egészséges mn és fn 

I. mn 15B

1. ’olyan 〈ember v. állat〉, akinek v. amelynek az életműködése zavartalan, aki v. amely nem szenved betegség(ek)ben’ ❖ egééges embernél (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 21) | a fás erdős vidéken lakó emberek – állatok […] egészségesbek és erősebb testalkatuak mint a szegény növényzetü védékek [!] lakói (1869 Lukácsy Sándor 8280001, 11) | bizonykodtak, hogy ők egészségesek, mint a makk (1928 Kosztolányi Dezső 9359454, 135) | Egy teljes korú, egészséges ló napi egy-másfél órás tréningjét húsz-harminc percen át tartó bemelegítés nyissa meg (1987 Domokos Lajos² 1038003, 149).

1a. ’megfelelően működő, ill. ép, nem sérült 〈szerv(ezet), test(rész) stb.〉’ ❖ minden ném hibái a’ gyomornak kárt téſznek az egééges teſtben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 682) | [az öregember] újra szájához illeszté [a csutorát], és húzott belőle addig, míg egésséges tüdeje csak engedte (1856 Szegfi Mór 8430001, 6) | ha szervezete egészséges, hipnózissal is megpróbálkozunk (1940 Tabi László 9693001, 308) | [a betegnek] tévedésből az egészséges lábát amputálták (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’a jó egészségben levő emberre v. állatra jellemző, rá valló, hozzá tartozó 〈állapot, folyamat stb.〉, ill. olyan 〈időszak〉, amelyre ilyen állapot jellemző’ ❖ egééges tés [ti. az éré] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 22) | egéſségesenn és épségbenn érheſsetek haza (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396041, 1518) | egészséges étvágyu fiatal embert fölveszünk (1857 Vas Gereben 8514014, 68) | visszatért egészséges színem (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 85) | Minden olyan momentum, amely megrendíti a gyermeket, […] hibás vágányra tereli a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését (1965 György Júlia 1062001, 58) | depressziós és egészséges időszakok váltakozása (1995 Természet Világa CD50).

1c. ’kórokozóktól mentes, jól fejlődő 〈növény(i rész)〉, ill. ép, nem hibás, nem romlott 〈termés, mag stb.〉’ ❖ a’ Mezei Gazda egéſséges Maggal veti-bé Földjét (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332005, 56) | egéſzségesb, és ersb fákká nnek fel (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 12) | Találtak teljesen egészséges, zöld, sötét levelü amerikai fajta szőlőtőt (1874 Borászati Lapok 8607002, 219) | A hosszú éveken át trágyázott és műtrágyázott fák nagyobbra, hatalmasabbra nőttek, lombjuk zöldebb, egészségesebb (1949 Veres Péter 9771026, 57) | gyönyörű, nagy, tökéletesen egészséges étkezési almák kerülnek a prés alá [a feldolgozóban] (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’az egészség megőrzéséhez v. betegség(ek) megszüntetéséhez hozzájáruló, ill. az egészségre nem ártalmas 〈tevékenység, körülmény, étel stb.〉’ ❖ A’ tántz is egééges, ha nem felettébb való (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 368) | a falusi, mezei lakás egészségesb a városinál (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 9) | A baltaczimet, igen helyesen, mint legtáplálóbb, legegészségesebb takarmányt becsülik (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045008, 220) | fris egészséges léget szivhatnak a nagy számban kisereglő sétálók (1870 Orbán Balázs 8340017, 152) | kalap nélkül járni egészséges? (1933 Csathó Kálmán 9086004, 74) | egészséges életmód (1998 Természet Világa CD50).

3. ’józan, normálisan működő, ép 〈elme, lélek stb.〉, ill. ilyen elmére, lélekre valló, helyénvaló 〈megnyilvánulás, gondolat, érzelmi v. lelki tevékenység〉’ ❖ egéſzséges elmét (1788 Gvadányi József C1936, )(3) | [Nem tartozom a filantrópok közé] azon egészséges alapelv nyomán: inkább én, mint más, többet akarok kapni, mint adni (1847 Kuthy Lajos 8261004, 59) | a jó friss levegőtül kezdtek egészséges gondolatjai támadni (1879 Jókai Mór 8209006, 196) | Az egészséges, reális szellem mindent átformál; egyszerűsít, elrendez (1926 Tamási Áron 9701018, 125) | az egészséges emberközpontú gondolkodás (1991 Heti Világgazdaság ford. 2014027, 61).

4. (ritk) ’jó állapotban levő, ill. működőképes, használható 〈tárgy, eszköz stb.〉’ ❖ a főtéren egész gyönyörrel nézők, miként húllnak a várba 60 fontos egészséges bombáink (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | két kitünő lovas iú ment kétfelől közvetlen a hintó mellett, nehogy a nem teljesen egészséges járművel valami emberi dolog történjék (1882 Szathmáry Károly 8428008, 7) | egészséges hajtókarral, […] megforrasztott tengellyel pöfögött a traktor a süttői földeken (1947 Szabad Föld aug. 31. C1537, 2).

5. ’a kívánalmaknak megfelelő, vmilyen célt v. a fejlődést elősegítő 〈folyamat, gondolat stb.〉, ill. megfelelően működő 〈szervezet, rendszer stb.〉’ ❖ a’ kitisztult magyar szellem és sajátság a’ közerőmü egészséges forgásához szükséges (1831 Széchenyi István 8429007, 109) | egy egészséges államkormányzati szervezettel (1871 Jakab Elek 8202005, 31) | a vad népek lefőzésére elég egy jó, talpraesett, egészséges ötlet (1910 Cholnoky Viktor 9078001, 95) | egészséges nemzeti demokráciát akarunk (1921 Bethlen István 9055002, 228) | az elmúlt esztendőben másfél százalékkal nőtt a versenyszférában foglalkoztatottak száma. Összességében azt tudom mondani, hogy a versenyszférában egészséges folyamatok zajlanak (2005 Országgyűlési Napló CD62).

5a. ’szükséges, megfelelő, nem túlzott 〈mérték, arány stb.〉, ill. ilyen mértékű 〈dolog〉’ ❖ valami országnak egészséges és derekas „adózhatóvá” tételére minden tényezőknek együttmunkálása kivántatik meg (1843 Széchenyi István 8429028, 39) | az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások egészséges arányban vannak képviselve (1929 Ungár Margit 2122001, 34) | egészséges nemzeti önérzet és önismeret (1991 Benkő Loránd 2036005, 329) | a tudományos kutatásnak előfeltétele az egészséges kétkedés (1997 Természet Világa CD50) | A jövőre tervezett 13,5 százalékos inflációval nem járhat együtt 20–22 százalékos nominális keresetnövekedés, 15–16 százalékos lenne az „egészséges” mérték (1997 Magyar Hírlap CD09) | egészséges rivalizálás (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. (tréf is) ’nagy erejű, erőteljes 〈nevetés, ütés, csók stb.〉’ ❖ Tán emberhalál lett volna, ha […] a’ megtámadókat meg nem szalasztják, mi természetesen pár egészséges ütlegutravaló nélkül nem történt (1842 Pesti Hírlap CD61) | Künn az udvaron egészséges káromkodás hangzott, fokospüfölés és keserves jajgatás hangjaival keverve (1903 Jókai Mór CD18) | olyan egészséges csókot csattantanak el, hogy a papnak kerekre nyilt a szeme (1912 Móricz Zsigmond C3211, 62) | a realitások világa rögtön egy kemény, egészséges pofonnal ébreszti rá őket [ti. a színdarab szereplőit] a maga kényszerű voltára (1923 Schöpflin Aladár CD10) | a folytonos védekezésre kényszerülő magyar védők erejéből sokszor még egy egészséges felszabadító rúgásra sem tellett (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B

1. ’zavartalan életműködésű, betegség(ek)ben nem szenvedő ember v. állat’ ❖ haſznos-is az [ti. a szárított gyümölcs] mind betegnek, mind egéſzségesnek (1783 Molnár János C0291, 40) | [a] szabadon járó elmebetegek egészségesekkel házasságra lépnek, s igy az öröklés utján támadt elmekóroknak egész láncolata keletkezik (1875 Laufenauer Károly 8267001, 13) | Az élethez való jog egyformán megillet férfit és nőt, fiatalt és öreget, gyermeket és felnőttet, egészségest és mozgáskorlátozottat (1992 Kis János² 2058004, 196).

2. (tárgyraggal) ’〈vmely cselekvés, megnyilvánulás nagyobb mértékének a kif-ére〉’ ❖ a jó vívómester [szereti], ha tanítványától egy egészségeset kap a plasztronjára [= mellvédőjére] (1862–1863 Jókai Mór CD18) | János egy nagy egészségeset közbe kacagott (1919 Szabó Dezső 9623004, 224) | Egészségeset, jó nagyot köptem (1981 Dénes Tibor 9812001, 27) | egy vizsgán, szokásomhoz híven nem tudtam a gyakorlatok sorrendjét, és a tévesztésnél jó egészségeset káromkodtam (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: makk~.

Sz: egészségesség.

Vö. CzF. egészségės, egészségėsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egész; ÉKsz.; SzT. egészségesen; ÚMTsz.

egészséges melléknév és főnév
I. melléknév 15B
1.
olyan 〈ember v. állat〉, akinek v. amelynek az életműködése zavartalan, aki v. amely nem szenved betegség(ek)ben
egééges embernél
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a fás erdős vidéken lakó emberek – állatok […] egészségesbek és erősebb testalkatuak mint a szegény növényzetü védékek [!] lakói
(1869 Lukácsy Sándor)
bizonykodtak, hogy ők egészségesek, mint a makk
(1928 Kosztolányi Dezső)
Egy teljes korú, egészséges ló napi egy-másfél órás tréningjét húsz-harminc percen át tartó bemelegítés nyissa meg
(1987 Domokos Lajos²)
1a.
megfelelően működő, ill. ép, nem sérült 〈szerv(ezet), test(rész) stb.〉
minden ném hibái a’ gyomornak kárt téſznek az egééges teſtben
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az öregember] újra szájához illeszté [a csutorát], és húzott belőle addig, míg egésséges tüdeje csak engedte
(1856 Szegfi Mór)
ha szervezete egészséges, hipnózissal is megpróbálkozunk
(1940 Tabi László)
[a betegnek] tévedésből az egészséges lábát amputálták
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
a jó egészségben levő emberre v. állatra jellemző, rá valló, hozzá tartozó 〈állapot, folyamat stb.〉, ill. olyan 〈időszak〉, amelyre ilyen állapot jellemző
egééges tés [ti. az éré]
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
egéſségesenn és épségbenn érheſsetek haza
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
egészséges étvágyu fiatal embert fölveszünk
(1857 Vas Gereben)
visszatért egészséges színem
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
Minden olyan momentum, amely megrendíti a gyermeket, […] hibás vágányra tereli a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését
(1965 György Júlia)
depressziós és egészséges időszakok váltakozása
(1995 Természet Világa)
1c.
kórokozóktól mentes, jól fejlődő 〈növény(i rész), ill. ép, nem hibás, nem romlott 〈termés, mag stb.〉
a’ Mezei Gazda egéſséges Maggal veti-bé Földjét
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
egéſzségesb, és ersb fákká nnek fel
(1805 Mitterpacher Lajos)
Találtak teljesen egészséges, zöld, sötét levelü amerikai fajta szőlőtőt
(1874 Borászati Lapok)
A hosszú éveken át trágyázott és műtrágyázott fák nagyobbra, hatalmasabbra nőttek, lombjuk zöldebb, egészségesebb
(1949 Veres Péter)
gyönyörű, nagy, tökéletesen egészséges étkezési almák kerülnek a prés alá [a feldolgozóban]
(1996 Magyar Hírlap)
2.
az egészség megőrzéséhez v. betegség(ek) megszüntetéséhez hozzájáruló, ill. az egészségre nem ártalmas 〈tevékenység, körülmény, étel stb.〉
A’ tántz is egééges, ha nem felettébb való
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a falusi, mezei lakás egészségesb a városinál
(1844 Zimmermann Jakab)
A baltaczimet, igen helyesen, mint legtáplálóbb, legegészségesebb takarmányt becsülik
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
fris egészséges léget szivhatnak a nagy számban kisereglő sétálók
(1870 Orbán Balázs)
kalap nélkül járni egészséges?
(1933 Csathó Kálmán)
egészséges életmód
(1998 Természet Világa)
3.
józan, normálisan működő, ép 〈elme, lélek stb.〉, ill. ilyen elmére, lélekre valló, helyénvaló 〈megnyilvánulás, gondolat, érzelmi v. lelki tevékenység〉
egéſzséges elmét
(1788 Gvadányi József)
[Nem tartozom a filantrópok közé] azon egészséges alapelv nyomán: inkább én, mint más, többet akarok kapni, mint adni
(1847 Kuthy Lajos)
a jó friss levegőtül kezdtek egészséges gondolatjai támadni
(1879 Jókai Mór)
Az egészséges, reális szellem mindent átformál; egyszerűsít, elrendez
(1926 Tamási Áron)
az egészséges emberközpontú gondolkodás
(1991 Heti Világgazdaság ford.)
4. (ritk)
jó állapotban levő, ill. működőképes, használható 〈tárgy, eszköz stb.〉
a főtéren egész gyönyörrel nézők, miként húllnak a várba 60 fontos egészséges bombáink
(1848 Kossuth Hírlapja)
két kitünő lovas iú ment kétfelől közvetlen a hintó mellett, nehogy a nem teljesen egészséges járművel valami emberi dolog történjék
(1882 Szathmáry Károly)
egészséges hajtókarral, […] megforrasztott tengellyel pöfögött a traktor a süttői földeken
(1947 Szabad Föld aug. 31.)
5.
a kívánalmaknak megfelelő, vmilyen célt v. a fejlődést elősegítő 〈folyamat, gondolat stb.〉, ill. megfelelően működő 〈szervezet, rendszer stb.〉
a’ kitisztult magyar szellem és sajátság a’ közerőmü egészséges forgásához szükséges
(1831 Széchenyi István)
egy egészséges államkormányzati szervezettel
(1871 Jakab Elek)
a vad népek lefőzésére elég egy jó, talpraesett, egészséges ötlet
(1910 Cholnoky Viktor)
egészséges nemzeti demokráciát akarunk
(1921 Bethlen István)
az elmúlt esztendőben másfél százalékkal nőtt a versenyszférában foglalkoztatottak száma. Összességében azt tudom mondani, hogy a versenyszférában egészséges folyamatok zajlanak
(2005 Országgyűlési Napló)
5a.
szükséges, megfelelő, nem túlzott 〈mérték, arány stb.〉, ill. ilyen mértékű 〈dolog〉
valami országnak egészséges és derekas „adózhatóvá” tételére minden tényezőknek együttmunkálása kivántatik meg
(1843 Széchenyi István)
az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások egészséges arányban vannak képviselve
(1929 Ungár Margit)
egészséges nemzeti önérzet és önismeret
(1991 Benkő Loránd)
a tudományos kutatásnak előfeltétele az egészséges kétkedés
(1997 Természet Világa)
A jövőre tervezett 13,5 százalékos inflációval nem járhat együtt 20–22 százalékos nominális keresetnövekedés, 15–16 százalékos lenne az „egészséges” mérték
(1997 Magyar Hírlap)
egészséges rivalizálás
(1998 Magyar Hírlap)
6. (tréf is)
nagy erejű, erőteljes 〈nevetés, ütés, csók stb.〉
Tán emberhalál lett volna, ha […] a’ megtámadókat meg nem szalasztják, mi természetesen pár egészséges ütlegutravaló nélkül nem történt
(1842 Pesti Hírlap)
Künn az udvaron egészséges káromkodás hangzott, fokospüfölés és keserves jajgatás hangjaival keverve
(1903 Jókai Mór)
olyan egészséges csókot csattantanak el, hogy a papnak kerekre nyilt a szeme
(1912 Móricz Zsigmond)
a realitások világa rögtön egy kemény, egészséges pofonnal ébreszti rá őket [ti. a színdarab szereplőit] a maga kényszerű voltára
(1923 Schöpflin Aladár)
a folytonos védekezésre kényszerülő magyar védők erejéből sokszor még egy egészséges felszabadító rúgásra sem tellett
(1997 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B
1.
zavartalan életműködésű, betegség(ek)ben nem szenvedő ember v. állat
haſznos-is az [ti. a szárított gyümölcs] mind betegnek, mind egéſzségesnek
(1783 Molnár János)
[a] szabadon járó elmebetegek egészségesekkel házasságra lépnek, s igy az öröklés utján támadt elmekóroknak egész láncolata keletkezik
(1875 Laufenauer Károly)
Az élethez való jog egyformán megillet férfit és nőt, fiatalt és öreget, gyermeket és felnőttet, egészségest és mozgáskorlátozottat
(1992 Kis János²)
2. (tárgyraggal)
〈vmely cselekvés, megnyilvánulás nagyobb mértékének a kif-ére〉
a jó vívómester [szereti], ha tanítványától egy egészségeset kap a plasztronjára [= mellvédőjére]
(1862–1863 Jókai Mór)
János egy nagy egészségeset közbe kacagott
(1919 Szabó Dezső)
Egészségeset, jó nagyot köptem
(1981 Dénes Tibor)
egy vizsgán, szokásomhoz híven nem tudtam a gyakorlatok sorrendjét, és a tévesztésnél jó egészségeset káromkodtam
(1997 Magyar Hírlap)
Sz: egészségesség
Vö. CzF. egészségės, egészségėsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egész; ÉKsz.; SzT. egészségesen; ÚMTsz.

Beállítások