együgyű mn és fn 

I. mn 18C

1. ’〈becsmérlésként is:〉 gyenge értelmi képességű, buta v. tanulatlan, műveletlen 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Ha az együgyü köz nép okoskodni tánúltt vólna, tſak hamar el hagyná az illy tévelygéſeket (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 574) | maga meg’ egyűgyü liba, ki mind ezekhez nem ért (1834 Kovács Pál² 8251008, 167) | e haza legokosabb és legegyügyűbb fia (1862 Vajda János 8503083, 18) | [Az öreg tehénpásztor] együgyübb volt a sarjadó fűveknél, engedelmesebb a legelő állatnál (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 97) | [1848 márciusában a Habsburg Birodalmat alkotó] területi egységek konglomerátuma és az azokat benépesítő különféle népek élén egy beteges, kissé együgyű, jóindulatú uralkodó állott (1992 Deák István 2058005, 223).

1a. ’gyenge értelmi képességre, butaságra valló, ill. tanulatlanságot, műveletlenséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ a magyaroknak több együgyű szokása és előítélete ellen élesen kikeltem (1821 Kisfaludy Károly 1144012, 178) | Az erdélyi hegyi oláh-pórság együgyűn vallásos, és minden hazabelieknél babonásabb (1858 Vajda János 8503078, 183) | [a báró] olyan együgyű arcot tudott vágni, mintha egy csöpp agyvelő se lenne a koponyájában (1899 Mikszáth Kálmán C3106, 102) | [az öregasszony] együgyű, buta dolgokat beszélt órák hosszat (1927 Kassák Lajos 9314008, 28) | undor fogta el […] az együgyű önelégültségtől (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 75) | Engem, mint írót is, ez az együgyű buta korlátozás sodort kezdettől fogva a politikai ellenállás irányába (1989 Csoóri Sándor 9090055, 145).

1b. ’oktalan, buta 〈állat〉’ ❖ A’ Juhok, jó, ſzelid, és a’ mellet együgyü ’s oſtoba állatok (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 37) | [a süvöltőt] együgyünek is tartják, habár inkább a németek, mint a mi népünk (1899 Chernel István CD34) | Kaptam egy kis kutyát ajándékba […]. Nagyon együgyű kis állat volt, minden oktatásom kárba veszett vele (1929 Marczali Henrik CD10) | a kertek alját hozzákerítették a szovjet határsávhoz. Az együgyű jószág pedig csak a megszokott irányba akart menni, mert nem értette a nagyhatalmi politikát (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’életmódjában egyszerű, átlagos v. (gondolkodásában) tapasztalatlanul, ártatlanul naiv 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉’ ❖ [ha a férjek] mindenekben engedelmeſek, együgyü ſzelidſégek, nevettséges jámborságok egéſzſzen feleſégeiknek hatalmok alá eſnek (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 26) | Oda a’ ſzemérmes ’s egygyügy feleség; Szíve már Angyali jámborsággal nem ég (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 83) | A’ sok udvari szívek között […] a’ tied volt legegygyügyűbb, ártatlanabb, Melinda! (1819 Katona József 8226025, 183) | Oly szende volt e nő! […] Szólása együgyü, minő a gyermeké (1859 Szász Károly² 8426021, 266) | Amilyen együgyű, tiszta lélek volt [az öreg szabó], bizonyosan megtalálta odaát az üdvösséget (1934 Móra Ferenc C3203, 219).

3. (rég) ’egy v. kevés (alkotó)részből álló, fölépítését, szerkezetét tekintve nem bonyolult v. összetett(, ezért könnyen kezelhető v. könnyen elkészíthető) 〈dolog, tárgy, anyag stb.〉’ ❖ olly egygy orvoágokat rendeltem, és ezeknek el-kéſzitéſét olly világoſan mutattam meg, hogy kétſég kivl ebben ſemmi zrzavar nem támadhat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 18) | [A magánhangzók] vagy egygyek, az-az: egyesek; vagy kettsök (1779 Révai Miklós C3619, 23) | az együgy, ’s könnyen ſzerezhet eledelek az én gyomromnak ſzint’ ollyan gyönyörségesek, mint a’ leg-gazdagabb vendégség (1801 Sárváry Pál C3710, 73) | Az Eke mentől egyűgyübb annál jobb: mert így ha romlik is, könnyebb igazítani (1818 Nagyváthy János 8328001, 30) | Táborban sok hasznát lehetne venni ez együgyű magyar találmánynak [ti. az előre elkészített rántásnak] (1856 Jókai Mór C2247, 23).

3a. (kissé rég, átv is) ’dísz(ítés), cifraság nélküli, nem hivalkodó, ill. közönséges, hétköznapi 〈dolog〉’ ❖ a’ mezei egygy tsendes életnek (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 9) | egyűgyüen és minden pompa nélkül jött bé ő Fő Hertzegsége (1810 Magyar Kurír C6759, 405) | [a falusi lány] félénk búsongással hasonlítgatá-öszve, egyűgyű otthoni szabású köntösét, a’ többi lyánkák’ városi bál-őltözetjeikkel (1832 Fáy András¹ C1703, 205) | [Az ének] egyszerü volt, szinte együgyü, erőteljes, majdnem nyers (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 24) | [A szél] mindent tud: […] madárfélék gaudiumát, a falu együgyű harangszólamát (1920–1925 Forbáth Imre 9151001, 37) | a pásztorok az istállóban átadják együgyű ajándékaikat a gyermek Jézusnak, cseresznyét, madarat, labdát (1964 Szobotka Tibor 9682001, 171).

3b. (kissé rég) ’könnyen áttekinthető, átlátható, ill. megérthető, megtanulható 〈dolog〉’ ❖ [szándékom] igen együgyü: elég az hogy ezen munkámmal a’ köz jót tehetſégem ſzerént elö mozditani iparkodtam (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 10) | A’ mi Declinatiónk sokkal egyűgyűbb, rendesebb, és törvényesebb, mint az Európai akármellyik élő, és hóltt Nyelveké (1817 Kolmár József¹ C4108, 38) | Hogy van? nem értem. Szólj együgyűbben, de világosabban (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 308) | A természet és élet egyszerű és együgyű jelenségeiben van az igazság és erény (1934 Babits Mihály 9014135, 63) | ne gondolja, hogy a tulajdonságok ilyen együgyűen, fele-fele arányban mutatkoznak az utódokban (1978 Bereményi Géza 9048001, 193).

II. fn 1C2

’gyenge értelmi képességű, buta, ill. tanulatlan, műveletlen személy’ ❖ [a kellemes modor] együgyühez böltshöz, alſó, köz, és fö rendekhez egyenlöen tudja nyájjas ſzelidſégének méltóſágot [!] alkalmaztatni (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1077, 44) | Csepegtessétek mindig és szakadatlanul azon együgyűk szivébe, fejébe a’ tudás forrásának vizeit, az értelmesség szikráit (1841 Pesti Hírlap CD61) | a nagy lutrin csak az együgyűek nyernek, én ott játszom, a hol okos embereké a szerencse (1862 Jókai Mór C2263, 230) | egy iú együgyű, ki hiányos intelligenciájával más, kultúrországban evőkészlet tisztító sem lehetne (1902 Ady Endre C0535, 374) | [a katolikus püspöki kar szavazásra buzdító körlevele] elmondja, milyen legyen az a párt, amelyre szavazni kell, és csak az együgyű nem tudja dekódolni a felsorolást (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. együgyű · együgyü, együgyűen, együgyűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

együgyű melléknév és főnév
I. melléknév 18C
1.
〈becsmérlésként is:〉 gyenge értelmi képességű, buta v. tanulatlan, műveletlen 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Ha az együgyü köz nép okoskodni tánúltt vólna, tſak hamar el hagyná az illy tévelygéſeket
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
maga meg’ egyűgyü liba, ki mind ezekhez nem ért
(1834 Kovács Pál²)
e haza legokosabb és legegyügyűbb fia
(1862 Vajda János)
[Az öreg tehénpásztor] együgyübb volt a sarjadó fűveknél, engedelmesebb a legelő állatnál
(1937 e. Dallos Sándor)
[1848 márciusában a Habsburg Birodalmat alkotó] területi egységek konglomerátuma és az azokat benépesítő különféle népek élén egy beteges, kissé együgyű, jóindulatú uralkodó állott
(1992 Deák István)
1a.
gyenge értelmi képességre, butaságra valló, ill. tanulatlanságot, műveletlenséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
a magyaroknak több együgyű szokása és előítélete ellen élesen kikeltem
(1821 Kisfaludy Károly)
Az erdélyi hegyi oláh-pórság együgyűn vallásos, és minden hazabelieknél babonásabb
(1858 Vajda János)
[a báró] olyan együgyű arcot tudott vágni, mintha egy csöpp agyvelő se lenne a koponyájában
(1899 Mikszáth Kálmán)
[az öregasszony] együgyű, buta dolgokat beszélt órák hosszat
(1927 Kassák Lajos)
undor fogta el […] az együgyű önelégültségtől
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
Engem, mint írót is, ez az együgyű buta korlátozás sodort kezdettől fogva a politikai ellenállás irányába
(1989 Csoóri Sándor)
1b.
oktalan, buta 〈állat〉
A’ Juhok, jó, ſzelid, és a’ mellet együgyü ’s oſtoba állatok
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
[a süvöltőt] együgyünek is tartják, habár inkább a németek, mint a mi népünk
(1899 Chernel István)
Kaptam egy kis kutyát ajándékba […]. Nagyon együgyű kis állat volt, minden oktatásom kárba veszett vele
(1929 Marczali Henrik)
a kertek alját hozzákerítették a szovjet határsávhoz. Az együgyű jószág pedig csak a megszokott irányba akart menni, mert nem értette a nagyhatalmi politikát
(1998 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
életmódjában egyszerű, átlagos v. (gondolkodásában) tapasztalatlanul, ártatlanul naiv 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló 〈megnyilvánulás, tulajdonság stb.〉
[ha a férjek] mindenekben engedelmeſek, együgyü ſzelidſégek, nevettséges jámborságok egéſzſzen feleſégeiknek hatalmok alá eſnek
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
Oda a’ ſzemérmes ’s egygyügy feleség; Szíve már Angyali jámborsággal nem ég
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
A’ sok udvari szívek között […] a’ tied volt legegygyügyűbb, ártatlanabb, Melinda!
(1819 Katona József)
Oly szende volt e nő! […] Szólása együgyü, minő a gyermeké
(1859 Szász Károly²)
Amilyen együgyű, tiszta lélek volt [az öreg szabó], bizonyosan megtalálta odaát az üdvösséget
(1934 Móra Ferenc)
3. (rég)
egy v. kevés (alkotó)részből álló, fölépítését, szerkezetét tekintve nem bonyolult v. összetett(, ezért könnyen kezelhető v. könnyen elkészíthető) 〈dolog, tárgy, anyag stb.〉
olly egygy orvoágokat rendeltem, és ezeknek el-kéſzitéſét olly világoſan mutattam meg, hogy kétſég kivl ebben ſemmi zrzavar nem támadhat
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[A magánhangzók] vagy egygyek, az-az: egyesek; vagy kettsök
(1779 Révai Miklós)
az együgy, ’s könnyen ſzerezhet eledelek az én gyomromnak ſzint’ ollyan gyönyörségesek, mint a’ leg-gazdagabb vendégség
(1801 Sárváry Pál)
Az Eke mentől egyűgyübb annál jobb: mert így ha romlik is, könnyebb igazítani
(1818 Nagyváthy János)
Táborban sok hasznát lehetne venni ez együgyű magyar találmánynak [ti. az előre elkészített rántásnak]
(1856 Jókai Mór)
3a. (kissé rég, átv is)
dísz(ítés), cifraság nélküli, nem hivalkodó, ill. közönséges, hétköznapi 〈dolog〉
a’ mezei egygy tsendes életnek
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
egyűgyüen és minden pompa nélkül jött bé ő Fő Hertzegsége
(1810 Magyar Kurír)
[a falusi lány] félénk búsongással hasonlítgatá-öszve, egyűgyű otthoni szabású köntösét, a’ többi lyánkák’ városi bál-őltözetjeikkel
(1832 Fáy András¹)
[Az ének] egyszerü volt, szinte együgyü, erőteljes, majdnem nyers
(1902 Herczeg Ferenc)
[A szél] mindent tud: […] madárfélék gaudiumát, a falu együgyű harangszólamát
(1920–1925 Forbáth Imre)
a pásztorok az istállóban átadják együgyű ajándékaikat a gyermek Jézusnak, cseresznyét, madarat, labdát
(1964 Szobotka Tibor)
3b. (kissé rég)
könnyen áttekinthető, átlátható, ill. megérthető, megtanulható 〈dolog〉
[szándékom] igen együgyü: elég az hogy ezen munkámmal a’ köz jót tehetſégem ſzerént elö mozditani iparkodtam
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ mi Declinatiónk sokkal egyűgyűbb, rendesebb, és törvényesebb, mint az Európai akármellyik élő, és hóltt Nyelveké
(1817 Kolmár József¹)
Hogy van? nem értem. Szólj együgyűbben, de világosabban
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A természet és élet egyszerű és együgyű jelenségeiben van az igazság és erény
(1934 Babits Mihály)
ne gondolja, hogy a tulajdonságok ilyen együgyűen, fele-fele arányban mutatkoznak az utódokban
(1978 Bereményi Géza)
II. főnév 1C2
gyenge értelmi képességű, buta, ill. tanulatlan, műveletlen személy
[a kellemes modor] együgyühez böltshöz, alſó, köz, és fö rendekhez egyenlöen tudja nyájjas ſzelidſégének méltóſágot [!] alkalmaztatni
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
Csepegtessétek mindig és szakadatlanul azon együgyűk szivébe, fejébe a’ tudás forrásának vizeit, az értelmesség szikráit
(1841 Pesti Hírlap)
a nagy lutrin csak az együgyűek nyernek, én ott játszom, a hol okos embereké a szerencse
(1862 Jókai Mór)
egy iú együgyű, ki hiányos intelligenciájával más, kultúrországban evőkészlet tisztító sem lehetne
(1902 Ady Endre)
[a katolikus püspöki kar szavazásra buzdító körlevele] elmondja, milyen legyen az a párt, amelyre szavazni kell, és csak az együgyű nem tudja dekódolni a felsorolást
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. együgyű · együgyü, együgyűen, együgyűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások