alkot ts ige 5a

1. (tárgy n. is) (vál)(fizikai) munkával, tevékenységgel, művelettel létrehoz, (részekből) készít, csinál vmit’ ❖ készebb a’ cadentia’ [= sorzárlat, rím] kedvéért olly új szókot alkotni, mellyeket senki sem ért (1804 Verseghy Ferenc C4434, 36) | Hass, alkoss, gyarapits: s a haza fényre derűl! (1831 Kölcsey Ferenc 8253030, 158) | összehívta fejedelmünk a nemzet képviselőit, hogy belső elrendelkezésünk hiányait orvosolva boldogító törvényeket alkossanak (1834 Deák Ferenc beszédei 8096002, 94) | A’ lángész […] maga alkot műveket, mellyekből mások szabályokat ’s törvényt vonhatnak el (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 7) | [a karosszék fölé] mennyezetet alkot (1899 Baksay Sándor C0729, 12) | Kezdjük hát el újra a munkát, emeljünk, töröljünk, építsünk, takarítsunk, alkossunk (1948 Szalatnai Rezső 9636004, 398) | [a bálványok csak] emberi kéz alkotta semmiségek (1989 HaagLex. ford. CD1208).

1a. (tárgy n.) ’szellemi, ill. művészi tevékenységet folytat’ ❖ [az] emberi Nemhez tartoznak a’ Képformálók-is, és ezekért [ti. a megértésért, a szeretetért és a közlés igényéért] alkotnak (1794 Uránia ford. 7491007, 123) | az ifjú genie kijelentette, hogy ő nem másol, még önmagát sem majmolja, hanem szívesen alkot (1898 Bródy Sándor C1192, 66) | [a művész] nem fogad, mert éppen alkot (1907 Ambrus Zoltán C0596, 135) | Mindenki dolgozik; de nem mindenki alkot (1956 Bencze László 2005029, 138) | [Szegeden] volt diák és itt alkotott József Attila és Radnóti Miklós (1971 Erdei Ferenc 9126004, 152).

1b. (tárgy n. is) ’〈kül. Isten, természet〉 teremt’ ❖ Hát a’ setétséget hogy alkotta? mert ha a’ világosság edj napot érdemlett teremtésével, a’ setétség is megérdemlett annyit (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044009, 99) | Mért alkotott az Ég Aſſzonynak engemet? (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 40) | sok fekszik két lélek között, kiket a’ Természet egymásnak alkotott (1806–1807 Kisfaludy Sándor 8243052, 412) | [Isten] kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket (1920 Babits Mihály CD01) | Isten nem úgy alkot, mint a természet, hanem fordítva. Előbb alkotja a férfit, mint a gyermeket; előbb a tyúkot, mint a tojást (1983 Poszler György 1124006, 166).

1c. (rég) ’〈társaságot, intézményt stb.〉 szervez, alapít’ ❖ [Zsigmond király, Vitéz János és Mátyás király] alkottak Académiákat (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 150) | [Aranka György] Erdélyben kivánt eggy olly tudós társaságot alkotni, mellynek a’ Magyar nyelv mivelése mellett, a’ Magyar történeti Kéziratok kiadása is lett volna tzélja (1816 Teleki József² 8471010, 90) | igen nehéz [olyan] ministeriumot alkotni, melly fent és alant tehető legyen (1848 Kossuth Lajos C2748, 167).

2. ’〈fogalmat, ítéletet stb.〉 tudatában kialakít, megfogalmaz’ ❖ a „soliditásról” alkotott szerény fogalmam szerint (1858 Osztróvszky József 8342001, 9) | A kivitelről alig lehet tiszta képet alkotni (1900 Budapesti Szemle C0085, 370) | Újat mondani könnyü, s minden nagyobb olvasottságu s fürgébb szellemü ember végezhet olyan átértékeléseket, alkothat olyan elméleteket, mint amilyent Németh László könyvében találunk (1939 Babits Mihály 9014140, 215) | [Abélard] arra ösztönözte olvasóit és tanítványait, hogy ne a tekintélyi érvek alapján döntsenek a filozófia és a teológia kérdéseiben, hanem önállóan alkossanak véleményt (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 336) | tárgyilagos ítéletet alkothatnánk (1992 Herczeg Géza 2022001, 9).

3. (vmely minőségben) képez, kitesz vmit’ ❖ [az emberek] öszvetársalkozással egy olly summa erőt alkossanak, melly az akadályoknak ellentállását megbírja (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 983) | Mint a’ nagy király alatt, Három tenger’ partvidéke Alkosson határfalat (1835 Bajza József 8021016, 110) | a műnek minden sora […] szerves egészet alkot (1862 Gyulai Pál C1989, 118) | [a macskafarkú veronika] virágai a szár végén álló tömött fűzért alkotnak (1903 Wagner János CD35) | [a népies és a városias költészet között] átmenetet alkotnak ezek a versek (1914 Kosztolányi Dezső C2751, 82) | A mintegy három méter magas kukoricaszárak valóságos kukoricaőserdőt alkotnak (1947 Szabad Föld aug. 10. C1537, 2) | [az ázsiai országok] társadalmának alapját a közösségi földtulajdonnal rendelkező faluközösségek alkotják (1990 Renner Zsuzsanna 2029013, 441).

Ö: meg~.

ÖE: össze~, újjá~, újra~.

Vö. CzF. ~, alkotott; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, alkotott; ÚMTsz.

alkot tárgyas ige 5a
1. (tárgy n. is) (vál)
(fizikai) munkával, tevékenységgel, művelettel létrehoz, (részekből) készít, csinál vmit
készebb a’ cadentia’ [= sorzárlat, rím] kedvéért olly új szókot alkotni, mellyeket senki sem ért
(1804 Verseghy Ferenc)
Hass, alkoss, gyarapits: s a haza fényre derűl!
(1831 Kölcsey Ferenc)
összehívta fejedelmünk a nemzet képviselőit, hogy belső elrendelkezésünk hiányait orvosolva boldogító törvényeket alkossanak
(1834 Deák Ferenc beszédei)
A’ lángész […] maga alkot műveket, mellyekből mások szabályokat ’s törvényt vonhatnak el
(1837 Vörösmarty Mihály)
[a karosszék fölé] mennyezetet alkot
(1899 Baksay Sándor)
Kezdjük hát el újra a munkát, emeljünk, töröljünk, építsünk, takarítsunk, alkossunk
(1948 Szalatnai Rezső)
[a bálványok csak] emberi kéz alkotta semmiségek
(1989 HaagLex. ford.)
1a. (tárgy n.)
szellemi, ill. művészi tevékenységet folytat
[az] emberi Nemhez tartoznak a’ Képformálók-is, és ezekért [ti. a megértésért, a szeretetért és a közlés igényéért] alkotnak
(1794 Uránia ford.)
az ifjú genie kijelentette, hogy ő nem másol, még önmagát sem majmolja, hanem szívesen alkot
(1898 Bródy Sándor)
[a művész] nem fogad, mert éppen alkot
(1907 Ambrus Zoltán)
Mindenki dolgozik; de nem mindenki alkot
(1956 Bencze László)
[Szegeden] volt diák és itt alkotott József Attila és Radnóti Miklós
(1971 Erdei Ferenc)
1b. (tárgy n. is)
〈kül. Isten, természet〉 teremt
Hát a’ setétséget hogy alkotta? mert ha a’ világosság edj napot érdemlett teremtésével, a’ setétség is megérdemlett annyit
(1773–1775 Bessenyei György¹)
Mért alkotott az Ég Aſſzonynak engemet?
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
sok fekszik két lélek között, kiket a’ Természet egymásnak alkotott
(1806–1807 Kisfaludy Sándor)
[Isten] kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket
(1920 Babits Mihály)
Isten nem úgy alkot, mint a természet, hanem fordítva. Előbb alkotja a férfit, mint a gyermeket; előbb a tyúkot, mint a tojást
(1983 Poszler György)
1c. (rég)
〈társaságot, intézményt stb.〉 szervez, alapít
[Zsigmond király, Vitéz János és Mátyás király] alkottak Académiákat
(1808 Kazinczy Ferenc)
[Aranka György] Erdélyben kivánt eggy olly tudós társaságot alkotni, mellynek a’ Magyar nyelv mivelése mellett, a’ Magyar történeti Kéziratok kiadása is lett volna tzélja
(1816 Teleki József²)
igen nehéz [olyan] ministeriumot alkotni, melly fent és alant tehető legyen
(1848 Kossuth Lajos)
2.
〈fogalmat, ítéletet stb.〉 tudatában kialakít, megfogalmaz
a „soliditásról” alkotott szerény fogalmam szerint
(1858 Osztróvszky József)
A kivitelről alig lehet tiszta képet alkotni
(1900 Budapesti Szemle)
Újat mondani könnyü, s minden nagyobb olvasottságu s fürgébb szellemü ember végezhet olyan átértékeléseket, alkothat olyan elméleteket, mint amilyent Németh László könyvében találunk
(1939 Babits Mihály)
[Abélard] arra ösztönözte olvasóit és tanítványait, hogy ne a tekintélyi érvek alapján döntsenek a filozófia és a teológia kérdéseiben, hanem önállóan alkossanak véleményt
(1977 Gecse Gusztáv)
tárgyilagos ítéletet alkothatnánk
(1992 Herczeg Géza)
3.
(vmely minőségben) képez, kitesz vmit
[az emberek] öszvetársalkozással egy olly summa erőt alkossanak, melly az akadályoknak ellentállását megbírja
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
Mint a’ nagy király alatt, Három tenger’ partvidéke Alkosson határfalat
(1835 Bajza József)
a műnek minden sora […] szerves egészet alkot
(1862 Gyulai Pál)
[a macskafarkú veronika] virágai a szár végén álló tömött fűzért alkotnak
(1903 Wagner János)
[a népies és a városias költészet között] átmenetet alkotnak ezek a versek
(1914 Kosztolányi Dezső)
A mintegy három méter magas kukoricaszárak valóságos kukoricaőserdőt alkotnak
(1947 Szabad Föld aug. 10.)
[az ázsiai országok] társadalmának alapját a közösségi földtulajdonnal rendelkező faluközösségek alkotják
(1990 Renner Zsuzsanna)
Ö: megalkot
ÖE: összealkot, újjáalkot, újraalkot
Vö. CzF. ~, alkotott; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, alkotott; ÚMTsz.

Beállítások