égett mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → ég¹.
II. mn 12B
1. ’tűz, égés által okozott 〈seb, folt, szag〉’ ❖ [az angolok sört olyan komlóból] ſoha ſe főznek, a’ mely égett ſzagu (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494001, 322) | Égett sebekre a reszelt burgonya igen jó ír (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Tűz van! Tűz van! – sívít a háborodott nő az udvaron, s a nyitott ajtókon át füst és égett bűz árad a szobába (1931 Sárközi György 9587012, 311) | [A régész] csontokat nem talált, csak egy „szétpattant” edényt égett folt közepén (1977 Szőnyi Eszter CD52).
1a. ’égés nyomait őrző v. égési sérüléseket, ill. tűzkárt szenvedett 〈ember, állat, építmény, anyag stb.〉’ ❖ [a nárcisz] gyökerét meg-zuzzák, mézzel öſzve egyelittik, és úgy az égett tagra fel-rakják (1775 Csapó József 7062001, 200) | látók, hogy az égett tobákos nem hogy szegényedett volna az égés miatt, hanem elégett házát két, talán három contignátióra [= emeletre] kezdette építtetni (1790 Héczei Dániel 7139001, 185) | Mult hétfőn Kecskeméten bál volt, a jövedelem a német szinház égett zene kara számára volt szánva (1847 Jókai Mór 8209021, 135) | [A csipkefüggönyt] valami égett boltnak a maradványaiból vette az anyja a piacon (1915 Gárdonyi Géza C1823, 44) | az égett templomnál várj reám (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 190) | [az égő nádasból menekülő medve] füstölgő bundájában, égetten, ordítva futamodott (1929 Krúdy Gyula CD54) | Az égett gumi, emberhús, és sörte szagától Varjúnak felkeveredett a gyomra (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 192).
2. ’odaégett, kozmás 〈étel〉’ ❖ Öntsük bele […] a formába az epres vegyüléket, azután tegyük jó forró sütőbe, hogy gyorsan megsüljön, de nehogy a tüz tulságosan nagy legyen, mert akkor kivül égett, belől pedig nyerssé lesz (1892 Zilahy Ágnes C6079, 232) | hirtelen égettnek találta a már elfogyasztott karfiolt (1914 Laczkó Géza CD10) | nincs más vacsora, mint pörkölt s az is milyen! Nem érezte, hogy kicsit égett? (1931 Sárközi György 9587012, 341) | [az automatába] benyomsz egy tizest, és puff, kiköpi a szendvicset, tetszik, nem tetszik, ez a tied, ha éhes vagy, megeszed az égettszélűt is (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 121).
3. (/irod) ’(hosszan tartó) aszályban kiszáradt, kiégett 〈földterület, ill. növényzet〉’ ❖ Harmat hull az égett gyepre, S az üdülő ligetekbe Dalra zendül a madár (1859 Vasárnapi Újság CD56) | kinn a mély sötétben semmi sem mozdult az égett mezők fölött (1925 Remenyik Zsigmond CD10) | [százhúsz napja nem esett az eső,] égett, kopár földek mindenfelé (1947 Szabad Föld okt. 26. C1537, 4) | Forró nap van, lángja süt […]. Olyan égett itt a hely (1965 Áprily Lajos ford.–Blaga 9008049, 254).
4. (rég) ’égetési eljáráson átesett, ill. azzal készített, égetett 〈anyag v. tárgy〉’ ❖ égett timsóval (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278026, 95) | A’ hollandiai parasztok azon együgyü mód által teszik tartóssá szobáik melegét, hogy apró kályháikra égett téklát [!] raknak, még pedig mintegy 3 lábnyi magosra (1835 Némethy József 8333018, 367) | [a földpát, a porcelánföld, a gipsz, a kovasav stb.] a legfinomabb porrá töretvén vizzel addig iszapoltatnak, mig hig csirisz alakuvá nem lesznek, mellybe az égett tárgyak [ti. a cserépedények] bemártatván rövid idő mulva ismét kihuzatnak. Ez által a tárgyak a feliszapolt üvegmáz rétegével vonatnak be (1844 Nendtvich Károly 8330008, 223) | bárha silány viskót, bárha csupán vázat, magyar égett kővel építem e házat (1908 Babits Mihály CD01).
5. (rég) ’erjesztett anyagból lepárlással készített, égetett 〈szeszes ital〉’ ❖ Ha [a beteg] vért hány a’ gyomrából a’ közönséges el-ſzámlált tsendesíttkön kivl ersít, és öſzve-húzókat adj. Semmit porba ne adj ſe hideget, ſe nagyon meleget, ſe égett italokat, a’ mellyek izgatnak (1802 Zsoldos János 8541005, 212) | az égett italoknak soká szagát sem szenvedhettem (1845 Kis János¹ 8240002, 23) | A bor, az ízes sör, meg az égett szesz (1845 Arany János CD01).
III. fn 2B1 (rég)
’égési sérüléseket, ill. tűzkárt szenvedett személy’ ❖ [Tahir pasa Szmirnában] az égettek számára 20 ezer piastert ajándékozott (1841 Pesti Hírlap CD61) | eljártam a szentegyházba rendesen mint illik, Isten dicsőségére adakoztam, égetteket, szegényeket alamizsnával segitettem (1856 Vasárnapi Újság CD56) | A leégett házak nagy része biztositva volt ugyan, de a kár igy is nagy; az égettek a legnagyobb nyomornak néznek elébe (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6).
ÖE: ~víz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.