyetlen egészséget alkotó üreg-rezonátorokban
(1996 Természet Világa)
ÖE: egészségkárosító, egészségmegőrző, egészségnevelés, egészségőr, egészségpolitika, egészségrontó, egészségtudomány, egészségvédő
Sz: egészségű
Vö. CzF. ~, egészséggel; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egész; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások