egyházfő fn 1C

’vmely keresztény egyház (területi egységének) es. világi hatalommal is rendelkező (legfőbb) vezetője’ ❖ Egyházif, Egyházf. Pontifex Romanus [= Róma püspöke, ti. a pápa], Papa (1803 Sándor István C3667, 477) | Bartók György dr., a reformátusok püspöke […] példát mutatott. Nemest, […] követésre méltót, amely dokumentálja, hogy az egyházfő a legszebb értelemben vett szeretet vallásának hivatott és választott papja (1901 Ady Endre C0534, 426) | A görög keleti és görög katholikus egyházfők saját hatáskörükben egyházukat az iskola fegyverével is szolgálták (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 19) | Az egyházfők sorában a konstantinápolyi pátriárkát illette meg a legelőkelőbb hely (1997 Engel Pál CD17).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egyházfő főnév 1C
vmely keresztény egyház (területi egységének) es. világi hatalommal is rendelkező (legfőbb) vezetője
Egyházif, Egyházf. Pontifex Romanus [= Róma püspöke, ti. a pápa], Papa
(1803 Sándor István)
Bartók György dr.doktor, a reformátusok püspöke […] példát mutatott. Nemest, […] követésre méltót, amely dokumentálja, hogy az egyházfő a legszebb értelemben vett szeretet vallásának hivatott és választott papja
(1901 Ady Endre)
A görög keleti és görög katholikus egyházfők saját hatáskörükben egyházukat az iskola fegyverével is szolgálták
(1920 Domanovszky Sándor)
Az egyházfők sorában a konstantinápolyi pátriárkát illette meg a legelőkelőbb hely
(1997 Engel Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások