egyesség¹ fn 3B8egyezség (ritk)

1. (kissé rég) ’az a tény v. állapot, hogy különálló dolgok, elemek v. személyek egy egész részeiként egymással szervesen összetartoznak, ill. az így összetartozó dolgok egésze, egysége’ ❖ [a baldachinnak] Menyezetjén egy máshoz ölelkezve az igazság, és békeſſég volt le-rajzolva illyen fellyül való iráſsal: A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 383) | Cámpe Úr a’ haſznost a’ gyönyörködtetnek ellenébe téſzi, holott ezek ſzoros egygyesſégben vagynak egymással, ’s nehéz megmutatni a’ határt, melly egygyiket a’ másiktól el-válaſztja (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, A3[v]) | Áldást házassági lépésedre, szeretett kedves barátom! Boldog lévén hitvesed’ karjai köztt, itt egyedül azt kell óhajtanom, hogy élj, és egyességteket csak a’ halál szakassza-meg (1826 Kazinczy Ferenc C4937, 62) | Az abraxas kőre faragott alakok mindegyike egy aeont képvisel, s azoknak egyessége az abraxasbálvány, mely úr minden teremtett dolgok fölött (1851 Jókai Mór CD18) | Érezd bennünk a lelkek egyességét, mint tíz ujj érzi egymást, mikor imára kulcsolódik (1927 Szabó Lőrinc 9629063, 13).

1a. (rég, ritk) ’vmely vallás híveinek közössége’ ❖ Kikből nevekedik mindennap az Anyaſzentegyház? Azokból ſzemlátomáſt, kiket a’ Kereſztségnek Szentsége, a’ Szentségek ajtaja bé-vezet ebbe a’ Szent tárſaságba, az Hivek egyeſségébe (1777 Molnár János C3195, 122) | A’ muſulmanok ſenkit addig bé-nem-fogadnak égyességekbe mig ſzemérem teſteket környül nem metéltetik (1788 Decsy Sámuel C1381, 310) | azért akara engemet a’ szent Ekklézsia ki-tagadni az egygyességbl (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4474, 268).

1b. (rég) ’vmely népnek, nemzetnek egy államban való tömörülése, ill. egységes állapota’ ❖ hiſzek egy közönséges tárſaságot, a’ Státuſoknak egyeſségét […] és a’ Baſtillának el-töröltetését (1789 Magyar Kurír C0315, 1208) | az Annálisok magyarázzák, hogy az [ti. a jelmondat] Politikai uniót teszen, a’ mi roppant Monarchiánk külömböző népeinek eggyességekre czélozván (1813 Kazinczy Ferenc C2563, 246) | Németország az egyesség felé a frankfurti gyűlés összehivása által lépést tett (1848 Kossuth Lajos 8250001, 35) | Összes hazánk valódi és tartós egyességére csak egy mód van, s ez a foederativ alkotmányforma (1850 Pesti Napló 8658001, 1).

1c. (rég, ritk) ’〈kül. fizikai dolgokra vonatkoztatva:〉 kapcsolat, összeköttetés’ ❖ A’ Mozsár ágya, tartója, vagy váluja végibe, a’ mozsár ſzája fell, eggy sróf formájú atzél rúd jár, mellynek eggy meg-vaſazott nyelv forma fával eggyeſſége vagyon (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419007, 128) | [Konstantinápoly] eggy óldalának van eggyessége a’ szárazzal, a’ más kettt pedig tenger öleli (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 240) | [Keim generális előőrsei] ſzakadatlan egyeſſégben vóltak Pignerol felé, Lenzóban lév vitézeinkel (1800 Magyar Kurír C0337, 691).

2. (kissé rég) ’〈két v. több személy v. dolog közötti viszonyban:〉 a (véleménybeli) megosztottság hiánya, egyetértés, ill. teljes összhang, harmónia’ ❖ Iſten hivséges ſzereteteteket, és házaſságtokat ſzámtalan örömökkel halmozza, egéſséggel, ’s vigaſztaláſsal ſzerentsélje, és úgy áldja, hogy leg-öſzebb öregségtekig változhatatlan gyönyörködésben, és tsendes egyeſségben élheſsetek (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 395) | az egész Teremtésben […] tökélletes egygyesség (harmonia) van minden közt (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 132) | a’ Religio, a’ meghasonlás miatt, egész nemzeteket megerőtlenített. Mennyi üdőt cálculálsz arra, hogy a’ Magyar Nemzet egyességre juthasson? (1812 Cserey Miklós C2563, 160) | Ha valaki az európai politika s státustudomány szempontjából tekinti Amerikát s ily hirtelen szaporodó népességét, hová oly különféle nemzetek […] telepednek által – minden logikai s metafizikai kombinációi szerint azon következményt hozza ki: hogy ezeknek egyezségben élni s együtt maradniok lehetetlen (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066005, 330) | Jó egyességnek kell lenni a családban (1916 Móricz Zsigmond C3213, 173) | Ha az ember a magáéban veszekedik, azt nem nagyon tartják számon, de ha a szövetkezetben nincs egyesség, azon az egész falu nevet (1949 Veres Péter 9771012, 75).

3. (rég, ritk) ’〈vmely összetett egészben:〉 alkotóelem, összetevő’ ❖ nintsen egyesség, mellynek bé-follyása lehetne az Egészbe (1795 Szendrey Weres Dávid C3952, 11) | A’ compositiót itt e’ szónak régiebb értelmében vettük, miszerint föladata az egyességeknek csoportozása (1840 Henszlmann Imre 8609001, 227).

4. (rég, ritk) ’egyedüllét, társtalanság, magány’ ❖ én el sietek magamat rks egyességben rejteni, ’s ottan Bátyámat, szeretmet […] világ végéig siratni (1777 Bornemisza János ford. C1151, 100) | nagyon árthat az egyesség, (az az a’ magánosság) (1790 Magyar Kurír C0316, 1147).

Fr: szent.

Vö. CzF.; ÉrtSz. egyesség¹; TESz. egyes; ÉKsz.; SzT.

egyesség¹ főnév 3B8
egyezség 3B8 (ritk)
1. (kissé rég)
az a tény v. állapot, hogy különálló dolgok, elemek v. személyek egy egész részeiként egymással szervesen összetartoznak, ill. az így összetartozó dolgok egésze, egysége
[a baldachinnak] Menyezetjén egy máshoz ölelkezve az igazság, és békeſſég volt le-rajzolva illyen fellyül való iráſsal: A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Cámpe Úr a’ haſznost a’ gyönyörködtetnek ellenébe téſzi, holott ezek ſzoros egygyesſégben vagynak egymással, ’s nehéz megmutatni a’ határt, melly egygyiket a’ másiktól el-válaſztja
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
Áldást házassági lépésedre, szeretett kedves barátom! Boldog lévén hitvesed’ karjai köztt, itt egyedül azt kell óhajtanom, hogy élj, és egyességteket csak a’ halál szakassza-meg
(1826 Kazinczy Ferenc)
Az abraxas kőre faragott alakok mindegyike egy aeont képvisel, s azoknak egyessége az abraxasbálvány, mely úr minden teremtett dolgok fölött
(1851 Jókai Mór)
Érezd bennünk a lelkek egyességét, mint tíz ujj érzi egymást, mikor imára kulcsolódik
(1927 Szabó Lőrinc)
1a. (rég, ritk)
vmely vallás híveinek közössége
Kikből nevekedik mindennap az Anyaſzentegyház? Azokból ſzemlátomáſt, kiket a’ Kereſztségnek Szentsége, a’ Szentségek ajtaja bé-vezet ebbe a’ Szent tárſaságba, az Hivek egyeſségébe
(1777 Molnár János)
A’ muſulmanok ſenkit addig bé-nem-fogadnak égyességekbe mig ſzemérem teſteket környül nem metéltetik
(1788 Decsy Sámuel)
azért akara engemet a’ szent Ekklézsia ki-tagadni az egygyességbl
(1788 Ungi Pál ford.Trenck)
1b. (rég)
vmely népnek, nemzetnek egy államban való tömörülése, ill. egységes állapota
hiſzek egy közönséges tárſaságot, a’ Státuſoknak egyeſségét […] és a’ Baſtillának el-töröltetését
(1789 Magyar Kurír)
az Annálisok magyarázzák, hogy az [ti. a jelmondat] Politikai uniót teszen, a’ mi roppant Monarchiánk külömböző népeinek eggyességekre czélozván
(1813 Kazinczy Ferenc)
Németország az egyesség felé a frankfurti gyűlés összehivása által lépést tett
(1848 Kossuth Lajos)
Összes hazánk valódi és tartós egyességére csak egy mód van, s ez a foederativ alkotmányforma
(1850 Pesti Napló)
1c. (rég, ritk)
〈kül. fizikai dolgokra vonatkoztatva:〉 kapcsolat, összeköttetés
A’ Mozsár ágya, tartója, vagy váluja végibe, a’ mozsár ſzája fell, eggy sróf formájú atzél rúd jár, mellynek eggy meg-vaſazott nyelv forma fával eggyeſſége vagyon
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[Konstantinápoly] eggy óldalának van eggyessége a’ szárazzal, a’ más kettt pedig tenger öleli
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[Keim generális előőrsei] ſzakadatlan egyeſſégben vóltak Pignerol felé, Lenzóban lév vitézeinkel
(1800 Magyar Kurír)
2. (kissé rég)
〈két v. több személy v. dolog közötti viszonyban:〉 a (véleménybeli) megosztottság hiánya, egyetértés, ill. teljes összhang, harmónia
Iſten hivséges ſzereteteteket, és házaſságtokat ſzámtalan örömökkel halmozza, egéſséggel, ’s vigaſztaláſsal ſzerentsélje, és úgy áldja, hogy leg-öſzebb öregségtekig változhatatlan gyönyörködésben, és tsendes egyeſségben élheſsetek
(1772 Mészáros Ignác ford.)
az egész Teremtésben […] tökélletes egygyesség (harmonia) van minden közt
(1793 Segesvári István ford.Derham)
a’ Religio, a’ meghasonlás miatt, egész nemzeteket megerőtlenített. Mennyi üdőt cálculálsz arra, hogy a’ Magyar Nemzet egyességre juthasson?
(1812 Cserey Miklós)
Ha valaki az európai politika s státustudomány szempontjából tekinti Amerikát s ily hirtelen szaporodó népességét, hová oly különféle nemzetek […] telepednek által – minden logikai s metafizikai kombinációi szerint azon következményt hozza ki: hogy ezeknek egyezségben élni s együtt maradniok lehetetlen
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
egyességnek kell lenni a családban
(1916 Móricz Zsigmond)
Ha az ember a magáéban veszekedik, azt nem nagyon tartják számon, de ha a szövetkezetben nincs egyesség, azon az egész falu nevet
(1949 Veres Péter)
3. (rég, ritk)
〈vmely összetett egészben:〉 alkotóelem, összetevő
nintsen egyesség, mellynek bé-follyása lehetne az Egészbe
(1795 Szendrey Weres Dávid)
A’ compositiót itt e’ szónak régiebb értelmében vettük, miszerint föladata az egyességeknek csoportozása
(1840 Henszlmann Imre)
4. (rég, ritk)
egyedüllét, társtalanság, magány
én el sietek magamat rks egyességben rejteni, ’s ottan Bátyámat, szeretmet […] világ végéig siratni
(1777 Bornemisza János ford.)
nagyon árthat az egyesség, (az az a’ magánosság)
(1790 Magyar Kurír)
Fr: szent
Vö. CzF.; ÉrtSz. egyesség¹; TESz. egyes; ÉKsz.; SzT.

Beállítások