égvizsgáló mn és fn 1A (rég)

I. mn

1. ’csillagászati jelenségekkel, kérdésekkel (tudományosan) foglalkozó 〈személy〉, ill. ilyen jelenségekkel, kérdésekkel foglalkozó 〈tudomány〉’ ❖ némelly legény, ki még ſem a’ mukát, ſem a’ föld-mérö, ſem az ég-visgáló tudományt meg-nem tanulá (1783 Molnár János C0291, 220) | Uralkodó planétává teszik erre az 1821. esztendőre, nem az égvizsgáló tudósok, hanem a kalendáristák, a Napot (1821 Fazekas Mihály C1701, 45).

2. ’csillagászati megfigyelések, kutatások céljára épített v. haszn. 〈épület, eszköz〉, ill. ilyen megfigyeléseket, kutatásokat végző 〈intézmény〉’ ❖ keziben, ſem valamelly ég vizsgaló ezközök, ſem más kéſzletek nintsenek (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2118, 39) | A’ Budai Égvisgáló-toronyban, a’ második Adjunctusi hivatal üressen áll (1799 Magyar Hírmondó 7444178, 778) | égvizsgáló meszszelátóts (1818 Márton József¹ C3044, 1588. hasáb).

II. fn

’csillagász’ ❖ [a király] minden ég viſgálóit, ’s álom magyarázóit ſzve hivatta (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 271) | Az Égvizsgálók úgy mondják, hogy a’ Nap ábrázatjánis volnának ollyas foltok, minéműek a’ Holdén puszta szemmel láthatók (1821 Mátyási József 7221005, 130) | Nagy tudományu égvizsgálók’ fenséges munkálatai (1838 Figyelmező C0152, 700).

J: csillagvizsgáló.

Vö. CzF.

égvizsgáló melléknév és főnév 1A (rég)
I. melléknév
1.
csillagászati jelenségekkel, kérdésekkel (tudományosan) foglalkozó 〈személy〉, ill. ilyen jelenségekkel, kérdésekkel foglalkozó 〈tudomány〉
némelly legény, ki még ſem a’ mukát, ſem a’ föld-mérö, ſem az ég-visgáló tudományt meg-nem tanulá
(1783 Molnár János)
Uralkodó planétává teszik erre az 1821. esztendőre, nem az égvizsgáló tudósok, hanem a kalendáristák, a Napot
(1821 Fazekas Mihály)
2.
csillagászati megfigyelések, kutatások céljára épített v. haszn. 〈épület, eszköz〉, ill. ilyen megfigyeléseket, kutatásokat végző 〈intézmény〉
keziben, ſem valamelly ég vizsgaló ezközök, ſem más kéſzletek nintsenek
(1790 Pálóczi Horváth Ádám)
A’ Budai Égvisgáló-toronyban, a’ második Adjunctusi hivatal üressen áll
(1799 Magyar Hírmondó)
égvizsgáló meszszelátóts
(1818 Márton József¹)
II. főnév
[a király] minden ég viſgálóit, ’s álom magyarázóit ſzve hivatta
(1780 Patay Sámuel ford.)
Az Égvizsgálók úgy mondják, hogy a’ Nap ábrázatjánis volnának ollyas foltok, minéműek a’ Holdén puszta szemmel láthatók
(1821 Mátyási József)
Nagy tudományu égvizsgálók’ fenséges munkálatai
(1838 Figyelmező)
Vö. CzF.

Beállítások