egyenest hsz és partikula 0

I. hsz

1. (/ritk) ’az egyenes iránytól, vmely egyenes vonaltól v. tengelytől (jelentős mértékben) el nem térve’ ❖ [Bizonyos kutyák] ſzót-fogadók, és meſterségeſek: áll’nak Lábaikon fel ſzép-igyeneſt (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 104) | Végigvisznek ezen egyenest menő hosszú folyosón, itt balra hajlik a másik folyosó, megnyílik az ajtó (1830 Kazinczy Ferenc 7163008, 172) | Volt a Moronyi feje fölött egy szentkép, az akkori rozsnyói püspöké, ha egyenest nézték. (Rézsút nézve Garibaldit ábrázolta.) (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Egyenest tartsd a tűt, hányszor megmondtam! (1933 Karinthy Frigyes 9309056, 38) | Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. (kezdő- v. végpontot kifejező határozóval) ’kitérő, megállás v. köztes állomás, fázis nélkül’ ❖ [Argirus] Zúgást hall, megrémül, merre van, vizsgálja, Hat szép fejér hattyú hát a’ fát megszállja, Egy pedig egyenest megyen ő magához (1781 Piskolti István 7269001, A5[r]) | A költők gondolatai bármilyen szűzek legyenek, mégis meg vannak már hempergetve a földön, de a gyerekek a magukéit egyenest az égből hozzák (1887 Mikszáth Kálmán CD04) | mind kiugráltak a kompbul, bikástul, s egyenest hazaszaladtak a zámi tanyára (1892 Jókai Mór CD18) | beülünk a kocsiba s rohanunk vissza egyenest Nizzának (1911 Szomory Dezső CD10) | A vizet nem igénylő alapanyagot a homorú vágódeszkáról egyenest az illeszkedő tálkába sodorjuk (1996 Lakáskultúra CD39).

2a. (/ritk) ’azonnal, rögtön’ ❖ Ő fájt nekem, s egyenest tollat vevék szobámban, alá papírt; keresék lelkemből, vigaszhangokat (1837 Tóth Péter 8491004, 371) | dologhoz láttam egyenest (1867 Arany János ford.–Shakespeare 8014006, 128) | Másnap még a vezércikket is kihagyja, és egyenest neki a szép gyilkossági híreknek (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 236).

3. ’úgy, hogy nincs más személy, tárgy, dolog a két v. több szóban forgó között’ ❖ a villanykörte egyenest az arcába sütött (1915 Babits Mihály CD10) | a közös iroda többnyire nyitott ajtaján át egyenest a büfé vendégeire látni (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 642) | [a régebbi lakás] egy „aszfaltban gazdag”, zöldben szegény utcára nézett, ennek az ablakai viszont egyenest a pesti villanegyed kertjeire nyílnak (2002 Lakáskultúra CD39).

3a. ’más személy v. dolog közreműködése, közvetítése nélkül, közvetlenül’ ❖ [a szabad jobbágyközségek] lakosaira nézve, kik egyenest a’ megye alatt lesznek, az uri-hatóság megszüntetett (1843 Pesti Hírlap CD61) | a szép pedig (művészi tárgyakban) a jónak és igaznak kifejezése, de nem igyenest (directe), hanem közvetve, az idomban és idom által (1860 u. Arany János C6505, 553) | Mint ismeretlen, nem remélek sikert, ha magam egyenest, személyesen folyamodnám az illető minisztériumhoz (1896 Vajda János 8503161, 170) | a neurotikus tünetek nem egyenest s nem valóságos élményekhez kapcsolódnak, hanem vágyképződésekhez (1925 Ignotus CD10) | Mózes ihletét egyenest Istentől nyerte (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4. (/ritk) ’világosan, egyértelműen, ill. köntörfalazás v. szépítés nélkül’ ❖ Engedgyétek tehát Tekintetes Rendek! ſzíveiteket az igazságnak meg-ismérésére hajolni, ’s vallyátok-meg egyeneſt, hogy még a’ mostani idöben valami gyümltsnek ſzedésével ’s haſzon-vételével ſemmit ſem tehettek a’ Monarkiának jól épültt k-falai ellen (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 111) | Egyenest beszélek, senkitől nem félek (1824 Vitkovics Mihály C4529, 26) | a fő RR egyenest kijelentik hogy 2-ik izenetjöken túl nem mehetnek (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ellenfelei, különösen Luscius Lanuvinus, vádolták is [Terentiust], hogy előkelő emberek (későbbiek szerint Scipio) segédkeztek munkái megirásában […], mit ő maga sem utasít vissza egyenest (1904 ÓkoriLex. CD28) | Norfolk, beszéljünk egyenest, posztmodern (2002 Magyar Hírlap CD09).

II. partikula

1. ’〈az utána következő szóval v. szerkezettel meghatározott dolog, személy (implicit) alternatívák közül való kiemelésére:〉 kifejezetten, kimondottan, pont’ ❖ Jobb hát azt az Ert, melly, a’ mint alkota mindent, Úgy fenn-tart, mozgat, képez, változtat idnként, És éltet mindent, egyenest Istennek alítni (1791 Verseghy Ferenc CD01) | Estve olvastam Gondtárát Gidának, egyenest a resignatiot keresém benne (1836 Tóth Péter 8491001, 51) | a spekuláció egyenest az árfolyam leszorítása céljából rontani igyekszik a vásárlási kedvet (1912 Móricz Miklós CD10) | A Kassák-vers érdekes változata a redukált versnek, olykor egyenest a gyök-versnek (1972 Fülöp László 2018001, 282).

2. ’〈az utána következő szó, szerkezet által jelölt tulajdonság, állapot stb. elérésének kif-ére:〉 valósággal, úgyszólván’ ❖ bár az egyetem minden tagjának egyforma joga van annak szükségeire, hiányaira társai figyelmét fordítani, s őket azok pótlásának eszközlésére felhívni: de a rectornak egyenest kötelessége az összes nagy egésznek bajait, érdekeit, ennek minden részeiben és intézeteiben tanulmányozni (1871 Toldy Ferenc 8481033, 401) | Abban a mozdulatban, mivel távoztakor a pénzt tárcájába s azt zsebébe dugta, egyenest bizonyos előkelő volt (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 158) | Látja, nem vetem meg az italt, Stefi meg egyenest italos volt (1985 Hegedüs Géza 9233001, 108) | A finomító- és termékkereskedelmi részleg egyenest megötszörözte működési eredményét (2001 Magyar Hírlap CD09).

Ö: homlok~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egyenest határozószó és partikula 0
I. határozószó
1. (/ritk)
az egyenes iránytól, vmely egyenes vonaltól v. tengelytől (jelentős mértékben) el nem térve
[Bizonyos kutyák] ſzót-fogadók, és meſterségeſek: áll’nak Lábaikon fel ſzép-igyeneſt
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Végigvisznek ezen egyenest menő hosszú folyosón, itt balra hajlik a másik folyosó, megnyílik az ajtó
(1830 Kazinczy Ferenc)
Volt a Moronyi feje fölött egy szentkép, az akkori rozsnyói püspöké, ha egyenest nézték. (Rézsút nézve Garibaldit ábrázolta.)
(1895 Mikszáth Kálmán)
Egyenest tartsd a tűt, hányszor megmondtam!
(1933 Karinthy Frigyes)
Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. (kezdő- v. végpontot kifejező határozóval)
kitérő, megállás v. köztes állomás, fázis nélkül
[Argirus] Zúgást hall, megrémül, merre van, vizsgálja, Hat szép fejér hattyú hát a’ fát megszállja, Egy pedig egyenest megyen ő magához
(1781 Piskolti István)
A költők gondolatai bármilyen szűzek legyenek, mégis meg vannak már hempergetve a földön, de a gyerekek a magukéit egyenest az égből hozzák
(1887 Mikszáth Kálmán)
mind kiugráltak a kompbul, bikástul, s egyenest hazaszaladtak a zámi tanyára
(1892 Jókai Mór)
beülünk a kocsiba s rohanunk vissza egyenest Nizzának
(1911 Szomory Dezső)
A vizet nem igénylő alapanyagot a homorú vágódeszkáról egyenest az illeszkedő tálkába sodorjuk
(1996 Lakáskultúra)
2a. (/ritk)
azonnal, rögtön
Ő fájt nekem, s egyenest tollat vevék szobámban, alá papírt; keresék lelkemből, vigaszhangokat
(1837 Tóth Péter)
dologhoz láttam egyenest
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Másnap még a vezércikket is kihagyja, és egyenest neki a szép gyilkossági híreknek
(1961 e. Hatvany Lajos)
3.
úgy, hogy nincs más személy, tárgy, dolog a két v. több szóban forgó között
a villanykörte egyenest az arcába sütött
(1915 Babits Mihály)
a közös iroda többnyire nyitott ajtaján át egyenest a büfé vendégeire látni
(1974 Ágh István–Bella István)
[a régebbi lakás] egy „aszfaltban gazdag”, zöldben szegény utcára nézett, ennek az ablakai viszont egyenest a pesti villanegyed kertjeire nyílnak
(2002 Lakáskultúra)
3a.
más személy v. dolog közreműködése, közvetítése nélkül, közvetlenül
[a szabad jobbágyközségek] lakosaira nézve, kik egyenest a’ megye alatt lesznek, az uri-hatóság megszüntetett
(1843 Pesti Hírlap)
a szép pedig (művészi tárgyakban) a jónak és igaznak kifejezése, de nem igyenest (directe), hanem közvetve, az idomban és idom által
(1860 u. Arany János)
Mint ismeretlen, nem remélek sikert, ha magam egyenest, személyesen folyamodnám az illető minisztériumhoz
(1896 Vajda János)
a neurotikus tünetek nem egyenest s nem valóságos élményekhez kapcsolódnak, hanem vágyképződésekhez
(1925 Ignotus)
Mózes ihletét egyenest Istentől nyerte
(1996 Katolikus Biblia ford.)
4. (/ritk)
világosan, egyértelműen, ill. köntörfalazás v. szépítés nélkül
Engedgyétek tehát Tekintetes Rendek! ſzíveiteket az igazságnak meg-ismérésére hajolni, ’s vallyátok-meg egyeneſt, hogy még a’ mostani idöben valami gyümltsnek ſzedésével ’s haſzon-vételével ſemmit ſem tehettek a’ Monarkiának jól épültt k-falai ellen
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
Egyenest beszélek, senkitől nem félek
(1824 Vitkovics Mihály)
a fő RRfőrendek egyenest kijelentik hogy 2-ik izenetjöken túl nem mehetnek
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Ellenfelei, különösen Luscius Lanuvinus, vádolták is [Terentiust], hogy előkelő emberek (későbbiek szerint Scipio) segédkeztek munkái megirásában […], mit ő maga sem utasít vissza egyenest
(1904 ÓkoriLex.)
Norfolk, beszéljünk egyenest, posztmodern
(2002 Magyar Hírlap)
II. partikula
1.
〈az utána következő szóval v. szerkezettel meghatározott dolog, személy (implicit) alternatívák közül való kiemelésére:〉 kifejezetten, kimondottan, pont
Jobb hát azt az Ert, melly, a’ mint alkota mindent, Úgy fenn-tart, mozgat, képez, változtat idnként, És éltet mindent, egyenest Istennek alítni
(1791 Verseghy Ferenc)
Estve olvastam Gondtárát Gidának, egyenest a resignatiot keresém benne
(1836 Tóth Péter)
a spekuláció egyenest az árfolyam leszorítása céljából rontani igyekszik a vásárlási kedvet
(1912 Móricz Miklós)
A Kassák-vers érdekes változata a redukált versnek, olykor egyenest a gyök-versnek
(1972 Fülöp László)
2.
〈az utána következő szó, szerkezet által jelölt tulajdonság, állapot stb. elérésének kif-ére:〉 valósággal, úgyszólván
bár az egyetem minden tagjának egyforma joga van annak szükségeire, hiányaira társai figyelmét fordítani, s őket azok pótlásának eszközlésére felhívni: de a rectornak egyenest kötelessége az összes nagy egésznek bajait, érdekeit, ennek minden részeiben és intézeteiben tanulmányozni
(1871 Toldy Ferenc)
Abban a mozdulatban, mivel távoztakor a pénzt tárcájába s azt zsebébe dugta, egyenest bizonyos előkelő volt
(1926 Tersánszky Józsi Jenő)
Látja, nem vetem meg az italt, Stefi meg egyenest italos volt
(1985 Hegedüs Géza)
A finomító- és termékkereskedelmi részleg egyenest megötszörözte működési eredményét
(2001 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások